Egyszer megkérdezte tőlem valaki, hogy mi olyan jó a death metalban. Bevallom, hirtelenjében csak pislogtam, szólni se tudtam, mivel számomra annyira egyértelmű, mitől is olyan vonzó ez a stílus: brutálisan elementáris erejű, energiától duzzadó, lehet nyers vagy letisztult, hol faék egyszerűségű, hol pedig részegítően komplex, és ami talán a legfon...

Mindig kicsit furcsa azzal szembesülni, hogy egy viszonylag fiatal előadó valódi klasszikusokon túli, de még emlékezetes munkája is baromi régen – huszonöt éve – jelent meg. Ez a rácsodálkozás inspirált minket arra, hogy elővegyük Malmsteen egyik nem közmegegyezéses, de azért alapvetően kedvelt és éppen jubiláló alkotását. Mert bár ugyan a Trilogyn...

Február 13-án ismét Budapesten lép fel Devin Townsend, aki hosszú évek óta a súlyos-progos zenék világának egyik kikezdhetetlen nimbuszú figurája, ez azonban nem volt mindig így. A kanadai énekes/multihangszeres dalszerző eleinte csak amolyan csodabogárnak tűnt, és ő maga is mindent megtett annak érdekében, hogy így tekintsen rá a világ. Ha nagyon ...

Hamarosan ismét Budapesten játszik a dán Pretty Maids. Ronnie Atkinsék az utóbbi huszonegynéhány évben nem voltak nálunk túl gyakori vendégek, pedig azon kevés zenekar közé tartoznak, akik már a hőskorban is eljutottak hozzánk, '80-as években adott hazai bulijaik a magyarországi metaltörténelem szerves részét jelentik. Ráadásul a csapat abszolút fé...

A '80-as évek derekán egyértelműen a San Franciscó-i öböl és környéke számított a thrash amerikai fellegvárának. Érdekes ugyanakkor, hogy harminc évvel ezelőtt mégsem itt, hanem a flitter és a hajlakk fővárosában, Los Angelesben született meg a korszak két leggonoszabb, legsúlyosabb és legagresszívebb lemeze, amelyek mindössze egy hónap különbségge...

November 17-én ismét Budapesten lép fel a Crowbar, akik éppen húsz évvel ezelőtt jelentették meg karrierjük egyik legkerekebb és legjobb albumát. A Broken Glass mindenképpen vízválasztót jelentett a világ legsúlyosabb zenekarának karrierjében: még maradéktalanul őrizte az első korszak nyers, zsigeri energiáját, ám már egyértelműen uralták a szerzem...

„Egyre jobban pörgött a zenekar neve, ezért meghívást kaptunk a srácokkal egy lemezkiadós partira. Mivel korábban nem nagyon jártunk ilyen puccos buliban, azonnal rávetettük magunkat az ingyen piára és szendvicsekre. Éppen a sokadik koktélt fogyasztottam, amikor valaki hátulról erősen megveregette a vállam, és csak annyit mondott: ember, ez a Blind...

Bizonyos esetekben minden klappol ahhoz, hogy egy adott zenekar befusson: nemcsak az óriási zene és a jó fazonok adottak, de erős kiadó dolgozik a háttérben a banda érdekében, aki jó turnéra nyomja be őket, és ha mindez nem lenne elég, még a szakmai fogadtatás is euforikus. Aztán a dolog mégsem jön össze, a zenészek pedig ugyanúgy értetlenül állnak...

Egyszerűen léteznek olyan zenekarok, akiknek valamiért soha semmi nem jön össze. Nem azért, mert nem elég jók vagy különlegesek, és nem is azért, mert nem tesznek meg mindent a siker érdekében, hanem egyszerűen csak esetükben mindig közbejön valami. A Crimson Glory pedig tökéletes állatorvosi ló a fenti állítás szimbolizálására, hiszen hosszú, ám n...

Nézőpont kérdése, miként tekintünk 2016-ban Marilyn Mansonra és mindenkori zenekarára, de a lényeg nem nagyon kenhető el: Brian Warner régóta nem áll már az érdeklődés homlokterében, és hosszú évek óta nem is csinált semmi olyat, ami azt indokolná, hogy megint odafigyeljünk rá. A botrányoknak tehát rég vége, Manson ma már nem is nagyon érdekli a ma...

Őskövületeket bemutató sorozatunkban ezúttal ismét egy hazánkban nagy mértékben mellőzött zenekar, a Kansas történetének negyven évvel ezelőtti fejezetével foglalkozunk, ami a fiatalabb generációk körében még mindig totál ismeretlennek számít. Pedig a Leftoverture épp ugyanolyan megkerülhetetlen és kihagyhatatlan mestermű, mint amilyen a Pink Floyd...

Ma huszonöt évvel ezelőtt jelent meg a grunge-korszak egyik alaplemeze, amely nem tette azonnal szupersztárrá a seattle-i Soundgardent, ám az egész színtérre óriási hatást gyakorolt. A Badmotorfinger két és fél évtized távlatából sem veszített semmit erejéből, és ugyanazok a jelzők jutnak róla az ember eszébe, mint amikor kronológiailag is frissnek...

Azért igen ritka, hogy egy zenekar teljes munkássága minden gond nélkül beilleszthető legyen egy klasszikus lemezekkel foglalkozó rovatba. Rendben, a legutóbbi 10,000 Days nincs itt, de csak azért, mert túl fiatal ahhoz, és egyébként is, írtunk róla a megjelenéskor. Az Ænima, a Tool második korongja azonban annak idején, érthető okból kimaradt, ám ak...