Shock!

Lars Ulrich szerint az ő korukban egyszerűen nem lehet a szakmában maradni, ha a zenészek nem figyelnek oda a megfelelő fizikai formájukra. A Metallica dobosa szerint annak idején eleve elképzelhetetlen volt, hogy valaki a hatvanas éveiben rockzenét játsszon.

Bekerült az idei Mill Valley-i filmfesztivál programjába Jonas Åkerlund Metallica Saved My Life dokumentumfilmje is, amelynek bemutatását követően a rendező és Lars Ulrich közönségtalálkozón vett részt. Az egyik neki szegezett kérdés azt firtatta a Metallica dobosától, hogy miként lehet még gyorsabb a lába az évek múltával. „Köszönöm, hogy ezt mondod – felelte Lars. – Bár nem vagyok biztos benne, hogy teljesen egyetértek a dologgal, de elismerésnek veszem. Röviden: sokkal több melót fektetek ebbe, mint valaha. Egész gyerekkoromban sportoltam, atletizáltam, így amit innen hoztam, többé-kevésbé mindig is áthatotta a doboláshoz való hozzáállásomat. Apám profi teniszjátékos volt, így 16-17 éves koromig azt hittem, hogy az ő nyomdokaiba lépek majd. De ha teniszjátékosokról beszélünk, a húszas éveikben vannak a csúcsformájukban, aztán amikor elérik a harmincas éveik közepét, már mindenki azt kérdezgeti: oké, mikor vonulnak már vissza? Mikor hagyja abba Federer? Mikor hagyja abba Djokovic? Vajon ez az utolsó US Openje? És így tovább… Szóval a profi sportolók általában a késő harmincas, korai negyvenes éveikben már elkezdenek levezetni. A rock’n’rollban azonban ez nem így megy, és nincs korosztályos bontás sem. Nincs olyan, hogy oké, minden negyvenöt év átlagéletkor feletti rockbanda befejezi. És nincs szenior bajnokság sem, mint a teniszben…”

Mindez persze azt is maga után vonja, hogy a Metallicához hasonló, a hatvanas éveikben járó zenészeknek huszon- és harmincas korú pályatársakkal kell versenyre kelniük. „Muszáj az embernek csúcsformában lennie, úgyhogy nem tehetek mást, keményebben odateszem magam. És ma már mind a négyen sokkal óvatosabbak vagyunk, jobban vigyázunk magunkra. Például utaznak velünk olyan szakemberek, akik segítenek megelőzni a sérüléseket, legyen szó a vállról, a térdről, a csuklóról, a nyakról, a torokról, mindenről. Próbálunk mindent szinten tartani. Most ráadásul a felesleg is kevesebb rajtam, mint mondjuk tíz éve, amikor elég sokat kajáltam a Taco Bellben… Ha pedig a lábam könnyedebben mozog, annak biztos az életmódomat illető döntéseimhez van közé: a diétához, a gyakorláshoz meg ezekhez.”

Lars hozzátette: kis túlzással eleve szűz terepen járnak. „Amikor zenélni kezdtünk, a rockzenében nem mozogtak ötvenes-hatvanas emberek, a legöregebbek a Paul McCartney- és Mick Jagger-féle arcok voltak, akik akkoriban a harmincas éveik vége felé jártak. Már eleve az elképzelés is teljes ostobaságnak tűnt, hogy hatvan-hetven-nyolcvanéves fejjel rock’n’rollt játszhatsz, mint ahogy most teszi azt McCartney vagy Jagger. Ilyesmi nem létezett, sőt, a totális ellentétét jelentette mindannak, amit a rock’n’roll megtestesített. Pete Townshend és Roger Daltrey halhatatlan szavait idézve: remélem, meghalok, mielőtt megöregszem… Úgyhogy, ha a hatvanas éveidben csinálod ezt, és szeretnél még újabb tíz-húsz évig érdemben működni, tényleg csúcsformában kell lenned.”

A Metallica jövő június 11-én és 13-án ismét Budapesten, a Puskás Arénában koncertezik. A 11-ei bulin előzenekarként a februárban az Arénát is megjárt Pantera és a svéd Avatar, 13-án a Gojira és a Knocked Loose melegíti majd be a közönséget. A 72 Seasons lemez kapcsán 2023-ban startolt M72 turné a Metallica eddigi történetének legsikeresebb turnéja. Részletek a fellépésekről itt és itt.