Shock!

július 18.
csütörtök
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

Asphalt Horsemen: Halld, amit mondok!

Asphalt Horsemen: Halld, amit mondok!

Biztosan sokan jártak már úgy, amikor egy hazai zenekart hallgatva arra lettek leginkább figyelmesek, hogy a produkcióra erősen rányomja a bélyegét egy bizonyos másik nemzet hatása, s persze ezzel együtt ilyenkor gyakran felbukkannak azok a kellemetlen kérdőjelek is: hogy hol is van itt az a bizonyos hungarikum, amire oly büszkék lehetnénk? Nos, a gödöllői Asphalt Horsemen esetében ugyancsak elcsámcsoghat ezeken a „magvas" gondolatokon, aki kedvet érez hozzá, hiszen a banda amcsi hatásai szinte már-már annyira megkerülhetetlenek, hogy az eredetiség mellett kitartó kritikusoknak igencsak nehéz szó nélkül elsiklani felette.

 

L.A. Guns: The Devil You Know

L.A. Guns: The Devil You Know

Két éve én magam is lelkendeztem egy nagyot, hogy ismét együtt alkot az L.A. Gunsban a Sunset Strip egyik legendás párosa, Phil Lewis énekes és Tracii Guns gitáros, akik Tatabányán is adtak egy kiváló koncertet a The Missing Peace lemez kapcsán. Maga az album nem volt különösebben kiugró, inkább csak a kötelező köröket futotta be, de a csapat klassziku...

Heavy As Texas: Heavy As Texas

Heavy As Texas: Heavy As Texas

Idén elvileg egy új Exhorder-lemez is kijön majd, ám a jelek szerint Kyle Thomas énekes és Marzi Montazeri gitáros állatira megtalálta egymással a hangot, a Heavy As Texas név ugyanis szintén őket takarja. Amolyan nem várt ajándékról beszélünk tehát ebben az esetben, én legalábbis az első hírekig nem számítottam semmi ilyesmire. Arra meg aztán főle...

While She Sleeps: So What?

While She Sleeps: So What?

Kevés olyan zenekar létezik a metalcore színtéren, amely anélkül képes megőrizni frissességét, hogy önmaga karikatúrájává válna, és mindeközben még rajongótáborát is szélesíti. Ezen ritka egyedek közé sorolható a While She Sleeps, akik a So What?-tal ismét hozták azt a bizonyos szintet, amit saját maguk állítottak fel korábbi munkáikkal. 2017-es Yo...

Hobo: Hé, Magyar Joe!

Hobo: Hé, Magyar Joe!

Ha magyar konceptlemez, akkor Hobo. Elsősorban nyilván a Vadászat, ez a korszakos remekmű, de Földes Laci bácsi ettől eltekintve is mindig szeretett teljes történetekben gondolkodni: Csavargók könyve, Vadaskert, Férfibánat, szólóban meg az I Love You Budapest, a Bakaballada, vagy éppen nemrégiben a Circus Hungaricus – mindannyiszor egy nagy közös vez...

Backyard Babies: Sliver And Gold

Backyard Babies: Sliver And Gold

Tologatom már pár hete az új Backyard Babiest, mert nem éreztem úgy, hogy sok érdemlegeset tudnék hozzáfűzni ahhoz képest, amit a legutóbbi, kvázi-visszatérő Four By Four ról leírtam. Főleg, miután jól rácsodálkoztam: már utóbbi megjelenése óta is négy év telt el... Ez persze nem jelenti azt, hogy különösebb problémák lennének a Sliver And Golddal, v...

Devin Townsend: Empath

Devin Townsend: Empath

Nem könnyű Devin Townsend-rajongónak lenni a mai szélsőségesen felpörgött világban. Persze ha a régi motorosok közé sorolod magad, talán kicsit könnyebb dolgod van, hiszen beavatottként nagyjából tudod, hogy mire számíthatsz a kanadai multihangszeres zsenivel kapcsolatban, azonban arról például elképzelésem sincs, hogy a fiatalabb generáció miként ...

Periphery: IV: Hail Stan

Periphery: IV: Hail Stan

Három évvel legutóbbi albuma megjelenése után visszatért a Periphery, és készek leigázni a világot hatodik lemezükkel. Bár nem ez volt az első gondolatom, amikor írásra hangolódva elkezdtem a lemezfelvételről készült dokufilmet nézni YouTube-on. Ugyanis amikor bizonyos idő elteltével is csak azt látja az ember lánya, hogy a Periphery tagjai telefonju...

Hiinaar: XIX

Hiinaar: XIX

Hiinaar név alatt Veres Gábor, a Watch My Dying frontembere önmegvalósít már jó ideje, ha ez esetleg új információ volna. A XIX-en hallható történet mégis jobbára előzmény nélküli, még akkor is, ha emlékezhetünk olyan, szintén szólóanyagnak minősíthető korábbi Gaobr-produkcióra, mint a Lampyre, vagy egyéb, inkább komolytalanságukban szerethető munk...

Trident: Mindenen kívül

Trident: Mindenen kívül

A berettyóújfalui Tridentet akkor és úgy ismertem meg, amikor és ahogyan a legtöbben: néhány demó után felkerültek a Metal Hammer 1994-es válogatására, az egyes rajtszámú Demonstrációra. Mi az hogy felkerültek, egyenesen ők nyitották azt Megöl a hideg című dalukkal, én pedig egy csapásra elkönyveltem őket egy újabb nagy reménységnek, valami olyanna...

Anthem: Nucleus

Anthem: Nucleus

Akármennyire is más világ és eltérő kultúra, a japánok mindig is nagykanállal fogyasztották a nyugati dolgokat, nem meglepő tehát, hogy egy annyira speciális, de széles körben népszerű termékre is real time kattantak rá, mint a rockzene és a heavy metal. Se szeri, se száma a nagy bandák Japánban készült híres koncertfelvételeinek, és innen nézve ta...

Diabolus In Musica: Ørdøg-akusztik

Diabolus In Musica: Ørdøg-akusztik

Talán nem is létezhet jobb név a Diabolus In Musicánál abban az esetben, ha az ember Ørdøgnek nevezi el a zenekarát, és abból hoz létre egy mellékcsapást – még ha tízből tizenegy ember kapásból a Slayerre is asszociál a név hallatán. Az alapvetően egyszeri alkalomra, mégpedig egy könyvbemutatóra (!) összeállt Diabolus ugyanis az Ørdøg kétötödét – Vör...

A New Revenge: Enemies & Lovers

A New Revenge: Enemies & Lovers

Feltételezem, nem én vagyok az egyetlen olyan személy, aki néha már a bőrt kaparja le az arcáról a manapság látástól-mikulásig projektező, saját útjukat a mai napig keresgélő, korosodó muzsikusoktól. Sajnos egyre inkább ez a tendencia kerül előtérbe egyik legnagyobb tiszteletben tartott, örök kedvenc énekesemnél is, hiszen lassan már lexikont kell ...

The End Machine: The End Machine

The End Machine: The End Machine

George Lynch, Jeff Pilson, Mick Brown, Robert Mason. Na, vajon mire lehet asszociálni egy ilyen névsor láttán? Úgy van, csakis a klasszikus Dokkenre meg a klasszikus Lynch Mobra, hiszen a felállás gyakorlatilag e két rokon történet keresztezése. Inkább nem mennék bele, hogy a három hangszeres miért az utóbbi években főállásban a Warrantben üzemelő ...

Yngwie Malmsteen: Blue Lightning

Yngwie Malmsteen: Blue Lightning

Nem akármilyen jubileumot ünnepel Yngwie Malmsteen. Téved, aki azt hiszi, hogy ezzel az idén harmincöt éves, és a rockgitározás fazonját örökre megváltoztató klasszikus első lemezére célzok. Sokkal inkább azért jutott eszembe ez a motívum, mert az öntörvényű svéd pontosan húsz éve képtelen minőségi munkát kiadni a kezéből. Az a törékeny egyensúly, ...

VolumeFeeder: The Element Of Fire

VolumeFeeder: The Element Of Fire

Igazság szerint emlékeztem is a VolumeFeederre, meg nem is. Halványan rémlett ugyan, hogy talán valami sludge/thrash/groove metal egyvelegben utaztak a dél-alföldiek, de ennél többet nem tudtam felidézni. Ez pedig két dolgot jelentett: egyrészt elég régen találkozhattunk már utoljára, másrészt pedig annyira vacakul azért tutira nem művelték a dolgu...

Children Of Bodom: Hexed

Children Of Bodom: Hexed

Az első négy Bodom-lemezt a mai napig kedvelem, de igazság szerint jó ideje csak a vállamat vonogatom a menetrendszerűen érkező újabb és újabb Alexi Laiho & Co.-albumokra. Mindegyiket meg lehetett természetesen hallgatni, de a finn death/black/heavy/satöbbi metalosok több mint egy évtizede automatára álltak, és sajnos messze nem írtak annyi meg...

Last In Line: II

Last In Line: II

A Last In Line két évvel ezelőtti Heavy Crown albuma pont olyan volt, mint amit a tábor várt a DIO volt hangszereseitől. Vivian Campbell, Vinny Appice, a megjelenés előtt közvetlenül elhunyt Jimmy Bain és Andrew Freeman énekes debütáló munkája minden ízében hűnek bizonyult a '80-as évek örökségéhez, ugyanakkor cseppet sem tűnt olcsó nosztalgiázásnak....

Vltimas: Something Wicked Marches In

Vltimas: Something Wicked Marches In

Sejthető volt, hogy David Vincent death metalos ambícióit nem fogja letörni másodszori eltávolíttatása a műfaj csúcsintézményének számító Morbid Angelből, de egészen 2019-ig kellett várni arra, hogy egy valóban komolyan vehető visszatérésről számolhassunk be részéről. Be kell valljam, miután I Am Morbid nevezetű MA-tribute bandájával lefutotta a ma...

Rival Sons: Feral Roots

Rival Sons: Feral Roots

Elég döbbenetes már csak belegondolni is, hogy a Kaliforniában alakult Rival Sons idén már fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli, hiszen még egy alaposan felkészült és naprakész hard- és blues rock-rajongó emlékezetében is inkább fiatal csapatként élnek, mintsem évtizedes munkásságot maguk mögött tudó, „vén" rockerekként. Tapasztalatból viszon...

Tesla: Shock

Tesla: Shock

Miután elvicceskedtük a kötelezőt, hogy milyen rendes a Teslától végre rólunk nevezni el aktuális lemezüket, hozzátehetjük: bár érthető okokból nem egy korszakalkotó alapmű viseli a mi nevünket, de az új korszak anyagai közül mégis csak ez nevezhető talán a legjobbnak, és erre már tényleg büszkék lehetünk. Na nem mintha komolyabb gond lett volna pé...

Salvus: Irtás

Salvus: Irtás

A Salvus legutóbbi Lélektartó lemeze kapcsán azt hiányoltam, hogy az egységesen magas minőség ellenére is kevés rajta az azonnal ható, a zenekarral együtt énekelhető dal. Nos, a csapat az Irtással elég rendesen rágyúrt erre az oldalra. Hazai viszonyok között sokat kellett várni az albumra, de ez most az az eset, amikor minden pillanatban hallatszik a...

Queensryche: The Verdict

Queensryche: The Verdict

Vajon mikor jöhet el az az időszak, amikor egy új Queensryche-megjelenés kapcsán ismét csak a muzsikáról értekezünk? Talán most? Ilyen és ehhez hasonló gondolatok foglalkoztattak, miközben a „legendás” jelző mára csaknem minden értelmezési lehetőségét kimerítő zenekar legújabb produktumát hallgattam. Alighanem mindenki számára ismert, hogy miért is...

Within Temptation: Resist

Within Temptation: Resist

A szokásos „ez a legjobb lemezünk"- és „a súlyosabb részek még súlyosabbak lettek"-típusú semmitmondó, szefós promóciós nyilatkozatokon manapság már rég túlteszem magam, azt viszont sosem fogom megérteni, miért mondanak olyat zenészek előzetesen az aktuális albumukról, ami egyszerűen szöges ellentétben áll a valósággal. Azt például Sharon den Adel ...

Jetboy: Born To Fly

Jetboy: Born To Fly

2010-ben jól megdicsértem a San Franciscó-i Jetboy visszatérő minialbumát, az Off Your Rocker t, aztán elég hamar el is csendesedett minden a banda körül. Már nagyjából bele is törődtem, hogy soha többé nem hallunk új dalokat tőlük, de végül megint összeszedték magukat, és január végén kijött a Born To Fly. Én pedig ismét jól megdicsérem őket, mert a...

Carnal Forge: Gun To Mouth Salvation

Carnal Forge: Gun To Mouth Salvation

Bizonyos zenekarok egyszerűen nem bírják letenni a lantot, ami persze abszolút becsülendő az olyanoknál, mint például a svéd Carnal Forge. Egy efféle underground csapat nem a Guns N' Roses, az egykoron klubszinten elég jó csengésű névvel rendelkező banda nem aspirálhat teltházas arénaturnékra és a profitból vásárolt luxuslimuzinokra, de nyilvánvaló...

West Bound: Volume I

West Bound: Volume I

Tények: tapasztalt énekes, rutinos gitáros/producer, Frontiers Records, Los Angeles... Na, miért is ne próbáljuk meg? Sokkal kutyaütőbb és fakóbb formációt is kiad a jónevű(?) olasz vállalkozás, mi bajunk is lehetne akkor ebből, nem igaz?

2. oldal / 194

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Fates Warning - Budapest, A38, 2013. október 16.

 

Eric Martin - Budapest, PeCsa Music Café, 2013. március 9.

 

Psychotic Waltz - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Apocalyptica - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.

 

Helloween - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. november 28.

 

Wendigo - Budapest, Pesti Est Café, 2004. május 15.