Denis Villeneuve a kiválóan sikerült, de pénzügyileg csúfosan elhasalt Szárnyas fejvadász 2049 után bevallottan azt hitte, hogy soha többé nem kap komoly munkát Hollywoodban. Ehhez képest a Warner Bros. valamiért mégis bizalmat szavazott neki legdédelgetettebb álmához, Frank Herbert 1965-ös A Dűnéjének megfilmesítéséhez. A kanadai rendező-vizionárius pedig élt is a lehetőséggel, és mindent beletett a nagyeposzba, amit a majdani folytatás mellett az utókor minden bizonnyal élete főműveként emleget majd. Méghozzá méltán. Ugyanakkor az új Dűne így sem való mindenkinek.






























