Shock!

április 27.
szombat
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

Dragonforce: Warp Speed Warriors

Dragonforce: Warp Speed Warriors

A Dragonforce-szal kapcsolatos alapélményem a 2007-es The Black Crusade turné bécsi állomása volt. Akkor és ott papírforma szerint akár csúfosan fel is sülhettek volna Sam Totmanék, ám játszi könnyedséggel elővezetett, abszolút poénra vett műsorukkal lazán az ujjuk köré csavarták a Machine Head, a Trivium meg az Arch Enemy kedvéért érkezett, talpig feketébe öltözött Gasometert. Ezzel nagyjából párhuzamosan a Guitar Heróban is nagyot robbant a Through The Fire And Flames dal, és a csapat szabályosan a mennybe ment. Az amerikai és brit aranylemezek meg az említett számra eső többszázmillió megtekintés közepette még az énekescsere sem tudta őket megrogyasztani. Mostanra pedig egyértelműen felnőttek a színtéren azok a csapatok is, akik ha nem is a Dragonforce köpönyegéből bújtak ki, de zenében, imázsban egyaránt nagyon sokat merítettek tőlük.

 

Lipz: Changing The Melody

Lipz: Changing The Melody

Bár a svéd Lipz 2018-ban már bemutatkozott egy lemezzel, az igazi reflektorfénybe csak most, a Frontiersnél kiadott Changing The Melodyval lépnek ki. Bár ez persze relatív, hiszen a négyesfogat klasszikus sleaze/glam/rock'n'roll muzsikában utazik, az ilyesmi pedig egy meglehetősen szűk beavatott réteget leszámítva a lőtéri kutyát sem érdekli manaps...

Atrophy: Asylum

Atrophy: Asylum

Ne ostorozd magad, ha nem hallottál még az Atrophyról! Az amerikai brigád anno a thrash metal aranykorának végén, azaz a '80-as és '90-es évek fordulóján adott ki két lemezt, majd karrierjük 1993-ra szépen elsorvadt – hogy stílszerű legyek. Az akkori felállásból ma már csak az énekes, Brian Zimmermann van a fedélzeten, egy rövid megszakítást leszám...

Borknagar: Fall

Borknagar: Fall

Hallgatnivalóként nagyon adja magát, írás szempontjából viszont roppant nehéz falat az új Borknagar, tologatom is néhány hete már, mióta kiderült, hogy rám fog maradni a stábból. Igazság szerint mindig az efféle zenekarokról a legnehezebb érdemit mondani. Adott egy sok tagcserével és változással tarkított pályafutás tizenkettedik nagylemeze egy oly...

Damnation: Fátum

Damnation: Fátum

Amennyire én tudom, régóta érlelődött Juhász Jánosban, a Thy Catafalque ex-gitárosában egy újabb saját zenekar alapításának ötlete. Nem ment túl gyorsan, bár valószínűleg nem is volt miért közben a naptárt figyelni. Végül 2020-ban állt össze a Damnation, a tagságban egy csomó ismerős arccal. János alapvetően a hajdani szegedi/makói színtér résztvev...

Ace Frehley: 10,000 Volts

Ace Frehley: 10,000 Volts

Míg a KISS tagjai végleg letették a lantot, illetve avatárként folytatják a továbbiakban – bármit is jelentsen ez –, addig a klasszikus felállás szólógitárosa, Paul Daniel „Ace" Frehley egyelőre nem tervezi a nyugdíjba vonulást. Legalábbis elég erősen utal erre, hogy nemrégiben hozta ki hatodik stúdiólemezét 10,000 Volts címmel, sőt, 2025-re beígér...

Whom Gods Destroy: Insanium

Whom Gods Destroy: Insanium

Nyilatkozzanak bármit is az érintettek, nekem meglehetősen egyértelműnek tűnik a Whom Gods Destroy létrejöttének háttere. Adott volt ugye a Sons Of Apollo, benne Mike Portnoyjal, Derek Sheriniannel, Billy Sheehannel, Ron „Bumblefoot" Thallal és Jeff Scott Sotóval, az utóbbi bő tíz év egyik legígéretesebb progmetálos rajtjával, tényleg nagy méretekb...

Firewind: Stand United

Firewind: Stand United

Néha arra gondolok, hogy a markáns stílusú, gyakran lemezt kiadó bandák esetében elég lenne minden második anyagról megemlékezni, úgysem tűnik fel senkinek, hogy egy kimaradt. Mint ahogy nekem is kimaradt, hogy az előző Firewind nem maradt ki nálunk, bár persze a 2020. tavaszi megjelenések 99,9 százaléka ugyebár ment a levesbe úgy, ahogy volt. Más ké...

Sorcerer: Reign Of The Reaper

Sorcerer: Reign Of The Reaper

A Sorcererre szokás úgy hivatkozni, mint epikus doom zenekarra, ugyanakkor a zenei értelemben ez a csapat már a kezdetektől sem volt ennyire egyszerűen leképezhető. Már persze, ha a kezdeteket az albumos időszakra, azaz a debüt 2015-ös megjelenése óta eltelt időre gondolunk, de ha a történelemhez nagyon hűek akarnánk lenni, akkor akár a ′80-as évek v...

Striker: Ultrapower

Striker: Ultrapower

Fasza kis heavy-speed metal bandaként indult a kanadai Striker tizenhét évvel ezelőtt, és ugyan a gázpedálra még manapság is szeretnek rátaposni, zenéjük meglehetősen sokat változott – pontosabban dallamosodott – az elmúlt bő másfél évtizedben. Csúcslemezüket simán csak a zenekar neve alatt, 2017-ben jelentették meg: az a tök egyszerű, fehér köntös...

Vltimas: Epic

Vltimas: Epic

Bármennyire is azt kaptam, amit vártam, utóbb azért árnyalta a tavaly őszi I Am Morbid-koncert a David Vincentről bennem élő képet. Röviden úgy tudnám összefoglalni, hogy bár ő már rég nem veszi teljesen komolyan magát, őt magát mégis komolyan lehet venni. Autentikus deathmetal-frontember ma is, a Morbid Angel W. Axl Rose-ának is nevezhetnénk, akit b...

Exhorder: Defectum Omnium

Exhorder: Defectum Omnium

Az Exhorder 2019-es Mourn The Southern Skies albuma az utóbbi évek egyik legerősebb visszatérő lemeze volt. Tudom, hogy akadtak puristák, akik nem értették, miért nem a harminc évvel ezelőtti fonalat vette fel a legendás New Orleans-i groove/thrasher alakulat, de nekem épp az tetszett az albumban – a jó dalok mellett, nyilván –, hogy Kyle Thomasék me...

Ulver: Grieghallen 20180528

Ulver: Grieghallen 20180528

Aránylag sokat gondolkoztam rajta, hogy miért hozna izgalomba bárkit az Ulver hat évvel ezelőtti, bergeni koncertjének megkésett kiadása... de aztán találtam azért néhány elfogadható indokot. A saját indokaimat semmiképpen sem szeretném elhallgatni, hiszen kimondottan büszke vagyok rá, hogy személyesen is ott lehettem 2018. május 28-án a Grieghalle...

North Sea Echoes: Really Good Terrible Things

North Sea Echoes: Really Good Terrible Things

Az utóbbi idők egyik legkellemetlenebb hírét jelentették a nyilatkozatok, hogy a Fates Warning nem készít több albumot. A zenekar alkotói keménymagja, Ray Alder énekes és Jim Matheos gitáros úgy érezte, hogy mindent elmondtak már, amit el akartak mondani a Fates keretein belül, de nyilván egy ilyen sok éve tevékenykedő alakulatnál a miértek ennél a...

Judas Priest: Invincible Shield

Judas Priest: Invincible Shield

Meglehetősen kézenfekvő megoldás lett volna bevágni a tíz pontot az új Judas Priestre. Az Invincible Shield ugyanis pont azt adja a rajongóknak, amit azok hallani akarnak: ez itt az a Priest, amit 2024-ben Priestként elképzelsz magadnak. Tagadhatatlan az is, hogy bomba formában vannak az öregek, ráadásul ilyen fasza, energikus heavy metalt 70+-osan...

Artillery: Raw Live (At Copenhell)

Artillery: Raw Live (At Copenhell)

Van-e értelme manapság még koncertlemezt kiadni? Nagyjából ez ugrott be először, amikor kiderült, hogy a dán kult-thrasher Artillery rögzítette a 2022-es Copenhell fesztiválon adott koncertjét, és korongra préselve tervezi átnyújtani a rajongóknak. Merthogy az ilyesmi cuccok már a hőskorban is leginkább csak a kemény magnak, az igazi fanatikusoknak...

The End Machine: The Quantum Phase

The End Machine: The Quantum Phase

Bajban lennék, ha lemezgyűjtőként még mindig rárepülnék mindenre, amit egy-egy régi kedvenc kiad. George Lynch esetében ez a tézis fokozottan igaz lenne, szerencsére azonban már rég feladtam, hogy fizikai értelemben is lekövessem minden megmozdulását, és emiatt nincs hiányérzetem. Régen még lett volna, ma már nincs, ami azért szomorú, de egyben ráv...

Ihsahn: Ihsahn

Ihsahn: Ihsahn

Ihsahnt tényleg nem vádolhatjuk azzal, hogy hosszabb időre magára hagyná a táborát, csaknem két évtizedet átfogó szólópályafutásának ez már a nyolcadik teljes értékű kiadványa, emellett utóbb három EP-je is megjelent, hogy ne tűnjön olyan soknak az Àmr óta eltelt hat év. 2016 óta továbbá tartósan is aktivizálta hajdani zenekarát, az Emperor névre hal...

Russell / Guns: Medusa

Russell / Guns: Medusa

Elvileg, ha 1993-ban lennénk, egy Jack Russell és Tracii Guns együttműködésében készülő lemez érdekesnek is tűnhetne. Ma, ha a neveket egybevetem a tapasztalataimmal és az alkotók egyenként is kiértékelt megmozdulásaival, már nem feltétlenül villanyoz fel a hír. Egy ilyen sportszerűtlen, de fogyasztói szokásként kétségtelenül fennálló alaphelyzetbő...

Suicidal Angels: Profane Prayer

Suicidal Angels: Profane Prayer

Meglehetősen szokatlanul indul az új Suicidal Angels, hiszen a When The Lions Die kezdése olyan, mintha a görög thrasherek helyett egy epikus heavy metalban utazó csapat követte volna el. Persze a szemfüles rajongókat nem érheti váratlanul mindez, hiszen ez volt az egyik dal, amit a csapat már a lemez megjelenése előtt megszellőztetett. És ugyan az...

Bruce Dickinson: The Mandrake Project

Bruce Dickinson: The Mandrake Project

Valamiért éreztem, hogy a legutóbbi Iron Maiden-album lecsengését követően csak idő kérdése, és Bruce Dickinson ismét életet lehel majd nagyon sok éve parkolópályára állított szólókarrierjébe. Aki ismeri az énekes ma már klasszikusnak is nevezhető korábbi mesterműveit, szerintem egyetért velem abban, hogy egyszerűen muszáj volt legalább még egy Dicki...

Greta Van Fleet: Starcatcher

Greta Van Fleet: Starcatcher

Még mindig tavalyi cucc, mindenképpen indokolt róla megemlékezni, a szavakat szaporítani viszont kevésbé: a Greta Van Fleet ott folytatja, ahol abbahagyta, vagyis a harmadik albumon is minden ízében Led Zeppelinből származtatott zenét tolnak. Ráadásul ismét direktebb formában teszik ezt, hiszen az arcbamászóbb, erőteljesebb kezdetek után a kettes The ...

Duff McKagan: Lighthouse

Duff McKagan: Lighthouse

Nálam abszolút nem működött Duff McKagan legutóbbi szólóalbuma, a bölcselkedős-politizálós, ám cserébe legalább roppant unalmas és egyhangú Tenderness , így különösebben nem vártam a folytatást. Igazság szerint sokkal szívesebben hallanék új dalokat a basszertől a Guns N' Rosesban, mint önállóan, de ugyanez egyébként országos cimborájára, Slashre is ...

Go Ahead And Die: Unhealthy Mechanisms

Go Ahead And Die: Unhealthy Mechanisms

A Go Ahead And Die három évvel ezelőtti első albuma a covid-időszak tipikus terméke volt, és egyben jellegzetes túltermeléses Max Cavalera-anyag: primitív, vérhányós zúzda igazán maradandó, megjegyezhető pillanatok nélkül. Azt hittem, egyszeri nekifutásról beszélünk (pláne, hogy turnéra akkoriban esély sem volt, de Max sűrű naptára miatt valójában mo...

Lazarvs: Blackest

Lazarvs: Blackest

Mivel szaporodnak az idei megjelenések is, lassan lezárjuk a tavalyi restanciák körét, bizonyos albumokról azonban még így is mindenképpen muszáj röviden szót ejteni. A nyár legvégén kijött Lazarvs például mindenképpen ilyen: az Apey & The Pea-évek óhatatlan beleszámítása mellett a trió ötödik nagylemezéről beszélünk, amely három évvel követte ...

Cirith Ungol: Dark Parade

Cirith Ungol: Dark Parade

Még tavaly őszi megjelenés ez is, de érdemes szót ejteni róla, egyrészt, mert nagyon rendben van, másrészt, mert a kaliforniai kultbanda az idei évben adott koncertekkel leteszi a lantot, már ami az élő fellépéseket illeti. Nézőpont kérdése persze, mennyire jelent mindez éles váltást a korábbiakhoz képest, hiszen 1991 után uszkve két és fél évtized...

Hobo Blues Band: Vadászat (újrakiadás)

Hobo Blues Band: Vadászat (újrakiadás)

A GrundRecords újabb kemény fába vágta bele a fejszéjét. A Hobo Blues Band munkássága ugyanis legalább olyan gazdag, mint az Omegáé volt, így annak rendbetétele is hasonlóan grandiózus munkát vetít előre. Aki az Omega-sorozattal találkozott, tudhatja, a Grund két fő pillére az alaposság és a mániákus hozzáállás, ami persze nem feltétlen jelenti, ho...

1. oldal / 224
Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Anneke Van Giersbergen - Budapest, Club 202, 2014. április 4.

 

Anna Murphy - Budapest, Club 202, 2014. április 4.

 

Roger Waters - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. június 22.

 

Marty Friedman - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 19.

 

K3 - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 19.

 

Mercenary - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.