Shock!

január 16.
szombat
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

Disciples Of Verity: Pragmatic Sanction

Disciples Of Verity: Pragmatic Sanction

Corey Glovert sokféle formációban hallhattuk már, olyanban azonban még nem, mint a megjegyezhetetlen nevű Disciples Of Verity. A Living Colour aranytorkú frontembere az előzetes nyilatkozatokban karrierje legsúlyosabb albumáról beszélt, és ebben az esetben semmi túlzás nincs a promószövegekben. A zenekar jelenleg meglehetősen underground mellékprojektként fut, maga a lemez is csak a Bandcampen hallgatható meg teljes egészében, de bőven több rejlik a sztoriban ennél, szóval nem bánnám, ha nem merülne ki egyetlen nekifutásban az egész.

 

Silent Skies: Satellites

Silent Skies: Satellites

Sokszor és sok helyen magasztaltuk már az Evergrey énekes/gitárosa, Tom S. Englund kivételes és szívbe markoló orgánumát. Tom ezúttal egy szintén kivételesen tehetséges zongoristával, Vikram Shankarral haverkodott össze, s a barátságból végül egy friss, kétszemélyes vállalkozás is megszületett. A zongoravirtuóz Shankar – Englunddal együtt – egy ide...

Scour: Black

Scour: Black

Tavaly év végén megérkezett a harmadik EP is Phil Anselmo formációjától, amely überbrutál megközelítésével nagyjából a skála ellentétes végpontját képviseli a frontember másik 2020-as kiadványa, az En Minor-album elmélkedős, nyugis hangulatzenéjéhez képest. Így most már nagyjából rendelkezünk egy lemezanyagnyi Scour-muzsikával, és összességében azt k...

Tallah: Matriphagy

Tallah: Matriphagy

A Tallah kapcsán óhatatlanul is Max Portnoy nevével dobálózik az ember, amit a zenekar aligha bán, hiszen egyből felkelti a figyelmet. Ugyanakkor, ha valaki abban reménykedik, hogy a szintén dobosként tevékenykedő ifjabbik Portnoy itt is apja nyomdokaiba szegődött, óhatatlanul is csalódni fog. A progosabb Next To None-nal szemben a Tallah sokkal durv...

Molassess: Through The Hollow

Molassess: Through The Hollow

Farida Lemouchi az üstökösszerű pályafutást befutó The Devil's Blood énekesnőjeként szerzett nevet magának a színtéren. Utóbbi történet ugyebár 2013-ban, még bőven azelőtt befejeződött, hogy igazán kifuthatta volna magát, és Farida öccse, a gitáros és zenei agy, Selim következő évi öngyilkosságát követően esély sincs már rá, hogy valaha is folytatá...

Strange New Dawn: Planet System

Strange New Dawn: Planet System

A Strange New Dawn Norvégia egyik legdélibb települése, Kristiansand jól őrzött titka. Akiben az avantgarde muzsikák híveként megmozdul valami a név említésére, valószínűleg ismeri az In The Woods... zenekart, és hozzám hasonlóan töretlenül kíváncsi arra, mi történik manapság a nevezett brigád első korszakának kreatív motorját adó Botteri-ikrekkel....

Ellefson: No Cover

Ellefson: No Cover

Mit tehet az ember, ha a megszokott, sok évtizedes életformát felrúgva kényszerpihenőt kell tartani egy világjárvány miatt? Feldolgozáslemezt készít néhány cimborával. Persze a történet talán nem volt ennyire pofonegyszerű, de az ötlet alapja tényleg elég spontán jött Thom Hazaerttől, David Ellefson rasztás tettestársától, akivel az utóbbi években ...

Gama Bomb: Sea Savage

Gama Bomb: Sea Savage

Ha megnézzük a thrash aranykorának mára már széles körben elismert, elsővonalas zenekarrá, legendává vagy épp kultikus alapcsapattá vált zenekarait, nem hiszem, hogy bárki is vitába szállna velem, mikor azt mondom: bár mindannyian markáns, saját hangzásvilággal rendelkeztek már a kezdetekkor, mégis eltökélten haladtak előre a saját maguk által kije...

Dynazty: The Dark Delight

Dynazty: The Dark Delight

Vagy húsz-harminc éve volt divat az a szöveg, hogy az új lemezünk az eddigi legjobbunk, szentül hiszem, hogy ez a legérettebb munkánk . Aztán érkezett a kemény részek még keményebbek, a dallamosak még dallamosabbak , manapság pedig leginkább az megy, hogy a zenénk egyszerre kemény és dallamos . Alighanem a svéd Dynazty is ezen szlogen mentén áll neki úja...

Nadir: The Final Requiem For A Helpless World

Nadir: The Final Requiem For A Helpless World

Egy ideje már tudható, hogy a The Final Requiem... a Nadir hattyúdalát jelenti majd, legalábbis az elkövetkező évekre bizonyosan. Szeretném, ha nem lenne a döntés végleges, de ami fontosabb, a hazai metál-underground lelkének is jót tenne, ha nem esne ki az egyik legstabilabb oszlop a talapzatból. Amit viszont a Nadir (korábban Dark Clouds néven) a...

Soilwork: A Whisp Of The Atlantic

Soilwork: A Whisp Of The Atlantic

A 2020-as év vége nagyon sok rosszat hozott és roppant kevés jót, és a kevés jó dolog egyike a Soilwork EP-je, amire hosszú hónapok óta lehetett számítani, mégis – számomra legalábbis – szinte a semmiből bukkant elő ez az öt dal, ami akár nagylemeznek is beillene a hossza miatt. Hogy ez ennyire meglepett, valószínűleg annak köszönhető, hogy a figye...

Necrophobic: Dawn Of The Damned

Necrophobic: Dawn Of The Damned

A svéd Necrophobic veterán csapat, ám ennek ellenére sosem számítottak különösebben felkapottnak, mi magunk sem foglalkoztunk velük túl bőkezűen a Shock! hasábjain. Pedig ott voltak a pionírok között a '90-es évek hajnalán, amikor a hideg, sötét és hosszú északi éjszakákon az a bizonyos nagy generáció elkezdte összekeverni a black metalt, a death m...

Woodstock Barbie: Live At Pinewood

Woodstock Barbie: Live At Pinewood

Számomra a tavalyi év legkellemesebb hazai meglepetését a Woodstock Barbie jelentette, ez a Grizzly medvebőréből kibújt négyes, ami rendkívül szeretni való módon keveri a stonert meg a sludge-ot blues- és soulelemekkel. A kettősség amúgy a megjelenésben is tetten érhető: a Piros Cipellők elnevezésű csajbandában, illetve röplabdásként is domborító (...

Iron Maiden: Nights Of The Dead - Legacy Of The Beast Live In Mexico City

Iron Maiden: Nights Of The Dead - Legacy Of The Beast Live In Mexico City

Feltétlenül szüksége volt-e a világnak és a rajongótábornak egy újabb élő Iron Maiden-anyagra? A kérdés persze költői, mégis különböző válaszok adhatók rá. Mert ugyan kétségtelen tény, hogy a Maiden a színtér legalaposabban dokumentált zenekarainak egyike, akiknek megszámlálhatatlan hivatalos koncertlemeze és -videója érhető el (a bootlegekről már ...

Hjelvik: Welcome To Hel

Hjelvik: Welcome To Hel

Erlend Hjelvik a Kvelertak volt frontembere, aki teljesen váratlanul távozott a norvég punk'n'black'n'rollerektől két éve, ez pedig itt a saját szólóbandája. Mivel a csapatot a Nuclear Blast karolta fel, szerintem nem kell tartanunk tőle, hogy az énekes eltűnne a ködben, pláne, hogy a Welcome To Hel normális időkben simán alkalmas lenne a szekér be...

Blackmore’s Night: Here We Come A-Caroling

Blackmore’s Night: Here We Come A-Caroling

Ugyan csak Ritchie Blackmore komótos tempójában és fura módján, de az utóbbi években elég szépen beindult a Rainbow, így nem tagadom, reménykedtem további aktivitásokban, urambocsá′ friss dalokban is a csapattól. Aztán persze jött 2020, meg a vele járó kötelező tétlenség, és mivel Ritchie és hites neje, Candice Night a kastélyban rekedt, törvénysze...

Schaffer / Barlow Project: Winter Nights

Schaffer / Barlow Project: Winter Nights

Bizonyos zenészek egyszerűen képtelenek elszakadni egymástól. Példának okáért Matthew Barlow már kétszer is távozott az Iced Earth soraiból, de most mégis közös projektet alapított egykori főnökével és barátjával, Jon Schafferrel. Egyelőre persze nincs szó róla, hogy mindez zenekari szinten is egy esetleges harmadik közös nekifutás előszobája lenne...

Palace: Rock And Roll Radio

Palace: Rock And Roll Radio

Nem mondhatjuk, hogy az idei esztendő harmatosan telt volna a melodikus rock színtéren, hiszen a jól bejáratott nevek, ha nem is maximális teljesítményekkel, de az átlagosnál azért jóval erősebb produkciókkal rukkoltak elő 2020-ban. Elég csak a H.E.A.T legfrissebb művére gondolni, akik véleményem szerint az eddigi legjobb lemezüket készítették el, va...

Hatebreed: Weight Of The False Self

Hatebreed: Weight Of The False Self

Szeretem a Hatebreedet, így immunis vagyok rá, amikor valaki azt mondja egy-egy új lemezükre, hogy ez itt megint ugyanaz, még ha nem is tudok vele vitatkozni. Vannak zenekarok, akiknek jól áll, hogy csakis egy adott csapásvonalon haladnak, másokkal meg akkor vagy elégedett, ha kísérletezgetnek, új irányok felé tapogatóznak. Jamey Jastáék ebből a sz...

Perfect Plan: Time For A Miracle

Perfect Plan: Time For A Miracle

Noha kevés irányzatot kedvelek a dallamos hard rocknál jobban, bevallom, a svéd Perfect Plan két évvel ezelőtti első albuma elment mellettem a nagy dömpingben, ez van. Egyszerűen nem lehet mindent feltérképezni, ami tetszene... Így aztán a friss album ismeretében sürgősen vissza is kellett ásnom, a Time For A Miracle ugyanis a műfaj kevés igazán er...

L.A. Guns: Renegades

L.A. Guns: Renegades

Mit lehet mondani a tényre, hogy immáron másodszorra kettőződött meg az L.A. Guns? Sokat biztosan nem. Főleg annak fényében nem, hogy az első alkalommal a banda két főarca ment kétfelé, most azonban ők ketten vállvetve nyomják, itt meg a klasszikus felállás két, messze nem annyira kirakatban lévő figurája, Steve Riley dobos és Kelly Nickels basszer...

Lonely Robot: Feelings Are Good

Lonely Robot: Feelings Are Good

A magányos robot három, a világűrt átszelő és megtapasztaló album után visszatért a Földre, és köszöni, épp jól érzi magát. 2020-ban pedig mi másra van szükségünk, mint erre? John Mitchell, a Lonely Robot egyszemélyes szolgálója lezárta a világot közel hozó, egyben messzire vivő bolyongást, és sokkal személyesebb témákat pendít meg új lemezén, amit...

Ascension Of The Watchers: Apocrypha

Ascension Of The Watchers: Apocrypha

Nem tegnap jelent meg a Burton C. Bell és John Bechdel nevével fémjelzett Ascension Of The Watchers első nagylemeze, és noha tizenkét évvel ezelőtt én írtam róla, csak halvány hangulati emlékeim maradtak, milyen volt a Numinosum – elő is kellett szednem ehhez a recenzióhoz, hogy kissé felfrissítsem a memóriámat. Gyanítom, újabb tizenkét év elteltével...

Sodom: Genesis XIX

Sodom: Genesis XIX

A Sodom sosem végletekig cizelláltságról volt híres. Ettől függetlenül nekik is voltak a zsigeribb, zajosabb, ösztönösebb (vagy ha úgy jobban tetszik: tufább) anyagaik mellett kidolgozottabb, polírozottabb cuccaik is. Előbbire ott van példaként a Get What You Deserve, utóbbira meg mondjuk a Better Off Dead. Bernd „Bernemann" Kost 1996-os érkezéséve...

Artillery: The Last Journey

Artillery: The Last Journey

Emlékszem, amikor először láttam az Artilleryt Katowicében, 2008-ban , első gondolatom az volt, hogy Michael Stützer milyen rosszul néz ki. A roskatag egészségű, a poharat kelleténél többször megemelő bácsikára emlékeztető gitáros ugyanis még a leginkább gimnáziumi irodalomtanárra hajazó bőgőssel, Peter Thorslunddal egyébként sem túl acélos színpadi...

Killer Be Killed: Reluctant Hero

Killer Be Killed: Reluctant Hero

Noha az akkori kritikát jegyző Révész kollégának nem igazán jött be, nekem megjelenése idején is nagyon tetszett a Killer Be Killed első albuma , és azóta sem változott róla a véleményem: jó dalokkal teli, lendületes, húzós, hangulatos anyagot rakott össze Troy Sanders, Greg Puciato, Max Cavalera és Dave Elitch, amely kiemelkedett a mezőnyből. Elitch...

Bruce Springsteen: Letter To You

Bruce Springsteen: Letter To You

Szilvia Valentin valentin(a)shockmagazin.hu nov. 29. Vas 22:55
címzett: Bruce Springsteen

Kedves Bruce!

Legutóbbi leveled kapcsán bátorkodom írni Neked, örülök, hogy újra láthattalak, még ha a színeid meg is fakultak egy kicsit. Boldog vagyok, hogy láthattalak Titeket a stúdióban, hiszen még soha nem láttam, hogy milyenek vagytok dalszerzéskor, pedig ho...

1. oldal / 205

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

King 810 - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2015. február 5.

 

Depeche Mode - Budapest, Puskás Ferenc Stadion, 2013. május 21.

 

A Life Divided - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.

 

Stuck Mojo - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 2.

 

Within Temptation - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 8.

 

Wendigo - Budapest, Vörös Yuk, 2007. február 24.