Se tudója, de még csak jó ismerője sem vagyok a zenész Nicholas Edward Cave művészetének, jelen esetben ez mégis előnyömre vált a jóember 20.000. földi napját „feldolgozó" film kapcsán. Fura ál-dokumentumfilmmel van itt dolgunk, mely célzottan nem a minden apró részletre kíváncsi diehard rajongót, hanem az érdeklődő, de óvatos kívülállót célozza meg, és e minőségében nálam teljes sikert aratott. Írhatjuk éppen a véletlen számlájára is, hogy a kultzenészből mainstream ikonná vált ausztrál írói munkásságának javán azért átrágtam már magam (könnyű dolgom volt vele, ez egy lényegesen rövidebb életmű), így mindenképpen érdekelt az az ember, aki annyiszor képes volt már meghökkenteni egy alapvetően sztoikus embert is.