Tologatom már néhány hete az új Behemoth ismertetőjét. Általában mindenütt elég jól le tudom választani a körítést a zenéről, de nem tehetek róla, itt most nem annyira ment. Lehet akármilyen vallás- és létfilozófiai megalapozást hazudnköríteni a lemezcímhez, de mindannyian tudjuk, hogy akárhogyan is ideologizálja meg mindezt Adam Darski, ez itt bizony akkor is feltűnési viszketegség, a bandára amúgy is jellemző marketingcirkusz, ami szimplán a provokatív figyelemfelkeltést célozza. Igen, tudom, Lengyelországban az egyház szerepe más, mint nálunk, és satöbbi-satöbbi, de szerintem nem kell hívőnek lenni ahhoz – én sem vagyok az –, hogy az ember 14-15 éves kor fölött, habitustól függően szekunder szégyent érezzen, gúnyosan röhögjön vagy simán csak unintelligens prosztóságnak tartsa ezt az egészet. (Felháborodni mondjuk nem kell, annyit nem ér ez az egész.)
Azért sajnálom a szokásos pózer majomkodást, mert a Behemoth amúgy zeneileg kimondottan komoly produkció, és ez az új lemez is teljesen rendben van. A csapatnak persze ugyanúgy megvannak a maga ellenzői a színtéren, mint annak idején a Cradle Of Filthnek meg a Dimmu Borgirnak, de ezt éppúgy nem lehet visszavezetni náluk pusztán a zenei nívóra, mint ahogy Daniéknél meg Shagrathéknál sem lehetett soha belekötni a lemezekbe. Míg egy réteget a zavaros, hagymázos, direkt sokkolásra kihegyezett körítés taszít, a puristák rendszerét inkább az zavarja meg Nergalékkal összefüggésben, hogy hiába a black/death-alapok, az ezekből főzött elegy a műfaji határokon belül a lehető legfogyaszthatóbb. Emiatt aztán évek óta címlapbandás szinten mozognak, a stílusi keretek között lehetséges legnagyobb tömegeket vonzzák. Ez pedig ebben a körben tudvalevőleg hasonló blaszfémia, mint másoknak Isten szarával játszadozni. De én mondjuk ezt a fajta underground elitizmust is kábé ugyanolyan egybitesnek és korlátoltnak tartom, mint a műsátánizmust, szóval megkockáztatom, hogy a csapat és ellendrukkerei valahol remekül megérdemlik egymást.
Ha viszont a fenti kötelező köröket leszámítjuk, zeneileg a The Shit Ov God is épp olyan izmos, fajsúlyos munka, mint elődei. Gyanítom, hogy a banda már nem fog a The Satanistnél jobb lemezt letenni az asztalra – szerintem a mai napig az jelenti a modern érájuk etalonját –, de hallhatóan tökéletesen otthonosan érzik magukat ebben a zenei világban, és teljesen be is lakják azt. Már rögtön a The Shadow Elite éjfekete, kolosszális elegye gyilkol nyitányként, itt kábé mintha a klasszikus Morbid Angel állt volna neki a lehető legfogósabb black metalt játszani, és utána a folytatásban is akad néhány roppant erőteljes kinyilatkoztatás. Ahhoz például menthetetlenül elfogultnak kell lenni Nergallal szemben, hogy valaki a Lvciferaeon blackesen trillázó, hóförgeteg-szerű riffelésére, belassuló, sötéten túlvilági kórusára azt mondja: ez nem jó. De, ez bizony minden szempontból topliga.
Mint ahogy topliga a heroikus gitárokkal ellátott remek, fogós refrénű Nomen Barbarvs, a gitárhős szólót is rejtő O Venvs Come! vagy a szögelős-zúzós-monumentális Avgvr (The Dread Vvltvre) finálé is. Akadnak persze ezeknél nehezebben ragadó tételek, mint például a lidércesebb, disszonánsabb Sowing Salt, ahol Nergal is meglehetősen pszichopata formát hoz ezzel az elkínzott, idegeken táncoló ének-üvöltés kombóval. De igazából még a címadó is kimondottan nagyot ütne beteg kiállásaival, ha a kretén központi sorok hiányában komolyan lehetne venni. Nekem nem megy, amit sajnálok, de egyébként felesleges úgy tenni, mintha a death- és black-színtér klasszikusai nem játszottak volna sokszor ugyanerre az öncélú, minden határon túllövő, ordenáré sokkolásra. Once Upon The Cross, hogy mást ne mondjak... Vagyis Nergalék igazából ezen a téren is régi, harminc-egynéhány évvel ezelőtt is ugyanilyen felháborodást keltő fogásokkal operálnak, csak akkor még ugye nem volt internet meg közösségi média. De nincs új a nap alatt.
Sokakhoz hasonlóan nekem is akadnak fenntartásaim Darskival meg a Behemothtal kapcsolatban, pólóvásárló rajongójuk éppen ezek miatt soha nem voltam és soha nem is leszek. A bohóciskolát félretéve azonban ez a lemez is ugyanolyan meggyőző munka, mint ahogy minden anyaguk jó szokott lenni – a legutóbbi Opvs Contra Natvramhoz képest például egyértelműen több most a kiemelkedő pillanat. Ha el tudsz vonatkoztatni a színháztól, szerintem tetszeni fog.
Hozzászólások
Nyilván ebben szándékosan sarkosan fogalmaztam, de alapvetően tényleg az, mint minden mitológiai mű. Az Olümposz legendái is egy "mesekönyv", pedig az abban leírt mítoszokban is hittek emberek tömegei hosszú évszázadokon keresztül. Amúgy nincs baj azzal, ha mesekönyveket olvas az ember -- én is olvastam a Bibliát elejétől a végéig, nem is egyszer -- csak helyén kell kezelni.
Idézet - blackmagic:
Erre válaszoltam egy Ben Nihilnek címzett hozzászólásomba n, íme:
Idézet - blackmagic:
Idézet - blackmagic:
Kivéve ha egynél többnek ártott -- akkor az összeg negatívba fordul. És azért lehet bőven érvelni amellett, hogy szinte megszámlálhatat lanul sok embernek ártott a történelem folyamán. De nem akarok ebbe az itt eddig kialakult vitánál mélyebben belemenni, mert nincs igazán értelme.
Idézet - blackmagic:
Ebben nincsen vita :)
Először is: egy Teremtő létezésére pontosan annyi bizonyíték van, mint ennek ellenkezőjére. Ebből kifolyólag nem hinni pontosan olyan hit, mint hinni. Te a tudomány eredményeiben nem látod Isten alakját, én pedig a világ tökéletes elrendezettségé ben - és itt ne társadalmi vetületben gondolkodjunk! - a teremtő akaratot vélem felfedezni. Szerinted puszta véletlen az egész, és az anyag kavargásának káosza dobta ki magából azt a csodát, amit földi életnek hívunk. Szerintem pedig kell, hogy oka legyen a létnek. Valami, ami úgy alakította a dolgokat, hogy rácsodálkozhass unk minderre. Szerintem a természeti törvényszerűség ek körülírása az eddigi legjobb kísérlet Isten portréjának megfestésére. Szerinted az egész csak az, aminek első pillantásra tűnik: tények garmadája, melyek logikája elég mindennek a megértéséhez. Csakhogy ez a megértés nem kecsegtet semmivel; magával vonja azt, hogy az Ember és az Élet egyedül áll a rideg kozmosszal szemben, s nincs vigasz, nincs kiút. Ahogy jöttünk, úgy múlunk el, s a köztes idő, ami adatik, csakis nekünk szolgál, mert nem ajándék az, amit át kell élni, hanem lehetőség, amivel élni kell…
Azzal a tudattal, hogy nincs Teremtő egyúttal megszűnik a felelősség is. Az ember kerül legfelülre, és senkinek sem tartozik válasszal tettei okáról. Ura és parancsolója akar lenni a Természetnek, s nem annak része – ahogy a teremtettség ideája magában foglalja. Ebből fakad az a mérhetetlen pusztítás, amit létrehozunk magunk körül. És lehet erre mondani, hogy ez pusztán a technikai fejlődés eredménye, de nekem erre az a válaszom, hogy a technika csak eszköz, és a kéz szándékai fontosak, melyek a technikát használják. Márpedig a kéz szándéka a teljes hegemónia. A mindent leuralni vágyás, a szerzés, az önzés. Mert ez itt a miénk, és senki másé. Mert nincs egyéb, csak az anyag valósága, s minden ezen túl pusztán hagymázas képzelgés, és oktondi babona. S nincs, aki beleszóljon, mit tehet az ember. Mert aki magának tartozik csak számadással, az nem felel senkinek…
És bár egyes individuumok elég érettek lehetnek, hogy akár az Istenbe vetett hit nélkül is képesek legyenek Istennek tetsző életet élni – és itt a Természettel (kvázi Istennel) való harmóniára gondolok -, de a tömegek teljesen alkalmatlanok minderre! Éretleneket a trónra ültetni pedig egyet jelent a pusztulással! Ugyanis a hierarchia tetején csücsülő ember nem lesz tekintettel semmire – csak nézz körül, kivágunk minden erdőt, lebetonozunk minden talpalatnyi földet, megmérgezünk minden vizet, telefüstöljük a levegőt, mert csak a mi igényeink számítanak, minden más élőlény le van ejtve. Pont azért, mert nem tudnak szembeszállni velünk, és Isten kiűzésével a gondolatvilágun kból megszűnt minden egyéb gát is, mely határt szabhatna nekünk.
Megtesszük, mert megtehetjük, ez az egyetlen törvény. De ez a törvény, melyet a saját hasonlatosságun kra alkottunk, semmi mást nem szolgál, csak a birtokba vételt, és a kiszipolyozást. A tudomány mindenhatóságán ak korában az összegyűjtött tudás szintéziséig nem jutottunk el, csak az eredményeit használja mindenki, de megérteni nem sikerül mindezt! Pedig karnyújtásnyira van felismerés: a Természet játékát játsszuk, kiszállni nem lehet, és győzni nem tudunk ellene, bármily megfeszített akarattal is próbálkozunk ezzel; csak az egyetemes összhang segíthet, mely kijelöli a helyünket a harmóniában. Ha viszont nincs Isten, akkor mi akarunk lenni a karmester, de abból csak fülsértő disszonancia származik, mert nem tudunk még kottát olvasni se… és bele fogunk süketülni ebbe a hangzavarba!
Ringathatjuk magunkat abba a negédes önhittségbe, hogy nincs nálunk hatalmasabb, de ha ez nem párosul ennek a felelősségével, akkor alkalmatlanok vagyunk erre a szerepre, s ennek a tudomásul vétele fájdalmasabb lesz minden eddigi szörnyűségnél, amit átélt az emberiség, mert úgy fog minket lerázni a bolygó magáról, mint kutya a bolháit! Akkor majd megmutatja a hatalmát Ő – Te természettudomá nyos okszerűséget látsz majd benne – és igazad lesz -, én a jogos haragját – de nekem is! És egyikünk se fog semmit érni igazával…
Rosszul hinnéd, de maradj csak meg ebben.
Ennyi.
Vágesz, inkább úgy értettem, hogy az új Iotunnig se jutottam el még, a black/death (ha ezt a kombót tolják még egyáltalán) amúgy sem a szívem csücske, szóval ez a zenekar eleve hátrányból indul a prioritáslistán , és ha még irritálónak is tűnnek, úgy pláne.
De igen, tényleg fellángoltak a szelektíven megfeszülős boomer tendenciáim is, a Deadpoolra ha csak rágondolok, agyrángás fog el. Pedig akkor fiatalabb vagyok nálad, hehe.
Idézet - blackmagic:
Szerintem ezzel alapvetően sokkal kevesebb embernek van baja, mint az elsőre tűnik a retorikájuk alapján, csak biztos látod te is, az intézményi szintű változások marhára nem az "élni és élni hagyni" felé viszik ezeket a dolgokat. Se itt, se Amcsiban, és gondolom, sok máshol sem.
És így sajnos, tényleg sajnos olyanok is bekerülnek a kereszttűzbe, akik tényleg csak a saját életüket akarják csinálni a magánügyként kezelt hitükkel.
Nem látom mitől lehetne bárki számára káros az ateizmus. Attól még senkinek nem esett semmilyen baja, hogy tudományosan nem bizonyítható vagy minimum empirikusan nem kimutatható és nem reprodukálható jelenségekben nem hitt. Az ellenkezőjéből viszont annál inkább, most hadd ne soroljak példákat.
Részemről amúgy midnenki abban hisz, amiben akar: istenekben, szellemekben, a horoszkópban, koboldokban, tündérekben, akár abban is, hogy a Föld lapos és egy galaktikus méretű teknősbéka hordozza a hátán -- de csak addig, ameddig nem követel magának erre hivatkozva előjogokat a társadalom többi tagjával szemben, ameddig nem okoz vele kimutatható kárt mások vagy a társadalom egésze számára, illetve ameddig nem akarja mások életét erőszakkal a saját, szentnek hitt / hazudott mesekönyvében előírtakhoz igazítani. Ez egy -- kettő pedig az, hogy ha valaki hülyeségekben hisz, az viselje csak el azt, hogy mások tiszteletét ezzel nem vívja ki. Neked jogod van bármiben hinni, nekem pedig jogom van a te hitedet nevetségesnek tartani és titulálni, ha azt te semmilyen bizonyítékkal nem tudod alátámasztani, sőt, egyenesen ellentmond minden létező bizonyítéknak. Ilyen egyszerű ez. "Ami bizonyíték nélkül állítható, az bizonyíték nélkül el is vethető.", ahogy a néhai Christopher Hitchens írta.
Értem, végülis logikus amit mondasz, akkor is ha eléggé lehangoló.
A zenekarról meg annyit, hogy ha sikerül félretenni az imidzsük miatt érzett ellenszenvet, azért bőven vannak jó lemezeik a The Satanisten kívül is.
Engem jellemzően nem érdekel hogy egy zenekar hogyan néz ki vagy mennyit bohóckodik a színpadon, ha a amúgy a zene maga bejön. Cradle of Filth-et, Dimmu Borgirt, Powerwolfot, sőt még Gloryhammert is szívesen hallgatok néha, nem érdekel, hogy "komoly 40 éves emberhez nem illik ez a zene" :D
Annyira nem meglepő szerintem, nagyjából ugyanaz a ~25 ember kommentel rendszeresen, és már többször kibukott, hogy többük eléggé jobbról nézi a világot.
Azt nem tudom, mi megy most a csimoták között, de amennyire mozogtam ilyen körökben anno, elég alap volt volt a Maiden-Kalapács-Kárpátia átjáróház, és szerintem nem lehet amnyira kirívó ez a tapasztalat. Meg ugye nem kétségbevonva specifikusan senki hitét, mostanában elég nagy divat az identitásalapú kereszténység is.
Ja a zenekart nem hallgattam még sosem, a The Satanist egyszer lehet majd előkerül, de ez a bazári külsőség nem az én világom.
A pénzügyi rendszer alapja a bizalom, azonban ez nem ugyanaz mint a transzcendens lényekbe vetett hit. A pénzügyi rendszer egy emberek által kreált és fenntartott rendszer, aminek vannak bizonyos működési elvei és szabályai. Amíg ezeket a szabályokat közösen betartjuk, addig működik a rendszer. A pénz értékében nem azért bízol, mert egy mesekönyv azt mondja, hogy van neki, hanem mert személyesen tapasztalod, hogy minden egyes alkalommal, amikor vásárolni mész a boltba, tudsz pénzzel fizetni. Empirikus alapon ellenkező történés tapasztalásáig nincs okod nem bízni a pénzügyi rendszer működésében -- és hasonlóan működik amúgy sok más társadalmi rendszer is. A vallásos hit alapja azonban nem a személyes tapasztalat, hiszen soha senki semmilyen kézzelfogható bizonyítékát nem tudta még felmutatni transzcendens lények létezésének. Sőt, sokan a velük történt rengeteg negatív esemény ellenére is hisznek, például olyanok, akiknek leukémiában meghalt a 3 éves gyerekük. Nehéz ezt nem egyfajta őrülethez hasonlítani, ahogy Sam Harris is teszi azt a The End of Faith című könyvében.
UI: Mint egy másik hozzászólásomba n említettem, komolyan meglepett, hogy ilyen alapvetésekről kell egy metálos fórumon vitatkozni. Egyes fórumtagok gondolkodása olyan, mintha nem egy metálos közösségbe, hanem egy KDNP gyűlésre csöppentem volna :O
Nem, ő nem én vagyok, ha ez megnyugtat.
Számomra pedig az a sokkoló és elszomorító, hogy nehezen megy az értő-olvasás. Esetleg nem tettem teljesen egyértelművé - ez esetben mea culpa höhö -, hogy:
Én nem kereszténység és a szervezett vallások mellett vagyok, hanem a legalább ennyire káros és butító, önhitten büszke ateizmus ellen...
Te ugye nem Ben Nihil egy másik énje vagy? :D
UI: Számomra amúgy minimum vicces, de inkább elszomorító és sokkoló, hogy egy metálos fórumon arról kell győzködni embereket, hogy az intézményesítet t vallás(ok) és az általuk erőltetett világkép mennyire vállalhatatlan( ok) bármely jóérzésű ember számára, és, hogy teljesen rendben van az, ha egy zenekar ez ellen felszólal a műveiben. Azt hinnéd, hogy aki végigrágta magát az elmúlt 50 év fémzenei diszkográfiáján , annak ez azért alapvetés.
1, Már hogyne válhatna valósággá a hit? Ott van a pénz, a hit nélkül, hogy ennek értéke van, csak egy papírfecni/fémdarab, a hittel együtt viszont a mai világ fundamentuma.
2, Egy isteni hatalommal rendelkező entitás körülírása meglehetősen nehéz feladat egy egyszerű halandó számára. Ebből fakad az a szerteágazó mondavilág, ami a felsőbb hatalom lefestésére vállalkozott. Nyilván egyiknek sincs igaza, de ez nem vonja magával, hogy amit tévesen írtak körül, az nincs is. Agnosztikus szemlélet, tudod...
2, A logika csak a hogyanra tud választ adni, a miértre nem. És ez az belső erő, ami életre hívta a vallásokat, mert mélyről fakadó igény van az okság esetén is a feleletre. Másrészt ma is bőven olyan kérdéseink - mert ma már nem villámon tűnődünk, hanem az elméleti fizika szubatomi szintjein merülnek fel a dilemmák -, amikre nincs válasz. Vagy inkább: nincs jobb válasz, mint egy Teremtő.
4, Zeusz és Jupiter ugyanaz.
5, Deizmusról hallottál már?
6, A közösségi médiában pedig lehet bírálni bármit, szentigaz, csak ha nem a keresztény vallást szidod, hanem bármelyik másikat, akkor tiltanak a közösségi elveik megsértése miatt. Jobb esetben. De az is könnyen meglehet, hogy kopogtat nálad valamelyik karhatalmista szerv gyűlöletbeszéd/iszlamofóbia/antiszemitizmus /anyámtyúkja okán, oszt indul a házkutatás/számítógép elkobzás/rabosítás/jogi eljárás dzsembori. A kereszténységen kívül szinte minden világvallás esetén olvastam már ilyen történetet. Szóval persze, lehet szidni bármit, csak az egyik esetben valami rejtélyes oknál fogva a hajad szála se görbül, minden más lehetőségnél pedig az Isten irgalmazzon... höhö