Shock!

október 21.
hétfő
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

Opeth: In Cauda Venenum

Opeth: In Cauda Venenum

„Ki itt belépsz, hagyj fel minden hétköznapi beidegződéssel!" Valami ehhez hasonló gondolatokat sugall a svéd Opeth, friss lemezének hipnotikus kezdő hangjaival, melyet mintha egy álomszerű, lassított képkockán feltáruló ódon kertkapu, berozsdásodott csapszegeinek nyikorgása követne, hogy valami nem evilági időbe és térbe vezesse a földi örömök kertjébe látogatót (Garden Of Earthly Delights). Egy olyan helyre ahol egyszerre van jelen a múlt és a jövő. Ahol megáll az idő és megszűnik a valóság, hogy valami még igazabb realitásnak adjon helyet. Ahol rálelhetsz a magadban eltemetett igazságra, melynek megismerésekor egyszerre válsz semmivé és mindenné.

 

Michael Schenker Fest: Revelation

Michael Schenker Fest: Revelation

Úgy tűnik, az ünnepek mellett lassan már az épp aktuális Michael Schenker anyag megjelenése is stabilan részét fogja képezni egy adott évnek. Tekintve, hogy hősünk tizenpár esztendeje igencsak elmerült a legendarombolás szennyes mocsarában, ez a munkamorál mindenképp üdvözlendő, ugyanakkor a sok mindenkitől sok. A mi feladatunk azonban sokkal nemes...

Sonata Arctica: Talviyö

Sonata Arctica: Talviyö

Nem tudom, létezik-e még olyan olvasó, akit lázba hoz egy új Sonata Arctica-album a három esztendővel ezelőtti, enyhén szólva is átlagon alulira sikeredett The 9th Hour t követően, meg úgy egyébként is. Utóbbi album amellett, hogy a zenekar mélypontjának is nyugodtan nevezhető, egyértelműen bizonyította, hogy Tony Kakko és csapata szinte minden petár...

Roxy Blue: Roxy Blue

Roxy Blue: Roxy Blue

Szerintem többször is merengtem már azon itt, vajon mi indít egyes régi zenekarokat a visszatérésre. Bizonyos esetekben egyértelmű a helyzet: a nosztalgia miatt ki lehet még sajtolni némi dollárt a névből pár hakniturnéval, netán a tagok olyannyira összenőttek annak idején, hogy nem tudnak elszakadni egymástól, esetleg tényleg ma is feszíti őket a ...

Saint Vitus: Saint Vitus

Saint Vitus: Saint Vitus

A zenekarok nagy része annyira egybeforr saját frontemberével, hogy az szinte egyszemélyben képes lesz megjeleníteni az egész bandát, így aztán egyszerűen elképzelhetetlen, hogy bármikor is lecseréljék, kizárt, hogy ne ő álljon ott, jó elöl, a reflektorfény közepén. (Nem kezdek el dobálózni a nevekkel, mindenki tud kapásból minimum száz példát.) Lé...

The Defiants: Zokusho

The Defiants: Zokusho

Számos megközelítésből lehet vizsgálni és kategóriába szorítani egy lemezt, például olyanból is, hogy mi az, ami a harmincas-negyvenes korosztálynak szól, avagy mi az, amit 40-50 éves konzervtinédzserek vagy kedvetlen családapák játszanak. Muszáj ilyen meghatározással előhozakodni, mert a mai rockzenében nagyon kevés már a hitelesen lendületes, fri...

Stevie D. featuring Corey Glover: Torn From The Pages

Stevie D. featuring Corey Glover: Torn From The Pages

Corey Glover nagyon felpörgette a motort az utóbbi években. Egyrészt aktív ugye a Living Colourrel, ott a zseniális Ultraphonix, készülőben van egy közös lemeze Mike Orlandóval, beindított egy súlyos, modern metalban utazó csapatot Disciples Of Verity néven, és megjelent ez az album is. Emellett pedig alkamasint színpadi szerepeket vállal, stúdiós ...

Marko Hietala: Mustan Sydämen Rovio

Marko Hietala: Mustan Sydämen Rovio

Amióta a harangok becsengették, hogy Marko Hietala, a Nightwish basszer/dalszerző/énekese hazánkba látogat egy koncert erejéig, kénytelen voltam lesöpörni a valamikor még idén májusban megjelent szólólemezéről a virtuálisan rárakódott port. Valamiért folyton csak tologattam és halogattam a közelebbi összeismerkedést az albummal, pedig Markót mindig...

Antoine Fafard: Borromean Odyssey

Antoine Fafard: Borromean Odyssey

Valamiért a fúziós jazz műfaj az utóbbi egy-két évtizedben érzésem szerint áthelyezte fókuszpontját a jó zenéről a jó zenészekre. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne akadnának manapság is kedvemre való produktumok mind a régi motorosok, mind pedig az ifjú titánok körében, ugyanakkor gyakran azon kapom magam, hogy ha efféle muzsikára vágyom, kapásból...

Steel Panther: Heavy Metal Rules

Steel Panther: Heavy Metal Rules

Kreatív szempontból a Steel Panther legénysége egyáltalán nincs irigylésre méltó helyzetben: anno kitaláltak maguknak egy roppant eredeti és ambiciózus koncepciót, ám mire észbe kaptak, az már önálló életre kelt és bizonyos mértékben túszul ejtette őket. Miről is van szó? A rajzfilmfigura-kinézetű kaliforniaiak anno kiváló módját lelték meg az áruk...

Ákos: Idősziget

Ákos: Idősziget

Ne fáradj, azt hiszem, már minden létező indokot hallottam arra vonatkozólag, miért nincs semmi keresnivalója Ákosnak a Shock! oldalain – mi több, ezek egy részével magam is egyetértek. Nem a csípőből személyeskedő és/vagy politizáló észrevételekkel, hanem azokkal, akik esetleg még a kapcsolódó nótákat is meghallgatták a véleményeregetés előtt. Egy...

Suicidal Angels: Years Of Aggression

Suicidal Angels: Years Of Aggression

A görög Suicidal Angels számomra eddig egy volt a számos „futottak még..." kategóriás ifjú európai banda közül. Korrekt módon nyomták a thrasht, az energiaszint a helyén volt, de a dalaikat nem találtam túl különlegesnek, szóval nem is éreztem különösebb kényszert a lemezeik hallgatására. Most viszont már az elsőként kihozott Born Of Hate hallatán ...

Borknagar: True North

Borknagar: True North

A Winter Thrice albummal masszívan visszaírta magát a kedvenceim sorába a Borknagar, emlékeim szerint talán a Quintessence tájékán (csaknem húsz éve, hihetetlen!) vártam ilyen jó szájízzel a friss dalokra a veterán norvég black/prog/folk/hard rock királyoktól. Meghatározó szerepe van az újkori szerelemben a legutóbbi lemezen hallható páratlan vokális t...

Tony Mills: Beyond The Law

Tony Mills: Beyond The Law

„Hálás vagyok mindenkinek körülöttem, akik részt vettek legújabb lemezem, a Beyond The Law elkészítésében, amely egyértelműen az utolsó munkám lesz előadóként. Örülök, hogy időben be tudtam fejezni" – írta még tavaszi sajtónyilatkozatában Tony Mills. E kijelentés már akkor is megütött, azóta pedig még súlyosabban hangzik, hiszen a Shy és a TNT ének...

Korn: The Nothing

Korn: The Nothing

Lehetséges, hogy furcsa lesz egy-két olvasónak, amit itt most az első mondatban leírok, de a Kornnal kapcsolatban legutoljára a 2003-as keltezésű Take A Look In The Mirror megjelenésekor éreztem még valamiféle izgalmat. Addig a pontig a zenekar abszolút izgalmas és minőségi muzsikát szabadított rá az akkori nu- és modern metal közegre, amelynek rés...

KXM: Circle Of Dolls

KXM: Circle Of Dolls

Ha azt mondom, hogy szkeptikus vagyok a szupergroupokkal, csak finoman utaltam a dologgal kapcsolatos fenntartásaimra. Itt persze elsősorban nem a klasszikus értelemben vett szuper-felállásokra-, hanem a kifejezés időközben kiüresedett tartalmára gondolok, mivelhogy egynéhány kiadónak már szinte fő tevékenységévé vált a nagynevű muzsikusok időszako...

Exhorder: Mourn The Southern Skies

Exhorder: Mourn The Southern Skies

Nekirohant már néhány alkalommal az újjáalakulásnak és a visszatérő albumnak a New Orleans-i Exhorder, aztán a sokadik hamvába holt kísérlet után nagyjából mindenki el is engedte a dolgot. Lehet, hogy csak ez kellett az eredményességhez, most ugyanis tényleg megérkezett a banda harmadik nagylemeze, amely egészen pontosan huszonhét évvel követi a so...

Diamond Head: The Coffin Train

Diamond Head: The Coffin Train

Tény, hogy nem egy rajongók százezrei által feltétel nélkül imádott, és minden fórumon könnyes szemmel, masszív bezzegezés közepette egekig magasztalt, elsővonalas alapcsapat, akiknek minden fingását masszív hozsannázás kíséri, de azért a Diamond Head egész jó elkaristol mostanában. Ráadásul a csapat főnöke, Brian Tatler az a fajta zenész, akinek l...

Nebula: Holy Shit

Nebula: Holy Shit

Elismerem, bizony utána kellett néznem annak, hogy már bő tizenhárom éve is megvan, hogy új Nebula-nagylemezt kaptunk volna. Az egykoron renegát Fu Manchu-muzsikusokat tömörítő csapattal persze történt pár dolog azóta: előbb az alapembernek számító Ruben Romano pattant meg a dobok mögül, majd Eddie Glass énekes/gitáros/mindenes 2010 magasságában úg...

Skillet: Victorious

Skillet: Victorious

A mai zeneipari viszonyok egyik sajátossága a közvetítő közeg szétaprózottsága. Ha mondjuk húsz éve valakit nyomtak az MTV-n, mindenki ismerte az adott bandát, ma ezzel szemben ha nem figyel az ember, számára szinte észrevétlenül nőnek egészen nagyra bizonyos előadók. Itt van például a Magyarországon is visszatérő vendégnek számító Skillet, akik no...

Sabaton: The Great War

Sabaton: The Great War

Tudom, korábban is írhattunk volna a nyár derekán megjelent új Sabatonról, ezúttal azonban direkt pihentetni akartam a lemezt, mielőtt véleményezem. Ennek oka, hogy kíváncsi voltam, csupán a nyári hőségben kóvályogva támadtak furcsán pozitív gondolataim a The Great Warról az előzményekhez képest, amelyeket ugye finoman szólva sem illettem éppen szé...

Sammy Hagar & The Circle: Space Between

Sammy Hagar & The Circle: Space Between

Sammy, most aztán rendesen feladtad a leckét... Sikerült ugyanis egy olyan művet letenni az asztalra, amelynek kiértékelésekor folyamatosan összecsap bennem a véresen komoly, kritikus szemlélet és a rajongói attitűd. Nem lesz egyszerű ebből anélkül kijönnöm, hogy megégessem magamat, de hát bevállaltam, úgyhogy innentől kezdve csakis magamat hibázta...

Unruly Child: Big Blue World

Unruly Child: Big Blue World

Nemrég még képes lettem volna foggal-körömmel harcolni a megtisztelő feladatért, hogy „megszakérthessem" Bruce Gowdy-ék legújabb albumát, most pedig, hogy itt ülök a klaviatúra felett az áhított megbízatással, már nem is érzem magamat annyira kiváltságos helyzetben. Mi is történt? Nos, röviden annyi, hogy a kultikus AOR zenekar cseppet elhúzta előt...

Sacred Reich: Awakening

Sacred Reich: Awakening

A Sacred Reich már a hőskorban is üde színfoltnak számított a színtéren, hiszen lemezeik jóval túlmutattak a thrash metal műfaji keretein. Ráadásul mindegyik anyaguk alapvetően különbözött a korábbiaktól, de úgy voltak képesek a megújulásra, hogy nem vesztették el identitásukat, azaz a Sacred Reich azért Sacred Reich maradt – micsoda elcsépelt klis...

Kampfar: Ofidians manifest

Kampfar: Ofidians manifest

Nagyon mélyről jött vissza a norvég pagan black metal alapcsapat, a Kampfar, egy időre fel is oszlottak, de aztán szerencsésen visszataláltak egymáshoz és a zenekarhoz. Egy meglehetősen brutális kiégés volt ennek a hátterében, a rengeteg koncert következményeként, többségünket mégis teljes meglepetésként érte a 2017-es bejelentés a lant letételéről...

Spread Eagle: Subway To The Stars

Spread Eagle: Subway To The Stars

Ki hitte volna, hogy valaha is új lemezt hallunk a New York-i Spread Eagle-től? Én aztán biztosan nem... De most mégis itt van a Subway To The Stars, amely egészen pontosan huszonhat (!) évvel követi a sorban a zenekar legutóbbi, második nagylemezét, az Open To The Publicot. Nehéz ilyenkor mit mondani, de lehet, hogy nem is kell, a legfontosabb ann...

Killswitch Engage: Atonement

Killswitch Engage: Atonement

Noha összességében tetszett a Killswitch Engage legutóbbi lemeze, az Incarnate , végül nem ragadt be nálam annyira, mint közvetlen elődje, a Jesse Leach visszatérését ünneplő Disarm The Descent . Hoztak minden kötelező panelt, korrektek voltak a dalok, az a bizonyos megfoghatatlan, szükséges plusz viszont nem volt meg számomra az albumban, ami ahhoz ke...

1. oldal / 196

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Devin Townsend Project - Budapest, Barba Negra Music Club, 2015. március 12.

 

Orphaned Land - Budapest, Club 202, 2013. október 4.

 

Riverside - Budapest, A38, 2013. május 23.

 

Motörhead - Budapest, Sziget fesztivál, 2011. augusztus 10.

 

Megadeth - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. április 8.

 

Solar Scream - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 6.