Shock!

április 24.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

Shinedown: Planet Zero

Shinedown: Planet Zero

A Shinedown európai szemmel nézve surranópályán nőtt nagyra, elvégre a tengerentúlon már arénasztárnak számítottak, amikor errefelé elkezdett derengeni a név a nagyközönségnek. A zeniten már túlléptek, ami valahol törvényszerű is, hiszen a Planet Zero a hetedik stúdióalbumuk, a méreteket azonban ettől még nem érdemes lebecsülni: Brent Smithék minden eddigi sorlemeze minimum arany odaát, ez pedig a mai világban párját ritkító eredmény egy rockbandától. A Planet Zero is magabiztosan kezdett a Billboard Top 5-ben, és minden megvan benne ahhoz, hogy újabb szépen prosperáló időszakot hozzon nekik.

 

Needless: The Cosmic Cauldron

Needless: The Cosmic Cauldron

Még év elején jelent meg a Needless második nagylemeze, ami pillanatok alatt rokonszenves lett. Igazából már a borítóval megvettek maguknak, imádom az ilyen hangulatú sci-fi képeket. Persze hallgattam is jó pár alkalommal, aztán valahogy kiesett a fókuszból, ahogy berobbant a tavasz. Így, év vége felé közeledve lassan az éves listázáson gondolkodva...

Behemoth: Opvs Contra Natvram

Behemoth: Opvs Contra Natvram

Szinte hihetetlen, hogy már négy év telt el az I Loved You At Your Darkest lemez megjelenése óta, bár persze a Behemoth életében is elég sűrű volt ez az időszak turnéktól újabb Me And That Manekig, kényszerleállástól egészen az új lemezig. Az Opvs Contra Natvram tizenkettedik soralbumként beállhatna a „soklemezes zenekar sokadik lemeze" sorba, azonba...

Ozzy Osbourne: Patient Number 9

Ozzy Osbourne: Patient Number 9

Édes drága Ozzy bácsi, pár éve nemhogy az előző (egyébként kiváló) lemez elkészítését nem néztük ki belőled (bocsi), de, hogy ennyire gyorsan még egy lemez kiszakadt (kipréselték) onnan, ahonnan az is jött, na, azt végképp senki nem gondolta volna. Szívszorító látni, mennyire nem vagy már önmagad fizikailag, de nagyon küzdesz és még mindig az éltet, ...

King’s X: Three Sides Of One

King’s X: Three Sides Of One

Még mielőtt bárki a pontszámra tekintene, gyorsan le is szögezném: nagy tisztelője és egyben rajongója is vagyok a zenekarnak. Ha pedig valamire mondhatjuk ennyi év kihagyás után, hogy megünnepelendő és kiemelkedő esemény, akkor az minden bizonnyal egy új King's X-lemez megjelenése. A kihagyást persze tegyük idézőjelbe, hiszen Jerry Gaskill ütős ki...

David Paich: Forgotten Toys

David Paich: Forgotten Toys

David Paich, a Toto ikonikus billentyűs/énekes/zeneszerzője immár ötven éve húzza az igát: sessionzenészként több mint kétezer lemez elkészítésében vett részt, közben a Totóval is összerakott bő tucatnyi stúdióalbumot, ezekből eladott 40 millió példányt, hülyére turnézta magát a glóbusz körül és nyert egy talicskányi Grammyt. Tényleg elképesztőek a...

Porcupine Tree: Closure/Continuation

Porcupine Tree: Closure/Continuation

Ki hitte volna annak idején, amikor Steven Wilson úr szólókarrierje úgy beindult nyolc-tíz éve, hogy valaha még visszatér a Porcupine Tree-hez? Akkortájt a korlátok közül való kiszakadás igénye, a skatulyakényszer levetése volt a fő mozgatórugó, ami az ő esetében amúgy teljesen érthető is, még azzal együtt is, hogy a Porcupine eleve nem volt egy ön...

Nazareth: Surviving The Law

Nazareth: Surviving The Law

November 28-án az A38-on lép fel az 1968-as alapítású, veterán skót hard rocker Nazareth, akik friss, Surviving The Law című nagylemezüket promotálják a turnén. Döbbenetes belegondolni, hogy akárcsak a Scorpions vagy a Deep Purple, úgy ők is több mint ötven éve aktívak. Ráadásul, egyetlen tízéves szünetet leszámítva a Boogaloo és a The Newz lemezek...

Skills: Different Worlds

Skills: Different Worlds

A Frontiers csodaprojekteit illetően már az is a könyökömön jön ki, amikor leírom, hogy a könyökömön jön ki Alessandro Del Vecchio meg a köré különböző permutációkban odaálmodott, neves és papíron neves figurák által havi szinten ontott lemezrengeteg. Ugyanakkor időről időre felbukkan az ocsú között némi búza is. Tipikusan olyan albumok ezek, ahol ...

Five Finger Death Punch: AfterLife

Five Finger Death Punch: AfterLife

Menetrendszerűen érkezett augusztusban az új Five Finger Death Punch, menetrendszerűen elhangzott előtte a nyilatkozatokban, hogy különlegesebb, változatosabb és újszerűbb, mint elődei, de aztán persze menetrendszerűen illeszkedik a másfél évtizede megkezdett sor végére. Nem panaszképpen mondom ezt, az eddigiek alapján nem számítottam másra, meg há...

Sigh: Shiki

Sigh: Shiki

Ha valaki visszalapoz az archívumban, láthatja, hogy a szikár, de dicső tények kivételével nem sok szépet szóltam eddig a japán avantgarde gyöngyszem Sigh-ról. Annyira, hogy a legutóbbi Heir To Despairre már nem is maradtak szavaim, jobb híján félreléptem Mirai Kawashima és társai újabb letámadása elől. Az összes szubjektív szemponttól elvonatkozta...

H.E.A.T: Force Majeure

H.E.A.T: Force Majeure

Az ellenállhatatlan erő. Vagy valami ilyesmi. Indokolt a cím? Vagy keressünk utalást valamire? A lemez végére kiderül, de mindenképpen hallgasd meg, milyen a H.E.A.T 2022-re Erik Grönwall nélkül, ezzel párhuzamosan pedig miként tért vissza Kenny Leckremo. Szóval a víruskáosz okozta Nagy Leállás közepén a csapat kiváló, nem alaptalanul jelentős szak...

Soilwork: Övergivenheten

Soilwork: Övergivenheten

Soha nem tartoztam azok táborába, akik foggal-körömmel ragaszkodnak hozzá, hogy egy sok éve működő zenekarnak csakis az első két-három lemeze lehet mérvadó az örökségükben. Ha egy alakulat későbbi produkciói is minőséggel és bitang erős szerzeményekkel társulnak, akkor a külsőségeknek és a formának úgyis csak másodlagos szerep jut, és ilyenkor nem ...

Megadeth: The Sick, The Dying… And The Dead!

Megadeth: The Sick, The Dying… And The Dead!

Nagyot fordult a világ a Dystopia megjelenése és az új Megadeth-anyag elkészítése, formába öntése és megjelentetése között, nagyobbat is, mint bárki gondolta volna. Világszinten – meg zenekarszinten is ugye, Dave mellől az egyetlen régi bajtárs vélhetően végleg messzire került, pedig ezt az anyagot eredetileg ő basszusozta fel. De úgy alakult, hogy D...

Machine Head: Of Kingdom And Crown

Machine Head: Of Kingdom And Crown

Nem akarom nagyon vesézgetni a Machine Head elmúlt éveit, hiszen ezt már megtettem bő egy éve, az Arrows In Words From The Sky minialbum kapcsán. A teljes új album esetében is maximálisan bejött, amit akkor és ott valószínűsítettem: az Of Kingdom And Crown zeneileg gyakorlatilag teljesen meg nem történtté teszi a legutóbbi Catharsis lemezt, és inkább ...

Arch Enemy: Deceivers

Arch Enemy: Deceivers

Kezdjünk egy kis matekkal. A Deceivers a zenekar tizenegyedik stúdiólemeze, a harmadik Alissa White-Gluzzal, és a második Jeff Loomisszal. És itt rögtön meg is állnék, kizárólag szubjektív okokból. Az Arch Enemyt a második lemezzel ismertem meg, szerelem volt elsőre, olyannyira, hogy számomra még mindig a Stigmata A Lemez tőlük. Ugyan az első és a har...

A-Z: A-Z

A-Z: A-Z

Olvasóink nagy része előtt bizonyára nem titok már, hogy a Fates Warning két oszlopos tagját, Ray Alder énekest és egykori ütősét, Mark Zondert takarja az A-Z-re keresztelt legfrissebb szupergroup. A vendégzenészekkel kiegészült alakulatot egyelőre még nem nevezném teljes értékű zenekarnak, hiszen a két főszereplő neve eleve kiemelt figyelmet kap, ...

Soulfly: Totem

Soulfly: Totem

A nagy covid-válság pár éve nem csak a turnékat gyötörte meg, de felszínre hozott, kiélesített egyéb lappangó, kintről nem látható feszültségeket is. Erre jó példa a Soulfy háza táján lezajlott csörte a megkerülhetetlennek látszó Marc Rizzo és a Cavalera-tengely közt. A meg nem becsültség érzete és az anyagi jellegű nézeteltérések a gitáros távozás...

Psycroptic: Divine Council

Psycroptic: Divine Council

Az utóbbi években underground szinten egyre ismertebbé vált Psycroptic az übertechnikás death, thrash és groove metal olyan elegyét hozta létre, ami mára tagadhatatlanul csakis rájuk jellemző pont ebben a formában. Ez már önmagában is nagy szó, a Divine Council ráadásul minden eddigi munkájuknál karakteresebb, egyénibb lemez lett. A zenekar hangzás...

Municipal Waste: Electrified Brain

Municipal Waste: Electrified Brain

Megint olyan irgalmatlanul elcsípett, a legszebb '80-as évekbeli Metallica- és Anthrax-hangulatokkal indul az új Municipal Waste, hogy akkor sincs kedvem kötözködni Tony Forestáékkal, ha nemcsak a thrash/crossover vonal régi nagymestereitől, hanem tőlük is számtalanszor hallottunk már ilyet. A richmondi csapat sosem akarta újból feltalálni a kereke...

Wolf: Shadowland

Wolf: Shadowland

Elég rendesen megszívta a legutóbbi lemezzel a Wolf. Niklas Stalvindék akkor hat év szünet után tértek vissza a színre a Feeding The Machine -nel, ami ehhez képest egy feneketlen kútba zuhant az ismert okokból, nem követte a megjelenést koncertezés. Ezek fényében nem csodálom, hogy a csapat ezúttal gyorsabban ráfordult a folytatásra, és mindössze har...

The Halo Effect: Days Of The Lost

The Halo Effect: Days Of The Lost

Hozzám hasonlóan elég sokan nem értik, mi Anders Fridén és Björn Gelotte célja az utóbbi években az In Flamesben, és ha a kilépések nem beszéltek volna önmagukért, hát most a The Halo Effect léte elég ékesen bizonyítja, hogy maguk a zenésztársak sem voltak másként ezzel. Bár az érintettek természetesen következetesen tagadnak minden hasonló képzett...

Amon Amarth: The Great Heathen Army

Amon Amarth: The Great Heathen Army

Már a nyitó Get In The Ring is elég jól példázza a svédek előzetes nyilatkozatait, miszerint amennyiben a legutóbbi lemezeken elvitték az Amon Amarth zenéjének heavy metalos élét a végsőkig, hát akkor a The Great Heathen Armyn most visszakormányozták kicsit death metalos irányba a drakkart. A dal tempója, riffelése, hangulata egyaránt a pár kanyarr...

Satan: Earth Infernal

Satan: Earth Infernal

A brit Satan visszatérése igazi sikersztori – no persze nem abban az értelemben, hogy a zenekar arénákban játszik és százmilliós megtekintéseket produkál a YouTube-on, hanem azt tekintve, hogy mióta feléledtek, ez már a negyedik teljesen önazonos, milliméternyi megingást sem mutató albumuk a sorban. Vagyis, ha tetszettek az előzőek, vagy simán csak...

Journey: Freedom

Journey: Freedom

Nincs nagyobb ünnep annál a melodikus rockzene berkeiben, mint amikor új Journey-album jelenik meg. Így volt ez a zenekar karrierjének abszolút csúcsán, a '80-as évek első felében, majd az 1996-os visszatéréskor, de egyedülálló módon ezt lehetett tapasztalni az Arnel Pineda-korszak beköszöntekor is. Persze a Journey tett érte, hogy életművük örökös...

Septicflesh: Modern Primitive

Septicflesh: Modern Primitive

A Septicflesh is azon sztorik sorát gyarapítja, ahol az adott zenekar szinte surranópályán nőtt komoly tényezővé a színtéren. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a Season Of Mistnél eltöltött utóbbi bő évtized után a Modern Primitive már a Nuclear Blastnél látott napvilágot. A lemezt hallgatva senkiben sem támadhatnak kétségek, hogy nagypályán ...

Cleanbreak: Coming Home

Cleanbreak: Coming Home

Vajon hogyan és miért éri meg a Frontiers kiadónak számolatlanul önteni a világba az ilyen-olyan szupergroupokat, majdnem-szupergroupokat és szupergroupként promózott igazából-nem-szupergroupokat? A nápolyi illetőség eleve felvet bizonyos megoldási lehetőségeket, de nem akarok rosszindulatú lenni, a választ úgysem tudjuk meg soha. Most mindenesetre...

10. oldal / 224
Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Sting - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. június 30.

 

Nevermore - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Dark Tranquillity - Budapest, Dürer Kert, 2010. október 14.

 

Within Temptation - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 8.

 

Wendigo - Budapest, Petőfi Csarnok, 2008. október 31.

 

Watch My Dying - Budapest, Kultiplex, 2005. november 12.