Egy Alter Bridge-koncert önmagában is komoly esemény, ezúttal viszont igen nívós előzenekarok is csatlakoztak Mark Tremontihoz, Myles Kennedyhez, Brian Marshallhoz és Scott Phillipshez, méghozzá két, Magyarországon korábban sosem járt név révén. Így, a Daughtryval és a Sevendusttal együtt tehát tényleg mindenképpen érdemes volt zsebbe nyúlni, és a szerdai időpont ellenére, még ezen a szürke, esős napon is elzarándokolni a Barba Negra nagyobbik színpada elé.
Remek dolog borítékolhatóan nagyszerű élménnyel kezdeni az évet, egy Leprous-koncert pedig pont ilyen. Ez a banda egy pillanatra sem vált statikussá az elmúlt években, a 2017-es Maliná val ráadásul egy olyan útra fordultak rá, amelyen már én is a rajongójukként tartok velük minden lehetséges alkalommal. Óriási dalok, ezekhez felnőtt színpadi teljesít...
Szinte napra pontosan tíz évvel ezelőtt láttam utoljára élőben az István, a királyt. Akkor az ősgárda szereplői közül Varga Miklós, Deák Bill Gyula és Nagy Feró is ott volt a színpadon, ahogy Szörényi Levente is, az előadás pedig hatalmas élményt jelentett számomra. A beszámolóban anno le is írtam, nem látom értelmét egy olyan Istvánnak, amelyben az ...
A Lédeczy Lambert által gründolt Hircus Nocturnus fesztivál idei kiadása dupla kuriózumértékkel bírt az Ahriman és a Gire miatt. Mindkét formáció a lét-nemlét peremén egyensúlyoz, szerencsére még a léten innen, ezúttal ráadásul „hazai″ környezetbe szólt a meghívó. A JATE Klub jó házigazdának bizonyult, a zenekarok pedig a legjobb formájukat ho...
Ahogy azt már az új lemez kapcsán is elmondtam, már jó ideje nem törtem magamat azért, hogy a Sabatont önálló turnén nézzem meg – tizenkét év alatt csak egyszer volt erre példa, akkor is az csak Apocalyptica hathatós közreműködése miatt, még 2020 telén. (Azt viszont a fene se gondolta volna akkor, hogy utána több mint két évig csak a Jon Lord emléké...
Mindössze két éve, hogy Kiko Loureiro családi problémák miatt kikerült a Megadethből, de úgy tűnik, nem nagyon tud megülni a hátsóján. Theory Of Mind címmel már tavaly kijött ugyanis egy szólóalbuma, karácsony előtt pár héttel meg éppen Európában klubozgat, maroknyi közönségeknek. És ez még akkor is tiszteletet parancsoló elkötelezettségről vall, h...
Szinte hihetetlen, de a Moby Dick idén már a 45. születésnapját ünnepli. Mert igaz ugyan, hogy a Soproni Ászok legelső lemeze, az Ugass kutya! csak 1990-ben jelent meg, az ősfelállás első mozgolódásai valamikorra a '80-as évek legelejére tehetőek. Ha pedig innen számoljuk, akkor bizony tényleg kijön ez a döbbenetes szám. A zenekar alaposan meg is ünn...
Till Lindemann, aki szörnyeteget kreált magából. Till Lindemann, a szomorú bohóc. Till Lindemann, aki saját rémségével zökkenti ki a nyárspolgárt a komfortzónájából, és rémisztő vigyorral tapos rá az ember legsebezhetőbb idegszálára. Till Lindemann, akinek kaleidoszkópszerű, torz valósága tükröződik vissza sokak elfojtott árnyékvilágában.
Két évvel ezelőtt, ősszel járt nálunk utoljára a Nazareth, viszont azelőtt szűk egy évvel is jöttek , szóval három év alatt háromszor is el lehetett csípni őket itthon. Én pedig mindhárom alkalommal meg is tettem ezt – no, nem azért, mert a koncertek egyikének-másikának programja olyannyira speciális lett volna, hanem azért, mert a Naz régóta a sz...
Öt. Hatvannyolc. Kilenc. Számmisztikailag ki tudja, hova fut ki még ez a számsor, egyelőre a tények mentén haladva ötödszörre járt Budapesten Hans Zimmer önálló hangversenyével, a mester betöltötte a hatvannyolcat, és kilenc éve volt az első Nagy Élmény . Nem csupán azért nehéz szavakba foglalni Hans Zimmer újabb előadását, mert már magam is ötödször...
Izgalmas volt az este felhozatala, még akkor is, ha jómagam nem kimondottan élem a synthwave-et, márpedig a három fellépőből kettő többé-kevésbé ehhez a zsánerhez kötődött. Nos, én pont a harmadikra készültem leginkább, hiszen az izlandi Kælan Mikla klubbulijaira régóta vadászom, és most végre nem is kerültük el egymást. Azért hazudnék, ha azt mond...
Vannak események, amelyekről egyszerűen muszáj megemlékezni e hasábokon. Attól függetlenül, hogy van-e épp kedv, idő, energia, egyéb kapacitás megírni, de meg kell, mert fontos. És aztán ez ad is egy extra motivációt, mert akárhogy is nézzük, akármerre sodortak is minket az évtizedek, a magyar heavy metal ′80-as évekbeli hőskora jelentős löketet ad...
Mindig élvezetes folyamat megfigyelni, ahogy egy zenekar megérdemelten növekszik, és fokozatosan egyre magasabb ligába sorol. A Parkway Drive esetében, a rendszeres hazai fellépéseknek köszönhetően testközelből is végignézhettük ezt, most pedig viszonylag nagyobb szünet, nyolc év után tértek vissza hozzánk, immáron igazi arénaprodukcióval, tényleg ...
Bármilyen eretnekségnek tűnt elsőre (és aztán másodjára is), valójában maximálisan érthető és védhető Per Gessle döntése a Roxette reaktiválásával kapcsolatban. Marie Fredriksson hat éve meghalt, és már évekkel azelőtt visszavonult a koncertezéstől, de ha úgy nézzük, a zenekar 2002 szeptembere, vagyis Marie agydaganatának diagnosztizálása óta legfe...
Kapásból az 1968-as Furcsa pár című film ugrott be, amikor először meghallottam, hogy Cowpunks & Glampires néven közös turnéra indul a D-A-D. és a The 69 Eyes. Papíron ugyanis kábé annyira illettek össze, mint a tisztaságmániás Jack Lemmon és a trehány Walter Matthau Neil Simon történetében. Persze esetünkben szó sincs bármiféle kényszer szülte...
Igen sűrű október végét zárt le ez a koncert, ráadásul olyat, ami lényegében csak pozitív töltődést hozott. Hét nap alatt ez már az ötödik rangosabb nemzetközi rock/metálesemény volt, a Helloween és a W.A.S.P. , majd utána D.A.D. és a The 69 Eyes párosa is piszok jó volt, épp egy nappal korábban pedig még az Offspring is felülmúlta önmagát (avagy a...
Jöhet bármi, az idei koncertszezon abszolút csúcspontjaként kezeltem (már előzetesen is) ezt a fellépést, már pusztán azért is, mert a két fellépő banda idei produkciói toronymagasan kiemelkednek számomra a 2025-ös felhozatalból. Ez persze valahol az idei megjelenések kritikája is részemről, de sokkal inkább egy hatalmas kalaplevétel a Platon Karat...
Hét év után találta meg újra a térképen az Offspring Budapestet, a Supercharged Worldwide In '25 turnéjuk részeként, amellyel a legújabb, Supercharged című albumukat népszerűsítik. Én magam is akkor, 2018-ban, a Tüskecsarnokban láttam őket utoljára, és bár néha nőnek és csökkennek ázsiók, a már akkor is patinás túlélőnek számító banda mégiscsak nagyo...
Újabb klasszikus zenekar, újabb tematikus turné – a nosztalgia nagy úr, a rock/metálszíntéren főleg. De ugyan ki bánja az ilyesmit, ha olyan alapkedvencek hangzanak el egy az egyben, mint például most? Blackie Lawless és a W.A.S.P. jó régen fordult meg nálunk utoljára, de most a lehető legjobbkor és a lehető legjobb turnéval tértek vissza Magyarors...
A Helloween a Pumpkins United átalakulás előtt is elég rendesen elboldogult, azt azonban tanítani lehetne és kellene, ahogy ezt az egészet levezényelték, illetve azóta is viszik tovább. A zenekar immáron a második lemez körét futja a megalétszámú felállásban, és miként az újabb magyar koncert minden pillanatából is valósággal üvöltött, legalább ann...
Na jó, ezt azért egyszer látni kellett. Nevezett úriember ugyanis a metálszcéna egyik legismertebb csodabogarának számít hosszú évtizedek óta, legalábbis azokban a körökben, ahol figyelnek a gitáron lefogott hangok számának hatványaira. A sarkított közvélekedés szerint viszont – részben szerkesztőségünkben is ez a kánon – Michael Angelo Batio egy í...
Az aktuális nyilatkozatok fényében maga a főhős is bánja kicsit a múlt év végén bedobott „visszavonulós" lebegtetést, amely elvonultságból a jelen tripla MVM Dome-koncertsorozattal tér vissza. Egyébként pedig nem történt más, mint hogy Azahriah kihagyta a nyári fesztiválkört, feltöltődött a Puskás-tripla és az Európa-turné után, megírt egy rakás új d...
„Ever breathe a frequency?" (vagyis: lélegeztél már valaha (hang)frekvenciát?) – így hangzik a Sunn O))) mottója, amelynél találóbban össze sem lehetne foglalni A Zenekar Üzenetét. „Igen, de nem eleget!" – hangozhatna a hazai közönség válasza a költői kérdésre. Mert bizony kilenc év távollét után kultbandáknak kijáró bizsergéssel, szimpla hétközn...
Tisztában vagyunk vele, hogy sokan felülreprezentáltnak tartják a Thy Catafalque jelenlétét az oldalon, amiben van is igazság, de indokolatlannak azért mégsem nevezném. Elvégre (sajnos) nem sok hazai produkció képes arra, hogy – egy mára szokásos rendszerességűnek mondható eseményen – gond nélkül dupla teltházat (!) hozzon össze az A38-on. Ennél az...
Bár semmi közük egymáshoz, a Paatos nevéről rögtön a nemhogy elfelejtett, de soha köztudatba sem került Pathos zenekarra asszociáltam, akik a 2000-es évek elején toltak jóféle power/thrasht, tehát pozitívan álltam hozzájuk. Pláne hogy annyi köze mégiscsak van a két társulatnak egymáshoz, hogy kortársak és mindkét banda svéd. Ami a főzenekarral való...
Esélyesen minden zenerajongó azonnal rá tudja vágni a „mi volt életed koncertje?″ kérdésre az ultimatív választ, ezzel én is így vagyok: ez nálam a Psychotic Waltz 1997-es, e-klubos csodája. De nem sokkal utána ott áll a dobogó második helyén egy olyan este, ami épp ugyanott esett meg, csak egy évvel később, amikor a Sentenced társaságában, a S...
Ultima Ratio Fest néven fut az a turné, amelynek keretében négy, különböző stílusokban mozgó, de egytől-egyig minőségi muzsikát játszó banda, név szerint az Iotunn, az Equilibrium, a Soen és a Dark Tranqullity egyesítették erőiket. Nálunk a Barna Negra adott helyet az eseménynek, mivel pedig ennyi zenekart kellett bezsúfolni a nyitva álló időkeretb...
Facebook
Twitter