Hat évtizednyi folyamatos karrier és világsiker a könnyűzenében, ráadásul nagy szakítások, leállások, újraindulások, botrányok és tragikus halálesetek nélkül – kevesen mondhatják el, hogy ezt sikerült teljesíteniük, pláne úgy, hogy a munkásságukról se múlt időben, sem pedig feltételes módban ne kelljen beszélnünk, és a Scorpions pontosan ezen kevesek közé tartozik. Abban persze ők sem kivételek, hogy az igazi csúcskorszakon már rég túl vannak, a Don't Stop At The Top című számuk után pedig még a világsiker egy újabb fokozata ellenére sem az következett, amit abban gondoltak, és a tömegízlés változására szánt reakciójuk is ballépés lett (noha az Eye II Eye pop/rockos megközelítése nekik is lehetett volna olyan jó húzás, mint a hallgatásakor mindig eszembe jutó Queennek).
