Shock!

szeptember 28.
hétfő
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

Nasty: Menace

Nasty: Menace

Mit vársz 2020-ban egy metálosan zúzó hardcore zenekartól? Minimum azt, hogy csapjon orrba, és kényszerítsen ugrálásra, hogy ökölbe szorított kézzel ugrálj és skandálva köpködd a dalszövegeket. Nos, a Century Mediánál debütáló, Menace című lemez a 2004 óta működő belga Nasty zenekartól talán ezt nyújtja. Vagy talán mégsem. A zenekarfotót elnézve a kimondottan riasztó megjelenésű négy figura (tudjátok, akikkel nem lenne jó összefutni egy sötét, elhanyagolt városrészben) láttán reméltem, hogy valamiféle Hatebreed/Madball-tengelyen forgó, intenzív arculcsapást kapok.

 

Marilyn Manson: We Are Chaos

Marilyn Manson: We Are Chaos

Nem tudom a választ, ha esetleg megkérdeznéd: mégis, mire számítottam? Annál bizonyosan többre, mint amit 2017-ben láttam a Budapest Parkban . Ráadásul, ahogy ott is leírtam, nem egyszeri megbicsaklásról, hanem hosszú évek óta tartó, nyílegyenes lejtmenetről van szó (a) Marilyn Manson esetében. Zenekarról beszélni mondjuk nincs is különösebb értelme,...

Skeletal Remains: The Entombment Of Chaos

Skeletal Remains: The Entombment Of Chaos

Mára a death metalnak is ezer különböző iránya, elfajulása jött létre, komplett kis mikroszínterekkel, ahogy kell. Ugyanakkor még mindig akadnak zenekarok a fiatalabbak között is, akik nem szeretnének kísérletezni, újítani, überkomplexen játszani, netán tovább fokozni a brutalitást (ha még lehetséges ez egyáltalán), hanem simán csak az örök klasszi...

Oceans Of Slumber: Oceans Of Slumber

Oceans Of Slumber: Oceans Of Slumber

Nem hinném, hogy nagyon meglepném a progresszív doom stílus rajongóit, ha a houstoni illetőségű Oceans Of Slumber négy esztendővel ezelőtt megjelent második albumát a 2016-os év egyik csúcsteljesítményének nevezném. A Winter az akkori év végi listám második helyét is kibérelte magának, ami már önmagában is sokat elmond az amerikaiak rám – illetve a s...

Ulver: Flowers Of Evil

Ulver: Flowers Of Evil

Úgy nagyjából azóta teljesen nyilvánvaló lehet mindenki számára, hogy az Ulver mindenféle kategórián felül áll, amikor képesek voltak a világtörténelem egyik legkaotikusabb, legelvetemültebb lemeze, a Nattens Madrigal után mindössze egy évvel előrukkolni a Themes From William Blake's The Marriage Of Heaven And Hell ambientes hangulataival. Nem állítom,...

Stryper: Even The Devil Believes

Stryper: Even The Devil Believes

A Shockmagazin Vallásügyi Főosztályának Andor kollégánk által kinevezett vezetőjeként nekem jutott a megtisztelő feladat, hogy a Stryper legújabb albumáról írjak. Elsőre kényelmetlennek gondoltam, mert annyira rég hallgattam a banda bármelyik lemezét, ráadásul a mondanivalójukat is kellően tisztes távolból szoktam kezelni, ugyanakkor voltak azok a ...

Gösta Berlings Saga: Konkret Musik

Gösta Berlings Saga: Konkret Musik

Ha egy zenekar az InsideOut kiadóhoz kerül, az valahol garancia a minőségre, mindig kíváncsian várom az új felfedezéseket, néhány gyöngyszem mindig megakad a hálójukban. A származásilag már a nevéből is behatárolható (egyébként tényleg svéd) Gösta Berlings Saga új lemeze, a Konkret Musik pedig az én hálómon is fennakadt, és ugyan július végi volt a...

Tokyo Motor Fist: Lions

Tokyo Motor Fist: Lions

A Ted Poley énekes (Danger Danger), Steve Brown gitáros (Trixter), Chuck Bürgi dobos (Rainbow) és Greg Smith basszer (Alice Cooper, Rainbow) nevével fémjelzett Tokyo Motor Fist első lemezéről nem írtunk három évvel ezelőtt, ami talán mulasztás, talán nem – a lemez nem volt rossz, hallgatgattam akkoriban, de megkerülhetetlennek azért távolról sem ér...

Omega Diatribe: Metanoia

Omega Diatribe: Metanoia

Szinte meglepő, milyen nyilvánvaló '90-es évekbeli extrémmetálos hatásokat villant a rövid bevezetés után a szokásos présgép-riffet csatasorba állító You Can't Save Me indításban az Omega Diatribe. Nem mintha eddig ne tudtuk volna, hogy a srácok ezeken a muzsikákon szocializálódtak, a dal letisztult, körvonalazott megközelítése azonban minden előzm...

Zakk Sabbath: Vertigo

Zakk Sabbath: Vertigo

Nagy lendülettel, szépen kivitelezett, ívelt pályán repült át a levegőben Zakk Wylde frissen kicsomagolt, játék freestyle motocross-versenyzője az egymásra halmozott Black Label Society CD-gyűjtemény felett. A műanyag bábu talajfogása persze már korántsem volt ennyire kifogástalan, azonban az attrakció alatt folyamatosan fejhangon vinnyogó hősünket...

Ihsahn: Pharos

Ihsahn: Pharos

Az ígérethez híven megérkezett a februári Telemark EP komplementere a Pharos képében, amely ismét egy középlemez , három saját dallal és két feldolgozással. Ezek az EP-k hivatottak felderíteni az ihsahni spektrum két végpontját, így a legutóbbi, szigorú nordikus támadással ellentétben ezúttal a notoddeni mester legdallamosabb elképzeléseivel szembesülh...

John Petrucci: Terminal Velocity

John Petrucci: Terminal Velocity

Habár lemezgyűjteményem jelentékeny részét képezik a tágabb értelemben vett instrumentális rockzene klasszikus és kultikus darabjai, már jó ideje nem villanyoz fel túlságosan a matematikai alapokon nyugvó torzgitározás, a koordinátarendszerben szinuszfüggvényként felrajzolható, vég nélküli arpeggiók és a lineáris algebra segítségével értelmezhető s...

Static-X: Project Regeneration Vol. 1

Static-X: Project Regeneration Vol. 1

Idén novemberben lesz hat éve, hogy elhunyt Wayne Static, a Static-X egykori, égnek álló hajú frontembere. Annak a zenekarnak a frontembere, amely a 2009-es Cult Of Static című lemez után nem sokkal atomjaira robbant, olyannyira, hogy Wayne halálakor sem voltak még beszélőviszonyban a tagok. Hogy ízléses dolog-e ennyi évvel az énekes halála után új ...

En Minor: When The Cold Truth Has Worn Its Miserable Welcome Out

En Minor: When The Cold Truth Has Worn Its Miserable Welcome Out

Akármihez is fog, Phil Anselmo örökre a Pantera egykori frontembere marad, amivel nyilván ő van a leginkább tisztában, és ugyan egy időben menekült a dologtól, az utóbbi években már teljes mellszélességgel felvállalta az örökség ápolását. Ezzel önmagában nincs semmi gond, de ne kerülgessük a forró kását: Anselmo adottságai eléggé megkoptak már ahho...

Pain Of Salvation: Panther

Pain Of Salvation: Panther

Több mint két évtized ismeretség és tapasztalat alapján sem tudnám pontosan meghatározni az elvárásaimat a Pain Of Salvationnel és aktuális hanghordozóival kapcsolatban, ami különösen jó hatással van a kíváncsiságra éhes, újdonságokra fogékony gyermeki énemre. A kiszámíthatóság és a múlt ködébe veszett dolgokhoz való ragaszkodás általában nem az én...

From Hell: Rats & Ravens

From Hell: Rats & Ravens

A From Hell évekkel ezelőtt amolyan underground szupergroupnak tűnt az első hírek alapján, hiszen az alapító George „Aleister Sinn" Anderson énekes/gitáros által alapított csapat felállásában egyaránt ott találtuk Steve Smyth gitárost (Nevermore, Testament, Forbidden), Paul Bostaph dobost (Slayer, Forbidden, Exodus, Testament) és Damien Sisson bass...

Vicious Rumors: Celebration Decay

Vicious Rumors: Celebration Decay

A kitartás szobrát Geoff Thorpe-ról lehetne mintázni. Bár a gitáros/zenekarvezető és csapata sosem heverte ki a klasszikus éra énekesének tragikus halálát (Carl Albert autóbalesetben hunyt el 1995-ben), a Vicious Rumors ma is itt van, és rendületlenül menetel előre. Dacára annak, hogy a banda körüli énekes- és tagcserék szinte már-már követhetetlen...

Alanis Morissette: Such Pretty Forks In The Road

Alanis Morissette: Such Pretty Forks In The Road

Sokak szemében számít (ha nem is vállalhatatlan, de legalábbis) bűnös élvezetnek az Alanis-lemezek hallgatása, még 2020-ban is. Félretéve a viccet, és azt a tényt, hogy valóban törzskönyvezett, klasszikus iskolás popzenéről beszélünk, azért messze nem ilyen szimpla a kép. Történt azért pár dolog azóta, hogy az MTV-ből megállás nélkül ömlött, ahogy ...

Protest The Hero: Palimpsest

Protest The Hero: Palimpsest

Akadnak egészen furcsa evolúciós utat bejáró zenekarok. A kanadai Protest The Hero kétségtelenül ilyen, hiszen a csapat korai gyökerei egyértelműen a punk/hardcore színtéren keresendők, ahonnan valami egészen beskatulyázhatatlan valamihez jutottak el az évek során. Nem feltétlenül akarom megfejteni, hogy ez itt most progresszív rock, mathcore (...)...

Pinnacle Point: Symphony Of Mind

Pinnacle Point: Symphony Of Mind

Elképzelni sem tudom, hogy hány olyan ember él a Kárpát-medencében, akinek mond valamit a Pinnacle Point név. Azon kívül, hogy egy híres dél-afrikai barlangrendszert is így neveznek – az itt feltárt ősember-leletek alapján derült ki, hogy a homo sapiens végül is Afrikából származik –, a formáció névválasztása mégis inkább egy legendás zenekarhoz és...

Alcatrazz: Born Innocent

Alcatrazz: Born Innocent

Elitista olvasóinkat provokálva kissé: ha valami, akkor az Alcatrazz aztán tényleg öltönyösök által íróasztalon összerakott formációként indult a '80-as évek elején. Ott volt ugye ez a svéd csodagyerek, akire már az ígéretes, de olyan nagyot nem durranó Steeler révén is felfigyelt a szakma, és akivel kellett végre valami értelmeset kezdeni, na meg ...

Onslaught: Generation Antichrist

Onslaught: Generation Antichrist

Régóta várom ezt a lemezt, és ehhez képest elég kellemetlen meglepetést jelentett pár hónapja, amikor távozott az Onslaught soraiból Sy Keeler énekes. Az előző három albummal óriási szériát futottak a veterán brit thrasherek, és nem különösebben tetszett, hogy törés áll be a jól működő történetben. Egy énekescsere mindig a lehető legérzékenyebb vál...

Deep Purple: Whoosh!

Deep Purple: Whoosh!

Magam is meglepődtem, ahogy visszanéztem, de azzal kellett szembesülnöm, hogy noha számos alkalommal írtam a Deep Purple-ről az oldalon, aktuális sorlemezt még soha nem veséztem a nagy öregektől. Nyilvánvalóan izgalmasabb feladat lett volna az ilyesmi a '70-es évek első felében, a csapat csúcskorszakában, de akár a '80-as és a '90-es évek folyamán ...

Compass: Our Time On Earth

Compass: Our Time On Earth

Melodikus progresszív rockként kategorizálta a „zinternet" legújabb felfedezettjeimet, akikre szokásos szörfölésem közepette akadtam rá. A fenti jelzővel ellátott csapatok már önmagukban is megérnek egy megfülelést, úgy meg főleg, ha a jól csengő zenekarnév és albumcím mellett a külsőségek is rendben vannak. A brit illetőségű Compass beizzítása egy...

Mike LePond’s Silent Assassins: Whore Of Babylon

Mike LePond’s Silent Assassins: Whore Of Babylon

Bár kimondottan tetszett, ahogy Mike LePond a klasszikus Manowar-basszustémákat hozta Ross The Boss bandájának tagjaként, szólóbandája mégis elkerülte a figyelmemet, pedig nagyon bírom az énekesnek megnyert Alan Tecchiót is. Ez van: a basszusgitárosok szólódolgaira dzsesszben nagyon, metálban valahogy kevésbé figyel az ember, pedig a jó Mike tényle...

Kiko Loureiro: Open Source

Kiko Loureiro: Open Source

Megígérem a kedves olvasónak, hogy a továbbiakban egyszer sem fogom megismételni ebben a cikkben Pedro Henrique Loureiro kimondhatatlan, leírhatatlan és megjegyezhetetlen teljes nevét. A brazil gitáros – a továbbiakban Kiko – furcsán csengő nevével ellentétben sokkal inkább technikai tudásával és a szakmában eddig elért hírnevével szerzett jogosult...

U.D.O & Das Musikkorps der Bundeswehr: We Are One

U.D.O & Das Musikkorps der Bundeswehr: We Are One

Tudvalévő, hogy a zord külső érző szívet takar, és persze az is, hogy a korral egyre szentimentálisabbá válik a férfiember. Miért is érdekes ez Udo mester új munkája kapcsán? Hát mert a német hadsereg zenekarával készített anyag dalszövegei kivétel nélkül a korunk társadalmi problémái miatt érzett aggodalom jegyében íródtak, és bár ilyesmi gyakran ...

1. oldal / 202
Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Anneke Van Giersbergen - Budapest, Club 202, 2014. április 4.

 

Queensryche - Budapest, Club 202, 2013. október 23.

 

Fates Warning - Budapest, A38, 2013. október 16.

 

Testament - Budapest, Zöld Pardon, 2013. június 24.

 

Magma Rise - Budapest, Club 202, 2011. május 11.

 

Wisdom - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 14.