Leszögezem előre: a koncert előtt is sejtettem, hogy ma már nem nagyon szól nekem a Kamelot, és gyanítom, hogy a szerkesztőség korábban hozzám hasonlóan szimpatizáns, pláne rajongó részéhez sem. Ez van, nincs ezzel semmi gond, a banda a mi támogatásunk nélkül is remekül elvan. Mégis, valahogy belém nyilallt, hogy ha már a hosszú hétvégén lesz a bul...

Két és fél évet vártunk rá, de végül csak elindult az Epica és az Apocalyptica közös turnéja, és az eredeti, 2020. októberi dátum vagy kétszeri halasztása után végre Budapesten köszönthettük a csellómetál finn feltalálóit és a holland szimfo-metál közönségkedvenceit. Újpestről Csepelre átvergődni a szerdai csúcsforgalomban nem kis feladat, igyekezt...

Újra visszatértünk a régi kerékvágásba, amit mi sem bizonyít jobban, hogy egymás hegyén-hátán tornyosulnak a koncertek nálunk is, metálon belül változatos műfajokon belül, ráadásul a brutálabb vonal hívei kimondottan el voltak kényeztetve az utóbbi hetekben. Mi sem jutottunk el mindenhova, de egy Cannibal Corpse-ot vétek, sőt, bűn kihagyni. Vasárna...

Őszintén szólva nem emlékszem arra, hogy részt vettem-e 2015-ben az első budapesti Geoff Tate Band/Operation: Mindcrime-koncerten, de beszámolónkba beleolvasva gyanítom, hogy nem, mert semmilyen emlékem nincs róla. Másodszorra, amikor az Angra különleges vendégeként játszottak, már biztosan ott voltam, elvégre erről írtam is , viszont utánaolvasás és di...

Áprilisban jelenik meg a The 69 Eyes új nagylemeze, a Death Of Darkness, a finn vámpírok pedig kissé szokatlan módon még ezt megelőzően indultak útnak, és az aktuális turné keretében – már sokadszorra – eljutottak hozzánk is. Jó időszakot él tehát a hazai goth-színtér, hiszen másfél héttel Ville Valo teltházas koncertje után másik ikonikus alakulatot...

25 Years Of Hits nevű turnéjával szeli át a világot az az angol csávó, aki számtalanszor megjárta a személyes poklát, cserébe olyan kiugró sikereket ért el fiatalon a Take Thattel, majd később szólóban, ami keveseknek adatik meg. Tegyük hozzá: megérdemelten. Kimagaslóan egyedi hang, jó kisugárzás, egyszerre pop- és rocksztárattitűd, formás külső, k...

Csak a vak nem látja, milyen szédületes tempóban veszi a lépcsőfokokat a progger trónra törő Leprous: nem volt az olyan régen, amikor még előzenekari státuszban jöttek el hozzánk, legutóbb már aztán a régi Dürer nagytermét is csurig töltötték, most pedig a nemrég felavatott, csepeli Barba Negra nagyobbik épülete sem bizonyult nagynak számukra. Több m...

A '90-es évek végén, 2000-es évek elején nemcsak Nyugat-Európában, de itthon sem lehetett elmenni a HIM mellett, azon viszont komolyan meglepődtem, hogy a csapat – meg leginkább persze ikonikus frontemberük és arcuk, Ville Valo – még 2023-ban is ilyen komoly tényező itthon. Húsz évvel a csúcskorszak, illetve fél évtizeddel a feloszlás után ugyanis ...

Soktényezős kérdés, sikeres modell-e a dupla headlineres turnékörút, mindenesetre a két valamelyest, de nem homlokegyenest különböző zenekarokat felvonultató eseménysorozat jó időben, jó helyszíneken ütőssé válhat. Főleg, ha nem kell előttük végigszenvedni két-három teljesen érdektelen zenekart. A Kataklysm és a Soilwork párosa is papíron méregerős...

Remekül beterveztem – jó előre – az év végi koncertdömping számomra legérdekesebb eseményeit, de aztán a dinamikusan induló december (1-jén Classica, 3-án Ørdøg) és a zseniális 2 in 1 Uriah Heep után egy rossz lépés törölte az összes programot. Így tehát január közepére, majdnem három hét kényszerpihenő és némi takarék-üzemmód után a szokásosnál is j...

Elmondhatom, hogy tűkön ülve vártam a 2023-as év koncertszezonjának indítását, amit a dupla headlineres Katatonia-Sólstafir egy ideje szintén tologatott szomorúzenés estjével kezdtem el (lassan tényleg vége szakad ennek a pandémiás tilitolinak). Vidáman indultam hát útnak, azt meg le sem merem írni, hány éve kerültük el egymást élőben a svédekkel, ...

Az év utolsó nagyobb nemzetközi megmozdulása volt ez a koncert, ami a maga rétestészta módjára húzódó megvalósulásával tényleg a covid áldozatainak egyik legutolsó mohikánja volt. Nem először irtam hasonlót, de mostanra lényegében tényleg kifutott ez a kör – az össze-vissza tologatott produkciók jórészt vagy megvalósultak, vagy elmaradtak. Őszintén...

Tulajdonképpen nincs is annál jobb, mikor te magad vagy saját magad előzenekara. Nem kell magaddal cipelned extra embereket, elviselni az esetleges hülyeségeiket meg az arcoskodást, illetve tartani attól, hogy az ifjú titánok lemossák a színpadról a vén trottyokat. A közönség meg boldog, hiszen kétszer annyit kap belőled, és még magasabb gázsit is ...