Shock!

szeptember 22.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

Leprous: Aphelion

Leprous: Aphelion

Nagyívű kinyilatkoztatásnak kellene itt állnia arról, hogy mennyire kerek, perfekt, a szó legjobb értelmében progresszív produkció a Leprousé, hogy mennyire nem találok immár minimális fogást sem a notoddenieken. Ráadásul a Pitfalls óta végre azt is megtapasztalhattam, hogy hasonlóan fölényes módon megy mindez az kvintettnek élőben is. Ugyan négy éve, a Malina kapcsán már megelőlegeztem a Leprousnak, hogy a csúcsra értek, ők viszont, ezzel mit sem törődve, azóta is folyamatosan fejlődnek, tökéletesednek, és persze az ősrajongó, vaskalapos arcoknak óhatatlanul csalódást okoznak. Bár az Aphelion limitált verzióira bónuszként felkerült az Acquired Taste 2021-es, monumentális koncertváltozata is, természetesen szó sincs a Bilateral világának visszahozataláról, se ideje, se oka nincs a zenekarnak a visszapillantó tükörbe tekinteni. A friss dalcsokor a Pitfalls megközelítését terjeszti ki, így amikor Einar Solberg énekes/billentyűs/agy azt mondja, hogy „nagyon másmilyenre" sikerült, kételkedjünk. Sajnos/szerencsére a leprousi értelemben vett tájékozódási pontok helyben maradtak.

 

Dee Snider: Leave A Scar

Dee Snider: Leave A Scar

Dee Snider Jamey Jasta segítségével összerakott, három évvel ezelőtti For The Love Of Metal szólóalbuma igen sikeres visszatérésnek bizonyult – bár, mint azt akkor is írtam, szerintem annak a lemeznek, vagy legalábbis egy hasonló variánsának 2000 környékén kellett volna kijönnie ahhoz, hogy a nosztalgiázáson túlmenően is érdemben láthatóvá tegye a sz...

Iron Maiden: Senjutsu

Iron Maiden: Senjutsu

Miután a friss Iron Maiden-lemez megjelenését követően alig pár nappal kábé minden érdekelt jól megfejtette Bruce Dickinsonék két évvel ezelőtt rögzített dalait, s miközben jómagam is jól elolvastam a napokban megjelent hazai és külföldi lemezkritikákat, folyton arra a következtetésre jutottam, hogy teljes mértékben egyikkel sem tudok egyetérteni. ...

Times Of Grace: Songs Of Loss And Separation

Times Of Grace: Songs Of Loss And Separation

Tíz évvel ezelőtt (durva...) megvolt a maga sztorija a Times Of Grace projektnek és a The Hymn Of A Broken Man lemeznek, de mivel az album végső soron Jesse Leach Killswitch Engage-be való visszatalálásának katalizátorát jelentette, meg sem fordult a fejemben, hogy valaha is készülhet még folytatás ezen a néven. Főleg, hogy noha tetszett az a lemez, ...

Megadeth: Unplugged In Boston (Live 2001)

Megadeth: Unplugged In Boston (Live 2001)

A semmiből jött és vélhetően a semmibe tart ez a koncertlemez, amit csak úgy, minden különösebb apropó nélkül dobott piacra a Cleopatra Records. Eleve nem friss, hanem húsz évvel ezelőtti felvételről van szó, vagyis sem marketinges szempontból, sem egyébként nem lehet túl sokat kihozni ebből a történetből: aki akarja, meghallgatja, aki igazán elvet...

Dordeduh: Har

Dordeduh: Har

A feketezajos tapasztalatok okán egy pillanatig sem volt kérdéses, hogy hazaérve alaposabban is megvizsgálom a temesvári Dordeduh életművét – több okból sem volt vele nehéz dolgom. Egyrészt a Negură Bunget 2009-es kettéosztódásából életre kelt brigád lemezen is pontosan olyan vonzerővel hallgattatja magát, mint élőben, másrészt a teljes diszkográfia ...

Tetrarch: Unstable

Tetrarch: Unstable

Nem tudom, én érzékelem-e rosszul, de gyaníthatóan nem: mintha így, húsz évvel a stílus virágkora után kissé rehabilitálódni látszana a nu metal. Egyre több fiatalabb zenekarnál érezni nyíltan, hogy gyermekkorukban bizony ezeket a hatásokat szívták magukba a 2000-es évek első felében. Nem is baj, ha kicsit helyükre kerülnek a dolgok a fejekben: a s...

Yngwie Malmsteen: Parabellum

Yngwie Malmsteen: Parabellum

Úgy ismételgeti reménytelenül saját kliséit Yngwie Malmsteen, mint ahogy én sem tudok róla újat mondani sem magamhoz, sem a többiekhez képest hosszú évek óta. Igen, most éppen azt nyilatkozgatta előzetesen, hogy a járvány miatti turnéstop következtében a Parabellum dalaira sokkal több ideje jutott, mint általában, és emiatt aztán kiérleltebb, erőse...

Levara: Levara

Levara: Levara

Szomorú, amikor az embernek úgy kell írnia egy friss és tök jó lemezről, hogy az adott zenekar már nem létezik. Külön hab a tortán, hogy a Levarának már ráadásul volt korábbi mutációja is: tulajdonképpen annak a ZFG nevű bandának a 2.0-s verziójáról beszélünk, akiket két éve Budapesten is láthattunk a Toto előtt. Vagyis Steve Lukather fia, Trev Lukat...

Monster Magnet: A Better Dystopia

Monster Magnet: A Better Dystopia

Többször elmondtam már, és valószínűleg néhányszor még el is fogom: a magam részéről nem sok értelmét látom a feldolgozáslemezeknek. A saját képre formált darabok ritkán sikerülnek jobban, mint az eredetiek, és tényleg csak szökőévente egyszer készül olyan album, amiben mindvégig kitart a lendület. Persze, 2020 minden szempontból speciális év volt,...

Myles Kennedy: The Ides Of March

Myles Kennedy: The Ides Of March

Mivel két magasan jegyzett zenekarban is frontemberkedik, néha úgy tűnik, mintha a vízcsapból is Myles Kennedy folyna, pedig valójában csak a ma szokványos hosszabb lemezperiódusok miatt rendkívüli, hogy valakitől nagyjából kétévente friss hangzóanyag érkezik, régen még simán ez volt az általános. Ugyanakkor Myles barátunknak az Alter Bridge és Sla...

Crypta: Echoes Of The Soul

Crypta: Echoes Of The Soul

A Crypta név egy újabb csajbandát takar, de kezdőknek azért nem mondanám őket, hiszen a Nervosából nemrég távozott Fernanda Lira énekes/basszer és Luana Dametto dobos új zenekaráról van szó. A két lány a Burning Witches gitárosával, Sonia „Anubis″ Nusselderrel és a Hagbard volt hathúrosával, Tainá Bergamaschival egyesítette erőit, és a nervosás elő...

Sodom: Bombenhagel

Sodom: Bombenhagel

A Sodom igazán nem szarral gurigázik, ha két lemez közötti időkitöltő EP-kről, maxikról vagy gyűjteményes anyagokról van szó: szinte követni is lehetetlen a digitálisan, újságmellékletként vagy épp rendes terjesztéssel megjelenő anyagok áradatát. A legújabb ezek közül – és ha nem tévedek, 2021-ben az első – a Bombenhagel, az államalapításunk szent...

Gilby Clarke: The Gospel Truth

Gilby Clarke: The Gospel Truth

Gilby Clarke karrierje a tökéletes példa arra, milyen is jó időben jó helyen lenni: a '80-as évek Los Angeles-i rockszínterének második ligás szereplőjeként éveken át hasztalan próbált nagyot gurítani, ám sem a Candy, sem a Kill For Thrills tagjaként nem jött össze neki az áttörés. Nem tudhatom biztosan, de valószínűleg a '90-es évek rock′n′roll-el...

LeBrock: Fuse

LeBrock: Fuse

A LeBrock név egy angol duót takar, konkrétan Michael Meadows gitáros/billentyűs/dalszerzőt és Shaun Phillips énekest, és bizonytalan vagyok azt illetően, mennyire elterjedt a hírük itthon azok körében, akik fogékonyak lennének rájuk. A saját ismeretségi körömből úgy sejtem, valamennyire biztosan, hiszen a synthwave-es vonal egyes leágazásai az utó...

Acid’s Trip: Strings Of Soul

Acid’s Trip: Strings Of Soul

Manapság már Mississippit lehetne rekeszteni az amerikai sivatag porába mártóztatott, gombamód szaporodó retro-, heavy-, stoner-, garage- és hard rock csapatokkal, ámde néha azért ezek közül is horogra tud akadni egy-egy ígéretes formáció. Elsőre ilyesminek tűnt a női énekessel kiálló, svéd, sokatmondó elnevezéssel bíró Acid's Trip is, aztán amikor...

Devoid: Dusk

Devoid: Dusk

A győri Devoid semmiképpen sem tekinthető kezdő bandának, ám abból a szempontból még az út elején járnak, hogy meggyőződésem: sokan csak a következő időszakban kapják majd fel rájuk a fejüket. A csapat kétségtelenül meg is érdemli a figyelmet, mert a debütáló Fake Gleamet mindössze egy évvel követő Dusk alapján nemcsak kakaó akad bennük bőven, hane...

At The Gates: The Nightmare Of Being

At The Gates: The Nightmare Of Being

Szerintem senki sem venné rossz néven, ha amúgy is sokáig lehetetlennek tűnő második életének köreit már jól megérdemelt jutalomjátékkal töltené az At The Gates. Turnék, fesztiválok (már persze ha épp nincs világjárvány...), aztán néhány évente egy-egy új lemez és minimális kísérletezés, csak száz százaléknyi szögelős melo-death, hogy megint lehess...

Billy F. Gibbons: Hardware

Billy F. Gibbons: Hardware

Halogatom már egy ideje ezt az ismertetőt – no, nem azért, mert nem jó a lemez, hiszen éppen ellenkezőleg, ha valaki esetleg nézi a heti listáinkat, láthatja, hogy régóta beszorult az aktuális Top 5-be úgy nálam, mint többeknél. Csak éppen egy több mint ötven (!) éve bejáratott előadóról nem túl könnyű értelmeset írni, főleg, hogy Billy Gibbons – é...

Stöner: Stoners Rule

Stöner: Stoners Rule

Ha Stönernek nevezed el a bandádat (és súlyosbítva azt, ami amúgy is: az első lemezedet pedig Stoners Rule-nak), két dologban biztos lehetsz: 1. még a legutolsó külső-ulánbátori utcaseprő is kapásból vágni fogja, hogy milyen zenét művelsz, 2. még ő is ki fog röhögni, hogy milyen hülye nevet választottál. De komolyan, képzeljük már el, hogy Kukovecz...

Flotsam And Jetsam: Blood In The Water

Flotsam And Jetsam: Blood In The Water

Amikor magamra vállaltam az új Flotsam ismertetőjét, nem gondoltam bele, hogy tulajdonképpen semmi értelmes mondanivalóm nincs vele kapcsolatban, mert amikor újraolvastam pár évvel ezelőtti koncertbeszámolómat (milyen kár is a Showbarlangért!), rájöttem, hogy nagyjából azt tudnám szóról szóra megismételni, néhány új dal címével kiegészítve. Na meg ug...

Hellryder: The Devil Is A Gambler

Hellryder: The Devil Is A Gambler

A Hellryder olyasfajta szupergroup, amilyenekkel a Frontiers árasztja el menetrendszerűen a világot, épp csak ezúttal nem a hard rock, netán a hajmetál levitézlett, szebb napokat látott egykori sztárjai vannak a középpontban, hanem a német sörmetál-vonal mai napig aktív, sőt, kifejezetten jól futó zenekaraiból ismert arcok. A Hellryder kulcsfigurái...

Go Ahead And Die: Go Ahead And Die

Go Ahead And Die: Go Ahead And Die

Igazán meglepő lett volna, ha pont Max Cavalera nem rukkol elő a világjárvány miatti leállás alatt egy újabb formációval. Közhelyszámba megy, hogy a Soulfly örökmozgó frontembere valósággal fossa a lemezeket, lassan az is ugyanilyen elkoptatott megállapítás, hogy ezek többsége igen feledhető, de Maxet a jelek szerint nem nagyon érdekli újabb és úja...

Thy Catafalque: Vadak

Thy Catafalque: Vadak

A Vadak a tizedik Thy Catafalque-sorlemez, a hatodik a legpatinásabb független kiadók egyikénél, a Season of Mistnél. A TC, vagyis immár elég régóta Kátai Tamás körüli, túlzás nélkül világszintű kultusz mutatóival kapcsolatban meglehetősen világos képet kapunk, amikor a zenekar másodkézből való kiadványainak árait böngésszük a neten, vagy amikor az...

Frost*: Day And Age

Frost*: Day And Age

Hosszú idők óta éktelenkedő lyukat vagyunk kénytelenek ismét befoltozni a Shockmagazin szerkezetében, hiszen a szigetországi Frost* szupergroup, gyakorlatilag megkerülhetetlen színfoltja a progresszív rock területein tevékenykedő csapatoknak, és akikről sajnos eddig még csupán a pillanatnyi hírekben olvashattál egy-két infót. Nem mellékes az sem, h...

Fear Factory: Aggression Continuum

Fear Factory: Aggression Continuum

Jó fura helyzetben került piacra az új Fear Factory, de végső soron nem csodálom, hogy Dino Cazares nem szerette volna a kukába hajítani az évek óta kész lemezanyagot „csak" azért, mert az utóbbi évek pereskedése során végérvényesen összeveszett Burton C. Bell-lel. Persze nem vagyok benne biztos, hogy akkor is pont így alakul a forgatókönyv, ha nin...

Red Fang: Arrows

Red Fang: Arrows

Öt év telt el a legutóbbi Red Fang-lemez óta, több mint korábban bármikor, és nyilván a portlandi négyes sem igazán így tervezte a dolgokat, de hát mégis, ki a fene látta előre, hogy mi vár ránk 2020/21-ben, és még ki tudja, meddig. Bryan Gilesék is készen voltak már az Arrows felvételi munkálataival 2019 végére, majd tavaly februárban már éppen be a...

1. oldal / 208

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Red Dragon Cartel - Budapest, A38, 2014. május 5.

 

Depeche Mode - Budapest, Puskás Ferenc Stadion, 2013. május 21.

 

Voivod - Budapest, Club 202, 2011. május 11.

 

Die Krupps - Budapest, Dürer Kert, 2011. május 1.

 

Thaurorod - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Wisdom - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 14.