Shock!

március 19.
kedd
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

Angelus Apatrida: Cabaret De La Guillotine

Angelus Apatrida: Cabaret De La Guillotine

A spanyol Angelus Apatrida az európai thrash-színtér megbízható szereplője, nem különösebben népszerűek vagy ismertek, de az utóbbi években azért már nagyjából a műfajt képes párosítani a névhez a közönség, vagyis szépen, megbízhatóan törik maguknak az utat. Ezzel a hatodik albummal pedig minden esélyük megvan rá, hogy még tovább építkezzenek, mert a Cabaret De La Guillotine abszolút meggyőzőre sikeredett.

 

Alice In Chains: Rainier Fog

Alice In Chains: Rainier Fog

A grunge egykori nagy hősei közül hozzám mindig az Alice In Chains állt a legközelebb, annak ellenére, hogy egy időben megrögzött soundgardenista voltam, az akkori társaság egyensúlyának megőrzése miatt. Aztán a 'garden elkúszott mellőlem, az AIC-től meg minden lemez favorit – bár tény, hogy ugye nincs belőlük túl sok. És ebből a kevésből is három ...

Redemption: Long Night’s Journey Into Day

Redemption: Long Night’s Journey Into Day

Kicsit meglepett, hogy tavaly távozott a Redemption soraiból Ray Alder, a zenekar munkássága alapján ugyanis nem tűnt problémásnak Nick Van Dyk csapata és a Fates Warning menetrendjének egyeztetése. A Redemption eleve nem turnézik sokat, a kreatív oldal pedig alapból sem nagyon szenvedhetett csorbát, hiszen Nick kábé ugyanolyan teljhatalmú agytrösz...

Enuff Z’nuff: Diamond Boy

Enuff Z’nuff: Diamond Boy

Ugyan két éve készült egy Clowns Lounge című gyűjteményes anyag régi dalokkal, amelyen már nem játszott főszerepet, de mégis a Diamond Boy az első tényleges Enuff Z'nuff-album, amelynek elkészítésében egyáltalán, semmiféle formában nem vett részt Donnie Vie. Mivel a banda többek között mindig is zenéjének gazdag vokálozottságáról volt híres, előzet...

Ultraphonix: Original Human Music

Ultraphonix: Original Human Music

Már előzetesen is eléggé felcsigázta az érdeklődésemet az Ultraphonix, hiszen a zenekarban két nagy kedvencem, George Lynch gitáros (Dokken, Lynch Mob, KXM) és Corey Glover énekes (Living Colour) egyesítette erőit a Philm kiváló basszusgitárosával, Pancho Tomasellivel, illetve a főleg sessionistaként dolgozó Chris Moore dobossal. A nevek alapján ké...

Nils Patrik Johansson: Evil Deluxe

Nils Patrik Johansson: Evil Deluxe

Ha úgy alakultak volna a dolgok Nils Patrik Johanssonnal, ahogy tizeniksz éve vártam a fickó tehetsége alapján, most nem nagyon kellene bemutatnom, így azonban nem vagyok biztos benne, hogy mindenki azonnal vágja a nevet. Szóval a svéd énekes az Astral Doors, a Wuthering Heights, a Lion's Share, a Civil War és egyéb formációk éléről lehet ismert, i...

Lizzy Borden: My Midnight Things

Lizzy Borden: My Midnight Things

Amennyire vártam a visszatérő Lizzy Borden-lemezt éveken keresztül, olyannyira nincs kedvem írni róla most. Az újbóli meghallgatásához sem fűlik a fogam, mert komoly csalódást okozott a nyár elején megjelent korong, szóval nem véletlenül nem született meg ez az iromány eddig. Nem is igazán a dalokkal vannak problémáim, bár szerintem azok sem ütik m...

Sinsaenum: Repulsion For Humanity

Sinsaenum: Repulsion For Humanity

Mondjon bárki bármit, a Sinsaenum nekem mindig is egy roppant ügyesen marketingelt Leclercq/Zatorsky projektnek tűnt, amelyben a Dragonforce egyik alapembere és a Dååth énekese megfuthatta tiszteletköreit a death metal vadászmezőin. A hagyományos értelemben vett zeneipar lenullázódásával sem szűnő lemezdömpingben azonban egyszerűen muszáj valamivel...

Daron Malakian And Scars On Broadway: Dictator

Daron Malakian And Scars On Broadway: Dictator

Mi is elég alaposan dokumentáltuk az utóbbi években a System Of A Down körüli huzavonát, amely 2018-ra a jelek szerint nyugvópontra jutott: nem lesz új album , mert Serj Tankian és a csapat másik három tagja nem képes egyetérteni abban, milyen feltételek mellett kellene elkészíteni, meg abban sem, hogy milyen legyen. Bizonyára az ebbéli remények fela...

Hatchet: Dying To Exist

Hatchet: Dying To Exist

Kis túlzással megint a teljes Hatchet lecserélődött Julz Ramos énekes/gitáros/főnök körül a 2015-ös Fear Beyond Lunacy óta, hiszen a legutóbbi album előtt érkezett Ben Smith dobos kivételével megint újak az arcok. Viszont a Bay Area-i thrasherek eddigi pályáját ismerve azt kell mondanom, igazából nincs nagy jelentősége ennek az egésznek, a lemezek ...

Madball: For The Cause

Madball: For The Cause

Abból a szempontból mindenképpen különleges az új Madball, hogy nem sokkal a lemezfelvételek előtt kiszállt a New York-i keménykötésűektől Brian „Mitts" Daniels, így a For The Cause-t a banda korai korszakának gitárosa, Matt Henderson játszotta fel. Ugyan session-melóról van szó, mindez azért alighanem sokakban keltett kellemes nosztalgiát. Viszont...

Nozomu Wakai’s Destinia: Metal Souls

Nozomu Wakai’s Destinia: Metal Souls

Mint a projekt teljes nevéből is kitalálható, a Destinia agya egy japán arc, Nozomu Wakai, aki konkrétan gitáros. Ebből kifolyólag a Frontiers elsősorban alighanem a távol-keleti piacot akarja megdolgozni ezzel a lemezzel, ennek tudom be a szerénynél is szerényebb európai promóciót. Döntésük ugyanakkor kissé érthetetlen, a Metal Souls ugyanis méltá...

Árstíðir: Nivalis

Árstíðir: Nivalis

Hadd meséljek el három sztorit. 2017. december 7-én, egy csütörtöki napon, a Sólstafir koncertjén találkoztam először Árstíðirrel. A csordultig telt hajó nem volt éppen a legideálisabb hely egy efféle randevúhoz, különösebben nem is erőltettem volna itt és most a találkozást, mégis egymásba botlottunk. Ott álltam a koncertterem oldalában, bal lábamat...

Devildriver: Outlaws ’Til The End, Vol. 1

Devildriver: Outlaws ’Til The End, Vol. 1

Eleinte furcsállottam, hogy már a Devildriver is countryzik, aztán megérkeztek az első dalok, és nyilvánvaló lett: a zenekar valami egészen mást képzelt el magának, mint amitől előzetesen tartottam. Miközben például a Lamb Of God Burn The Priestként nem csinált semmi különöset, csak eljátszott a saját jellegzetes soundjával egy sor hácé-alapklassziku...

Dee Snider: For The Love Of Metal

Dee Snider: For The Love Of Metal

Amolyan váratlan bónuszként érkezett ez a lemez a Twisted Sister egykori legendás frontemberétől. Dee Snider tavalyelőtt már kihozott egy meglehetősen furcsa, modern rádiórockos irányultságú albumot We Are The Ones címmel, és elvileg évek óta lebeg a semmiben egy rock'n'rollosabb, hagyományosabban neki fekvő anyag is, amit Nick Perrivel, a kiváló, de...

Yawning Man: The Revolt Against Tired Noises

Yawning Man: The Revolt Against Tired Noises

Nemsokára ismélten fellép hazánkban a kizárólag a beavatottak által ismert stílusalapítók (nem mindig) keserű kenyerét majszolgató Yawning Man, úgyhogy pont itt az ideje megemlékeznünk legutóbbi munkájukról. Persze ez a „csak klubtagoknak!"-jelleg esetükben túlnyomórészt szándékos, mással például nehezen lehetne magyarázni, hogy a desert rock alapí...

Burn The Priest: Legion: XX

Burn The Priest: Legion: XX

Bár innen, Budapestről nem annyira látom át, bizonyára van valami racionális értelme is annak, miért porolta le korai nevét a Lamb Of God, ráadásul pont egy olyan feldolgozásalbumhoz, amellyel saját fennállásuk huszadik évfordulóját akarják megünnepelni. Lehet, hogy nem akartak senkiben sem tévképzeteket kelteni, nehogy bárki is azt higgye: ez itt ...

Sear Bliss: Letters From The Edge

Sear Bliss: Letters From The Edge

Senki ne üljön fel a látszatnak, valójában több mint egy évtizedet töltöttünk Sear Bliss-lemez nélkül, hiszen a The Arcane Odyssey még 2007-ben jelent meg, azóta viszont semmi olyasmi, ami a patinás zenekar világába igazán passzolt volna. Nagy András zenekarvezető/énekes leghelyesebben talán akkor járt volna el, ha már a 2012-es Eternal Recurrence -t...

The Night Flight Orchestra: Sometimes The World Ain’t Enough

The Night Flight Orchestra: Sometimes The World Ain’t Enough

Van az a mondás, hogy az emberi butaság határtalan, amihez én most szépen hozzá is kapcsolnám a mérhetetlen emberi pofátlanságot és pimaszságot is. Ugyanis a melodikus power/death metalban jeleskedő Soilwork két agytrösztje már megint egy akkora lendületből kiosztott pofont kevert le úgy nagyjából a teljes mai rock- és metalbizniszben kóválygó mező...

Nine Inch Nails: Bad Witch

Nine Inch Nails: Bad Witch

Itt van hát az újkori, Trent Reznor és Atticus Ross fémjelezte Nine Inch Nails EP-trilógia záródarabja... ami valójában egy nagylemez. Vagy valami hasonló. Reznor már a kezdetektől fogva szívesen kísérletezgetett mind a zenével, mind pedig a technológiával, és nagy példaképéhez, David Bowie-hoz hasonlóan ő is előszeretettel agyal azon, miként kéne ...

Saffire: Where The Monsters Dwell

Saffire: Where The Monsters Dwell

Ma már szinte senki nem lepődik meg azon, amikor a gombamód elszaporodó svéd – és úgy általában a skandináv – melodikus hard rock keretein belül mozgó csapatok között néha felbukkan egy-egy kiemelkedő zenekar is, akik nem csupán a szokásos sablonokból építenek fel egy karriert, hanem az átlagosnál minőségibb dalok megkomponálásán igyekeznek. A Göte...

Bad Wolves: Disobey

Bad Wolves: Disobey

Új metalcsapatok viszonylag ritkán nyitnak az amerikai listák felső traktusában, de a Bad Wolves e fehér hollók körébe tartozik. Persze a csapat eleve jókor volt a jó helyen, még ha mindez jelentős mértékben egy tragédiának, Dolores O'Riordan halálának tudható be, aki ugye pont az azelőtti este halt meg, hogy vendégszerepelt volna a csapat The Cran...

Marduk: Viktoria

Marduk: Viktoria

A Viktoria már a tizennegyedik Marduk-sorlemez, és az egyszeri firkász túlzottan nagy hibát aligha vét akkor, ha a friss produkciót csupán ezzel a rövid állítással „reklámozza". Az az igazság viszont, hogy azon a szűk mezsgyén, amin Morgan Håkanssonék immár majdnem három évtizede egyensúlyoznak, a Marduktól sosem kaptuk meg még kétszer ugyanazt a m...

Orange Goblin: The Wolf Bites Back

Orange Goblin: The Wolf Bites Back

Megbízhatóság, Orange Goblin a neved! Mert bizony az angol négyes most is pontosan ugyanazt csinálja, amit az elmúlt bő két évtizedben megszokhattunk tőle – értve mindezt a stílusra, a hozzáállásra, a minőségre, de még arra is, hogy továbbra sincs náluk tagcsere, még véletlenül sem. És ez teljesen rendben is van így, ők sem nyilatkoztak semmi ...

Bullet For My Valentine: Gravity

Bullet For My Valentine: Gravity

A legutóbbi Venom kapcsán elég alaposan részleteztem aggályaimat a Bullet For My Valentine-nal kapcsolatban, most pedig nem tudom, hogy az új lemez hallatán a fejemet vakarjam, vagy naugyézzek-e egy nagyot. Rossznak nem nevezném a friss eresztést, professzionális munkáról beszélünk, de Matt Tuckék ismét megejtettek egy stíluskanyart a Gravityn, most ...

Guns N’ Roses: Appetite For Destruction - Super Deluxe Edition

Guns N’ Roses: Appetite For Destruction - Super Deluxe Edition

Több okból is erősen kétlem, hogy a világnak szüksége volt egy Appetite For Destruction -újrakiadásra. Először is, minden idők (egyik) legtökéletesebb rockalbumához bő harminc év elteltével sem igazán lehet sokat hozzátenni, az elképzelhetetlenül sokat fejlődött stúdiótechnika és a legértőbb remaszter-készítők közreműködésének ellenére sem. Másrészt ...

RSO: Radio Free America

RSO: Radio Free America

Alighanem kevés olyan Richie Sambora-rajongó él a földön, aki pár hónappal ezelőtt nem érzett kellemetlen bizsergést gyomortájékon, kedvencének legújabb projektje láttán/hallatán, aki ugye asszonypajtásával merész vállalkozásba kezdett. S kiknek közös lemezük borítójáról egy olyan lemezcím mosolyog most ránk, amitől szinte minden jó érzésű zenehall...

5. oldal / 192
Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Slipknot - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2015. február 5.

 

Cloudscape - Budapest, A38, 2014. március 13.

 

Psychotic Waltz - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Jerry Lee Lewis - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2010. október 31.

 

Pain of Salvation - Budapest, A38, 2010. október 24.

 

Wendigo - Budapest, Kultiplex, 2006. október 14.