Shock!

február 12.
péntek
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

Rage: My Way

Rage: My Way

Elég nagy meglepetést okozott tavaly, amikor elváltak Peavy Wagner és Victor Smolski útjai, és mivel a belorusz gitármester alapvetően határozta meg a zenekar arculatát az elmúlt bő másfél évtizedben, nyilvánvaló, hogy mindez markáns cezúrát is jelent a német metalosok pályafutásában. Őszintén szólva amíg nem jelentették be az új felállást, biztos voltam benne, hogy a Peavy által két régi arccal, Manni Schmidt és Christos Efthimiadis részvételével már a válás előtt összehozott Refuge formáció viszi majd tovább a Rage nevét, de aztán mégsem ez történt. Alighanem jobb is így egyébként, a Rage nagyon komoly zeneiséget hordozó 21. századi korszaka után elég gáz lett volna a logó alatt nosztalgiázásba átfordulni.

 

Dream Theater: The Astonishing

Dream Theater: The Astonishing

Draveczki-Ury Ádám: Marha nehéz mit írni az új Dream Theaterről, és kicsit tanácstalan is vagyok, viszont sajnos nem kerülgethetem a forró kását: a The Astonishing tökéletesen mutatja meg, mi siklott félre a jelek szerint végérvényesen valamikor az utóbbi szűk másfél évtized során a zenekarnál, amely olyan, a mai napig etalonnak számító mesterműveke...

Avantasia: Ghostlights

Avantasia: Ghostlights

Nagy bajban voltam az Avantasia legfrissebb kiadványával, ugyanis nem éreztem semmilyen késztetést arra, hogy komolyabban is megismerkedjek Tobias Sammet legújabb szerzeményeivel. Arra is roppant kíváncsi lennék, kik azok, akiket még 2016-ban is legalább akkora izgalomba hoz egy új Avantasia-korong, mint a kezdeteknél. A Ghostlightsszal való első i...

Omega: Decades

Omega: Decades

Elkezdhetnék ironizálni azon, hogy miközben már lassan tényleg a kutya sem vesz CD-ket, itthon is egészen vállalható mennyiségben jelennek meg olyan kiadványok, amelyek kiállításukat és tartalmukat tekintve is abszolút gyűjteménybe kívánkoznak. De nem teszem. Egy ilyen régi és patinás zenekar esetében, mint az Omega, ráadásul nem is feltétlenül áll...

Black Sabbath: The End

Black Sabbath: The End

A jó öreg rockzene sajnos már megint nincsen túl jó bőrben. Ahhoz képest, hogy (mint az közismert) örök és elpusztíthatatlan, állandóan betegeskedik. Először akkor lett nagyon kutyául, mikor Buddy Hollyékkal '59-ben lezuhant a repülő, azonban – habár a szerencsétlenségről szóló, Madonna által is sikerre vitt American Pie szövege mást mond – közel s...

Megadeth: Dystopia

Megadeth: Dystopia

Valentin Szilvia: Sosem tagadtam, hogy indokolatlanul elfogultan szoktam szemlélni Dave Mustaine éppen aktuális lemezét, amit az éppen aktuális zenésztársakkal rögzített, de bizonyos idő elmúltával azért a helyén tudom kezelni azokat az albumokat is, amelyeket esetleg korábban túllelkesedtem. Érthető módon izgatottan vártam, mit hoz össze kedvenc vö...

Borknagar: Winter Thrice

Borknagar: Winter Thrice

Nem is különösebben érdekes, hogy pontosan mikor, de valahol az elmúlt évtizedben teljesen elvesztettem a lelkesedésemet a Borknagarral kapcsolatban. Volt pedig egy időszak, amikor egy-egy új albumuk kapcsán csupán az lehetett kérdés, hogy milyen megközelítésben szállítanak le egy újabb klasszikust, az aktuális felállástól nagyjából függetlenül. A ...

Architects Of Chaoz: The League Of Shadows

Architects Of Chaoz: The League Of Shadows

Még mindig tavalyi restancia, ráadásul abból a szempontból mindenképpen fontos album, hogy egy igazi legenda készítette, még ha megtépázott hírnevű legenda is az illető... Nyilván valamennyire ennek köszönhető az is, hogy Paul Di'Anno ezt a kissé szerencsétlen zenekarnevet használja a sajátja helyett: új név, tabula rasa, miegymás... Persze kérdés,...

Abbath: Abbath

Abbath: Abbath

Oké, hogy jogi- és presztízsszempontok, de akkor is szerencsétlennek találom, hogy nem Abbath vitte tovább az Immortal nevét, hanem a banda másik két tagja. Természetesen én is tisztában vagyok Demonaz főideológusi és menedzseri szerepével, de itt azért akár tetszik, akár nem, idestova tizennyolc éve elsődlegesen Abbath adta a zenekar arcát. Másrés...

Zierler: ESC

Zierler: ESC

Progresszív vonalon ha túl sok meglepetéssel nem is szolgált a tavalyi esztendő, panaszra azért egyáltalán nem adott okot, hiszen a nagy nevek szinte mindannyian hozták a kötelezően magas minőséget. A súlyosabb területen a Symphony X, a Between The Buried And Me, a hagyományosabb progrockban utazók közül pedig Neal Morse és a Spock's Beard mellett ...

Baroness: Purple

Baroness: Purple

Összefogottabbnak, céltudatosabbnak ígérte az új Baronesst John Baizley, mint amilyen a legutóbbi Yellow & Green volt, ami persze nem nehéz, hiszen a savannah-i illetőségű zenekar 2012-ben eleve dupla albumot csinált. Viszont most visszakerestem, mit írtam több mint három éve a legutóbbi anyagról, és már akkor is pont céltudatosabbnak jellemeztem...

Ignite: A War Against You

Ignite: A War Against You

Nem vagyok híve az évenkénti lemezmegjelenéseknek, de a másik végletet sem fogom soha megérteni, vagyis azt az esetet, hogy miért ül egy zenekar – jelen esetben az Ignite – tíz teljes évet egy új albumon. Ráadásul akármilyen minőségi muzsikában is utaznak Téglás Zoliék, azt azért nem lehet mondani, hogy ez itt valami Rush-szinten agyas és összetett...

Firespawn: Shadow Realms

Firespawn: Shadow Realms

A hideg kiver, amikor a szupergroup kifejezést meghallom egy zenekar kapcsán. Vagy a „kiafaszagyerek" feeling jut eszembe, amikor mindenki keményen meg akarja mutatni, hogy ő azért szuperebb a többi szupernél, vagy egy teljesen félresiklott project, ami egyébként kiváló zenészekből áll össze egy értékelhetetlen produkcióra, vagy egy alkoholban tocs...

Room Of The Mad Robots: Rat King Racket

Room Of The Mad Robots: Rat King Racket

A Room Of The Mad Robotstól meglepő tempójú, thrashes-extrémmetalos aprítással indul a banda harmadik nagylemeze, de ez csak az intró, a másodikként érkező By Design már a csapatra jellemző visszafogottabb iramú, súlyos, de mégis kissé álomszerű riffelést hozza a hozzá passzoló dallamokkal. Mondhatjuk, a zenekarnál alapjaiban semmi sem változott, é...

P. Mobil: 1976 - 1979

P. Mobil: 1976 - 1979

Noha nem mondanám a felvételekre, hogy hozzáférhetetlenek (persze nem volt ez mindig így...), annyi bizonyos, hogy ebben a formában totálisan hiánypótló kiadvány az a tavaly év végén megjelent tripla gyűjtemény, amely a P. Mobil 1976 és 1979 közötti anyagait tartalmazza. A GrundRecords gondozásában megjelenő Nagy P sorozat újabb darabja tehát egysz...

Eldritch: Underlying Issues

Eldritch: Underlying Issues

Az Eldritch egy 1991-ben alakult olasz prog/power-csapat, akik jókora meglepetésre 1998-ban, harmadik nagylemezükként leszállítottak egy olyan korongot, amelyet a színtér hívei a mai napig is könnyes szemmel emlegetnek. Az El Niño valóban minden ízében mestermű, amely egyszerre volt rendkívül fogós, de ugyanakkor komplex, izgalmas és ötletes is. Az...

We Are Harlot: We Are Harlot

We Are Harlot: We Are Harlot

Ez pedig az évvégi listámon is szereplő darab, amelyet szintén a Kedvencek Temetőjéből túrtam elő, mert két szék közt a padlóra esett, amikor a szerkesztőségben egymás közt dobáltuk. Fura szerzemény ez a Szajha, ahogy egymást közt nevezik a tagok saját szüleményüket. Nem nullkilométeres srácokból állt össze a csapat, sőt, a frontember Danny Worsnop...

Vanden Plas: Chronicles Of The Immortals – Netherworld Part II

Vanden Plas: Chronicles Of The Immortals – Netherworld Part II

A Vanden Plas bő két évtizeddel ezelőtt, a '90-es évek közepén dübörgő prog. metal hullámmal bukkant a felszínre. Ahogy kortársaik többségének esetében, náluk is masszívan tetten érhető volt a Dream Theater hatása, Andy Kuntz egyéni orgánuma és dallamai, valamint a kiváló dalszerzői véna azonban hamar kiemelte őket a hasonszőrű fiatal brigádok halm...

Koritni: Night Goes On For Days

Koritni: Night Goes On For Days

Nyitottam egy új magánrovatot, a Kedvencek Temetőjét, amelyben feltúrom azokat a lemezeket, amelyekről nem írtam, ugyanakkor joggal követelnek magukról beszámolót (nem mellesleg a szerkesztők végtelen türelme melletti homlokráncolást).Az ausztrál Lex Koritnit és csapatát persze nem lehet azzal vádolni, hogy nagyon szétnyomulnák az internetet, a lem...

Road: M.A.T.T.

Road: M.A.T.T.

Nem a leghálásabb feladat a Roadról írni. A frontok már régen megszilárdultak: a csapat feltétlen hívei (akik tényleg szép számmal vannak) nem várnak mást, mint az eddig megismert és megszeretett összetevőket, egyszerű, ám hatásos rockzenei alapokra érkező, egyből fogható és kórusban üvölthető szövegeket, koncerteken a szokott intenzitást, jó hangu...

Voodoo Hill: Waterfall

Voodoo Hill: Waterfall

Emlékszik még valaki a Voodoo Hillre? Nem lepődnék meg, ha nemleges lenne a válasz, elvégre hiába énekelt a projekt két lemezén Glenn Hughes, ezek közül a második, a Wild Seed Of Mother Earth is jószerivel még egy másik világban, 2004-ben jelent meg. Bevallom, kicsit meglepetésként is értek az első hírek nyáron a készülő harmadik nekifutásról. Nem ál...

Pope Francis: Wake Up!

Pope Francis: Wake Up!

Az advent szó jelentése „eljövetel", a dolog lényege pedig a várakozás, amely majd az eljövetelben éri el jutalmát. Most pedig már nem kell tovább várakoznunk, hiszen eljött...ha nem is az Úr, hanem a pillanat, amikor Jorge Mario Bergoglio, művésznevén Pope Francis, azaz Ferenc pápa megjelentette debütáló rocklemezét! A hír hallatára - D. Tóth Kris...

Leslie West: Soundcheck

Leslie West: Soundcheck

Az idei esztendő bizonyos tekintetben a blues-ikonok éve volt. A 80 éves Buddy Guy karrierje egyik legerősebb anyagával rukkolt elő, a 66 éves Billy Gibbons megmutatta , hogyan kell húzósan játszani a salsát, év végére pedig befutott egy másik legendás muzsikus legfrissebb dalcsokra is. Leslie West, a korszakalkotó Mountain alapítója ugyan idén töltö...

Bakos Attila: Aranyhajnal

Bakos Attila: Aranyhajnal

Tulajdonképpen alig lepett meg, hogy sokan mennyire nem tudtak mit kezdeni az immár Bakos Attila nélkül rögzített új Thy Catafalque-anyaggal , de ez is csak azt példázza, hogy az Attila által hozzáadott érték mennyire markánsan tudott érvényesülni még egy olyan (más) személyre szabott világban is, mint a TC. Furcsa lehet persze, hogy egy húszéves zen...

Ektomorf: Aggressor

Ektomorf: Aggressor

Kemény dió itthon az Ektomorf témája, nem nagyon lehet belefutni a neten olyan cikkbe, posztra, hírbe a zenekarról, amely alatt nem alakul ki viszonylag gyorsan parázs vita. Nehéz megítélni, miből tevődik össze, hogy ennyire megosztó a banda: nyilván a zene és a szövegvilág kockázatmentes, szimpla volta éppúgy benne van, mint a mintaképek máig egyé...

I Told U: Ellenméreg

I Told U: Ellenméreg

Két és fél éve emlékeztünk meg a mohácsi I Told U első EP-jéről, A nívó ról, amelynek 2015 első felében jött ki a folytatása Ellenméreg címmel. Mi pedig természetesen megcsúsztunk az ismertetésével, de most pótoljuk a mulasztást, ami már csak azért sem esik nehezünkre, mert a zenekar kifejezetten érdekes versenyző a hazai színtéren.

Salvus: Lélektartó

Salvus: Lélektartó

Közeleg az évvége, így ideje letudni a restanciáinkat, amelyeket persze az olvasók is elég szorgalmasan – és teljesen jogosan – a képünkbe szoktak dörgölni a kommentekben. Ezek közé tartozik a hazai Salvus új lemeze is, amely még év elején jött ki, mégis csak most jutottam el odáig, hogy megemlékezzek róla. De végső soron jobb később, mint soha... ...

1. oldal / 169

Kereső

Hirdetés

Hozzászólások

Legfrissebb galériák

 

Devin Townsend Project - Budapest, Barba Negra Music Club, 2015. március 12.

 

Slipknot - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2015. február 5.

 

King 810 - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2015. február 5.

 

Alter Bridge - Budapest, Petőfi Csarnok, 2014. június 11.

 

The Treatment - Budapest, Petőfi Csarnok, 2014. június 11.

 

Iron Maiden - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. június 3.