Bár a zenészbiográfia eleve ingoványos terep, néhány esetben egészen bizonyos lehetsz benne, hogy a dologból nem lesz pofáraesés, és az élményt csakis külső tényezők ronthatják le, ha nagyon akarják. Ez még akkor is így van, ha az adott zenekarnak/zenésznek nem vagy kimondott rajongója, ahogy nálam is ez volt a helyzet Duff McKagan, Tony Iommi vagy most Bruce Dickinson esetében. Mindannyiuk esetében adott egy minden határon túlra nőtt intézmény a hátuk mögött, és egy olyan brutális hullámvasúthoz hasonló életpálya, ami magától értetődően kívánkozik egy könyv lapjaira, majd pedig az egyszeri olvasó kosarába. Az a tény, hogy a fura, de később értelmet nyerő Mire való ez a gomb? címmel ellátott könyv csaknem 400 oldalán egyetlen hétvége alatt átrágtam magam, esetemben azt mutatja, hogy egy újabb letehetetlen kötettel gazdagodott a gyűjtemény, és igencsak meg kellene erőltetnem magam, ha bármilyen téren kötözködni akarnék.
