Shock!

május 23.
szombat
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

Faith No More: Sol Invictus

Faith No More: Sol Invictus

Valentin Szilvia: Az a helyzet, hogy nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni az új Faith No More-lemezt, mert – akár tetszik, akár nem – olyan nosztalgiafaktorral rendelkeznek, mint a legnagyobb dinoszauruszbandák. Akik pedig a The Real Thinggel, illetve az annak idején agyonjátszott Epic című dallal ismerték meg őket, azok akkor is várták, mit tudnak összehozni Mike Pattonék tizennyolc év szünet után, ha a külvilág felé azt játsszák, hogy ők kinőtték már ezt a hülyeséget. Maximum egy hallgatás után megadják a SHIFT+DEL szentségét a lemeznek.

 

Sun & Sail Club: The Great White Dope

Sun & Sail Club: The Great White Dope

Soha korábban nem alakult ki akkora véleménykülönbség köztem és a kommentelők között, mint anno a Fu Manchu-s Bob Balchot és a két Scott Reedert (a szintén manchus dobost és a Kyuss/Obsessed/sok minden más legendás basszusgitárosát) soraiban tudó Sun & Sail Club bemutatkozó lemeze, a Mannequin kapcsán. Részemről a zene még tetszett is volna, azon...

Six Feet Under: Crypt Of The Devil

Six Feet Under: Crypt Of The Devil

Már idejét se tudom pontosan, mikor hagyhattam fel a Six Feet Under-lemezek habzsolásával, de arra emlékszem, hogy egy idő után ugyanúgy ráuntam a sok egykaptafa albumra, mint a spagetti/pizza-diétára. A Chris Barnes Művek kitartó rajongójának lenni komoly kihívás, mint ahogy két Six Feet Under-album között különbséget tenni sem pofonegyszerű felad...

Kamelot: Haven

Kamelot: Haven

Úgy döntöttem, hogy szigorúan tiszta lappal fogom indítani a legfrissebb Kamelot-albummal az ismerkedést, múltidézésről szó sem lehet. Megpróbáltam erre az ötven percre elfelejteni, hogy ebben a zenekarban egy olyan zseniális torok énekelt egykor, akit talán már nem is tudnék semmiféle újabb pozitív jelzővel illetni. Roy Khan magasztalását megtette...

Tony MacAlpine: Concrete Gardens

Tony MacAlpine: Concrete Gardens

Lehet mondani, hogy a '80-as évek rockzenéjében mindent túltoltak, a hajaktól és a flitterektől kezdve a hangmennyiségen át egészen a produkciós tennivalókig, ugyanakkor ez a felfogás a teljes műfaj evolúciójára felbecsülhetetlen hatást gyakorolt, soha azelőtt, és soha azóta nem szofisztikálódott annyit a gitáralapú, kemény könnyűzene, mint abban a...

Dopethrone: Hochelaga

Dopethrone: Hochelaga

Van úgy, hogy valami pontosan az, mint aminek látszik. Na, ez a romlott montreali trió aztán tényleg az. A Dopethrone ugye az Electric Wizard zseniális harmadik lemezének címe, de tegyük fel, hogy ezt valami furcsa véletlen folytán nem tudod - akkor is, milyen zenére asszociálsz? Nyilván valami szutykos, Sabbath-alapú riffekkel támadó ördögi muzsik...

Halestorm: Into The Wild Life

Halestorm: Into The Wild Life

A Halestorm mindig is amolyan kettős arculatú zenekarnak tűnt számomra. Egyfelől adott náluk egy egészen elképesztően zseniális énekesnő Lzzy Hale személyében, aki tényleg minden dicséretet megérdemel: ezen a klasszikusabb szabású rockvonalon nagyjából a hajmetal-éra legfantasztikusabb női hangjai, így Sandy Saraya, Janet Gardner, Gigi Hangach, Chr...

Kid Rock: First Kiss

Kid Rock: First Kiss

Emlékszem, amikor 1999 környékén, a nagy hip hop/rock/nu metal-invázió igazi felívelésekor a zenetévék elkezdték zsinórban adni Kid Rock klipjeit, baromira nem értettem, mitől lett ennyire hirtelen ekkora nagy szám ez a fickó. Bob Ritchie arcbamászó rocksztár-attitűdje persze valami olyasmi volt, ami akkoriban már nagyon régóta nem számított bevett...

Action: Hannibal

Action: Hannibal

Egész egyszerűen nem tudom nem szeretni az új Action-lemezt! Persze nem mintha előre elterveztem volna bármi ilyesmit, de mégis muszáj leírnom: bár akad pár apróság, amibe beleköthetnék, mégsem teszem meg. A Hannibal ugyanis pontosan olyan lett, amilyennek az Actiont 2015-ben hallani szeretném: zúzós, húzós, hímsoviniszta, pofátlan és laza, azaz ma...

Evil Invaders: Pulses Of Pleasure

Evil Invaders: Pulses Of Pleasure

Az Evil Invaders egy fiatal csapat, akik a Skull Fist társaságában zajló, igen masszív Európa-turnéjukon hamarosan Budapesten is fellépnek . A jelenleg trióban nyomuló zenekar amúgy belga és 2007-ben alakultak, első lemezük pedig február végén jelent meg Pulses Of Pleasure címmel a Napalm gondozásában, még négyfős felállással (azóta a gitáros Sam Lem...

Acid King: Middle Of Nowhere Center Of Everywhere

Acid King: Middle Of Nowhere Center Of Everywhere

„A doom a purgatórium" – kategorizált éppen egy évtizede Uj Péter a Wan2-ban elkövetett Nagy Stoner Enciklopédia már-már esszéista írásában. Az 1993-ban alakult San Francisco-i Acid King zenekarra már akkor is úgy hivatkozott az írás, mint a Black Sabbath, a Saint Vitus, a The Obsessed és Witchfinder General utáni doom-generáció egyik legfontosabb ...

Arcturus: Arcturian

Arcturus: Arcturian

Amikor 2006. augusztus 19-én volt szerencsém látni az Arcturus utolsó(nak hitt) európai fellépését, egy lendületben levő brigádot mutatott a színpad, egy lemezmegjelenés után és DVD-kiadás előtt álló, komplett műhelyt, hatalmas perspektívákkal. E zenekar azonban a látszattal ellentétben sohasem üzemelt valódi egységben, a billentyűs/zeneszerző Stei...

Burning Full Throttle: Traveler

Burning Full Throttle: Traveler

„...Ez az 1967-es, hófehér El Camino, az ősrégi zarándokutat juttatja eszembe, ami a kelta időkben még a Tejutat szimbolizálta. De most ez a világos, stílustól robogó erőgép teljesen más útra ösztönöz. A múltban ezeket a visszafoghatatlan lóerőket még valószínűleg a lovas nemzetek leszármazottai vezették, ahol a plató tele Holdfény égette piával, a...

King Hitter: King Hitter

King Hitter: King Hitter

Mond valamit a Karl Agell név? Őszintén remélem, ez az ember ugyanis annak idején az egyik legdögösebb, legokosabb – és a maga idejében egyben az egyik legelőremutatóbb – metallemezen, a Corrosion Of Conformity Blindján énekelt. De ha az ezredforduló környékén figyelemmel kísérted a színtér történéseit, ismerheted akár a lazább, füstös rock/metalba...

Angelus Apatrida: Hidden Evolution

Angelus Apatrida: Hidden Evolution

Ha kicsit is képben vagy az európai thrash metal-színtér dolgait illetően, a spanyol Angelus Apatrida neve bizonyára ismerősen cseng, az albacetei négyes ugyanis már tizenöt éve nyomul, a Hidden Evolution pedig az ötödik albumuk. Bár különösebb népszerűségre eddig nem sikerült szert tenniük, lemezeik minősége mégis kiemeli őket a másod- és harmadvo...

Moonspell: Extinct

Moonspell: Extinct

Ha nagy hirtelenjében híres portugál rockbandákat vagy -zenészeket kellene felsorolnom, a Moonspell – és persze Nuno Bettencourt – kivételével nem nagyon tudnék világviszonylatban is ismert előadókat említeni, pedig az országban mindig is komoly underground rockmozgalom létezett. A Moonspell mindenesetre már a '90-es években kivívta magának azt a p...

Eclipse: Armageddonize

Eclipse: Armageddonize

Ők azok a srácok, akik akár előbbre is tarthatnának népszerűségben, igen. A zenekarban minden adott hozzá: van egy klassz gitáros (Magnus Henriksson) és van egy remek hangú frontember ( Dzsudzsák Balázs Erik Martensson), van dallamérzék, és van... Jó, nem is tudom, mégsincs meg valami, amitől igazán pezsegne ez a négyes, na de hát nem mindenkinek van...

Special Providence: Essence Of Change

Special Providence: Essence Of Change

Kénytelen vagyok rögtön az elején leszögezni, hogy Koroknai kollégával ellentétben engem kevés dolog tud jobban tűzbe hozni, mint egy instrumentális album megjelenése a prog/jazz metal színtéren, különösen, ha olyan szintű kiéheztetés előzi meg, mint kis hazánk egyik, nemzetközileg is leg(el)ismertebb zenekara esetében. Az már jó ideje nem kérdés, ho...

Stone Sour: Meanwhile In Burbank...

Stone Sour: Meanwhile In Burbank...

Kénytelen vagyok segget csinálni a számból a Stone Sour háromrészesre tervezett, feldolgozásos EP-sorozatának első adagja kapcsán. Pár nappal ezelőtt, a Prong Songs From The Black Hole -jának kritikájában sokadszorra adtam hangot azon véleményemnek, amely szerint a szolgai, többé-kevésbé az eredetihez hű utánjátszásoknak nincs sok értelme. Ezt a maga...

Ereb Altor: Nattramn

Ereb Altor: Nattramn

Négy éven belül a harmadik Ereb Altor-koronghoz van szerencsém, ez a tény pedig módot ad némi összegzésre is a svédek háza táján. Mivel a főszereplők prioritásai látványosan a Hammerheart-korszakos Bathory tribute-ként is felfogható, jelen banda felé mozdultak el, ma már tényleg csak a rend kedvéért illik megjegyezni, hogy az epikus doomot művelő I...

Papa Roach: F.E.A.R.

Papa Roach: F.E.A.R.

Párszor leírtam már itt, hogy sikerei csúcsán nem nagyon tudtam komolyan venni a Papa Roachot. Oké, adott volt a Last Resort, egy minden szempontból irgalmatlanul hatásos, profi módon megírt sláger (azzal a bizonyos egyértelmű Maiden-idézettel), viszont egy problémám így is akadt velük: 2000-2001 környékére én már pont kiöregedtem abból a korból, a...

Melechesh: Enki

Melechesh: Enki

Nekem is gyakorlatilag elsőre feltűnt az öt év szünet után megérkezett Enki hallatán, amit egyébként szinte mindenütt szóvá tesznek a Melecheshnek, hol pozitív, hol negatív felhanggal: jelesül, hogy ez az album Ashmediék eddigi legletisztultabb megszólalású, és emiatt is talán leginkább hallgatóbarát munkája. Jóelőre leszögezem: én ezt egy pillanat...

Omega Diatribe: Abstract Ritual

Omega Diatribe: Abstract Ritual

Érdekes látni, ahogy a – nekem mindig is mondvacsináltnak tűnő – djent műfaj (alműfaj?, stílusirányzat?, múló hóbort?) alig néhány év alatt a saját dugájába dől: vezető zenekarai egyre vehemensebben rugdossák a saját maguk köré épített doboz falait, a Meshuggah különösebben nem foglalkozik az egész jelenséggel (de miért is tenné?), követő pedig min...

Prong: Songs From The Black Hole

Prong: Songs From The Black Hole

Jó szériát fut az utóbbi időben a Prong, így különösebben nem akarok belekötni abba, hogy ők is feldolgozáslemezzel jelentkeztek – sok pénz az ilyesmiben nyilván nincsen, szóval tényleg az önfeledt örömzenélés a cél, és ha már lendületben vannak, végső soron miért ne férne be náluk is egy ilyen kiadvány? Főleg, hogy Tommy Victorék hatásai mindig is...

Hot Beaver: Vulcan Death Grip

Hot Beaver: Vulcan Death Grip

Ha a név nem lenne árulkodó, a Cellophane című nyitószám jó kétperces, kifejtős, mocskos-zajos-lucskos (...) intrója sem hagy szemernyi kétséget afelől, miben is utazik a budapesti Hot Beaver: ugyan a mai napig utálom ezt a stílusmegjelölést, leginkább mégis le kell stonereznem a zenekart, és így kábé mindenki egyből vágja majd, mi a lényeg. Ez egy...

Keep Of Kalessin: Epistemology

Keep Of Kalessin: Epistemology

A biztonsági metal egyik nagymestere ezúttal sem hazudtolta meg önmagát. Öt hosszú esztendő telt el a legutóbbi Reptilian megjelenése óta, s az énekes csere ellenére (Obsidian Claw a gitár mellé a mikrofont is kérte magának) egy az egyben ugyanazt lehetne írni mindkét albumról. Mert a Keep Of Kalessint egyetlen szóval lehetne jellemezni tökéletesen...

Sigh: Graveward

Sigh: Graveward

„Nincsen rossz álom. Mert amikor álmodunk: azt jelenti, hogy még élünk. A halottak nem álmodnak, mert hiszen ők már mindent tudnak."

(Krúdy: Álmoskönyv)

Örvendjenek az anime metal hazai rajongói, hiszen a műfaj egyik leginkább autentikus művelője, a japán Sigh az alapember Shinichi Ishikawa távozását követően is él és virul, mi több, három évvel az In...

1. oldal / 163

Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Legfrissebb galériák

 

Slipknot - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2015. február 5.

 

King 810 - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2015. február 5.

 

Alter Bridge - Budapest, Petőfi Csarnok, 2014. június 11.

 

The Treatment - Budapest, Petőfi Csarnok, 2014. június 11.

 

Iron Maiden - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. június 3.

 

Anthrax - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. június 3.