
Annak ellenére, hogy kölyökkorom messze legmeghatározóbb zenekara volt a Metallica, illetve – korosztályom jelentős részéhez hasonlóan – számomra is ők jelentették a belépőt a metálzenék világába, meglehetősen nehezen vettem rá magam ennek a könyvnek az elolvasására. Nem sokkal tavalyi megjelenése után már megvettem, de sokáig érintetlenül hevert a polcon. Ódzkodtam tőle, kerülgettem, aztán mikor végre rászántam magam, hogy belekezdjek, három nap alatt ki is olvastam. Hezitálásom oka persze nem Cliff Burton, illetve az ő élettörténetén keresztül bemutatott Metallica-hőskor iránti érdektelenség volt, hanem az író személye. Joel McIver számos hivatalos és félhivatalos biográfiát írt már zenekarokról, a Black Sabbathtól a Red Hot Chili Peppersen át a Machine Headig (társszerzője például Max Cavalera életrajzának is), én mégis kifejezetten borzalmas Slayer-könyvével azonosítom, amivel egy évtizede sikerült viszonylag messzire rúgnia a pöttyös labdát.