Shock!

március 29.
péntek
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

Godsmack: Lighting Up The Sky

Godsmack: Lighting Up The Sky

Az utolsó. Legalábbis jelen állás szerint úgy döntött a zenekar, hogy a 2023-as Lighting Up The Sky az utolsó hanganyag lesz a zenekar történelmében. Persze, soha ne mondd, hogy soha, de én most hiszek a Godsmacknek, bár nyilvánvalóan ők is feltételes módban beszélnek minderről. A verkli ennek ellenére nem áll le, legalábbis turnézni, fesztiválozni fognak, nyilván. A bevétel kell, de vélhetően belátták, hogy réges-rég maguk mögött hagyták a saját csúcskorszakukat. Kiváló koncertekre még képesek, és amíg még fittek, erre mindig lesz remény, de ha nincs már olyan mondanivaló, ami miatt érdemes lenne érdemtelenül sok pénzt költeni tizenpár dal rögzítése céljából, akkor mégis minek készítsenek lemezt, ami már tulajdonképpen sem őket, sem a közönségüket nem érdekli? Na ugye.

 

Isole: Anesidora

Isole: Anesidora

Kiválóan sikerült az új Isole-lemez, olyannyira, hogy megkockáztatom: ezen az epikus, doomos vonalon elég alaposan fel kell kötnie a nadrágját annak, aki idén fel akarja venni a versenyt az Anesidorával. A zenekar dallamosabb, letisztultabb, érzelemgazdagabb, mint valaha, zenéjük veleje azonban legszebb valójában tündököl ezen a lemezen, rendesen e...

Kamelot: The Awakening

Kamelot: The Awakening

Öt év telt el a Kamelot legutóbbi lemeze, a The Shadow Theory óta, ami abszolút rekordnak számít a tampai szimfo-prog-power metalosoknál. A The Awakening azonban ezzel együtt is teljesen olyan, mintha a náluk bevett két-hároméves szünet után érkezett volna: nüansznyi elhajlás vagy újdonság nélkül hozzák a tőlük megszokottakat. Ha rosszindulatú vagy...

Beyond The Black: Beyond The Black

Beyond The Black: Beyond The Black

A Beyond The Black is azon csapatok sorát gyarapítja, amelyek szinte észrevétlenül váltak tényezővé az európai színtéren az évek során. A Jennifer Haben vezette zenekar mostanra Magyarországon sem ismeretlen, és bőven van még helyük felfelé terjeszkedni. Ez itt most az az eset, amikor nem tartom valószínűnek, hogy valami nagy mellényúlás következne...

The Banishment: Machine And Bone

The Banishment: Machine And Bone

Nagyjából huszonöt éve, azaz a Dokken Shadowlife albuma óta tudjuk, hogy a napbarnított dél-kaliforniai beach boy-imázs mögött George Lynchnek van egy másik, radikálisabb és szélsőségesebb énje is. A barátságtalan Shadowlife és az azt követő Lynch Mob-mű, a rap metalos Smoke This a maga idejében óriási megütközést váltott ki a gitáros rajongóiból, ...

Suicide Silence: Remember... You Must Die

Suicide Silence: Remember... You Must Die

A kaliforniai Suicide Silence épp karrierje legfényesebb felszállóágában szenvedte el a létező legbrutálisabb érvágást Mitch Lucker 2012-es motorbalesetével. Jó ideig nem is igazán tudott utána magára találni a csapat: már Eddie „Hernan" Hermida feszkós érkezése sem sejtetett jót, de a mélypontot mindenképpen a nevüket viselő lemez rituális és máig é...

Depeche Mode: Memento Mori

Depeche Mode: Memento Mori

Negyvenhat (!) évvel ezelőtt Vince Clarke (ének/gitár) és Andy Fletcher (basszusgitár) zenekart alapított No Romance In China néven, amelyből idővel a Composition Of Sound, végül pedig a Depeche Mode lett. Vince Clarke-nak nagyon régen nincs már köze a DM-hez, és tavaly május óta sajnos immár Andy Fletchernek sem. Bár utóbbi pontos szerepe a csapat...

Aebsence: Sűrű

Aebsence: Sűrű

Ha valahol, valaki underground bandákat emleget, az elsők között jut eszembe a gödöllői Aebsence neve. Na, ők aztán undergroundak a javából! Annyira azok, hogy a kifejezetten rájuk figyelő törzsközönségük kivételével a többség számára gyakorlatilag láthatatlanok a színtéren: egészen minimalista keretek között dolgoznak, átlagban évi egy koncertet a...

And Oceans: As In Gardens, So In Tombs

And Oceans: As In Gardens, So In Tombs

Az ...And Oceans a '90-es években szépen kivette a maga részét a black metal dallamosabb, szimfonikus elemekkel megszórt változatának fejlesztéséből a messzi északon, még ha Norvégiához képest valamelyest a periférián, Finnországban is alkottak. Később aztán elkanyarodtak kísérletezősebb, elektronikusabb irányba, aztán jött egy névváltás, majd leál...

Grave Digger: Symbol Of Eternity

Grave Digger: Symbol Of Eternity

Elképesztő ütemben gyártja a dalokat a Grave Digger. Az elmúlt bő öt évben négy nagylemezt jelentettek meg, ami még fiatal zenekaroktól is szokatlan, negyvenéves múltra visszatekintő veteránok esetében pedig gyakorlatilag példa nélküli. A kérdés persze az, jó-e ez nekünk, vagy hogy a Ponyvaregényt idézzem: „Örülünk, Vincent?" A válasz pedig a magam...

Heroes And Monsters: Heroes And Monsters

Heroes And Monsters: Heroes And Monsters

Todd Kerns roppant rokonszenves színpadi jelenség, és nagyon valószínű, hogy ez a zenekar is jól áll neki. A Heroes And Monsters debütáló albuma januárban jelent meg a Frontiers kiadónál. Én viszont azóta is szeretném tudni, hogy tetszik-e ez a lemez, vagy nem tetszik ez a lemez. Ugyanakkor az album szempontjából teljesen mindegy is, hogy én miként...

Platon Karataev: Partért kiáltó

Platon Karataev: Partért kiáltó

Bár elviekben már réges-rég túltettem magam a tavalyi, elkallódott restanciáinkon, egy bizonyos hazai formáció 2022-es, ma már több mint egy éve megjelent anyagát mégsem vagyok képes lelkifurdalás és kommentár nélkül tovább engedni. Az időhiány ellen sajnos nem tudunk sokat tenni, azonban a „jobb később, mint soha" jegyében egyszerűen muszáj megeml...

Devin Townsend: Lightwork

Devin Townsend: Lightwork

Amiképp azt a lemez címe is mutatja, Devin Townsend ezúttal a könnyedebb agymenéseibe navigál minket. Vagy nem, de ne rohanjunk előre. Az ellenben megállja a helyét, hogy az Empath után sokkal lágyabban fogalmaz. Illetve másképp. Persze mindez hangszerelés kérdése, ha ugyanezeket a dalokat szélvész gitárral adná elő, teljesen más lenne a végeredmény:...

Enslaved: Heimdal

Enslaved: Heimdal

Elképesztően jól sikerült az új Enslaved. Ez a kijelentés önmagában talán nem bír túl nagy súllyal, hiszen Ivar Bjørnsonék mindig egyenletesen magas minőséget szállítottak, még ha egy ilyen hosszú karrier során törvényszerűen akadnak erősebb és „csak" a kötelező köröket befutó albumok. Most azonban nagyon elcsíptek valamit. Persze az előző Utgard i...

Delain: Dark Waters

Delain: Dark Waters

A Delain a covid-időszak által leglátványosabban kicsinált bandák egyike volt, ahol a leállás és a biztos talaj elvesztése minden meglévő feszkót a felszínre hozott. A főnök Martijn Westerholt billentyűs mellől gyakorlatilag az egész banda eltűnt, a nulláról kellett újrahúznia a felépítményt. Ehhez egyrészt visszahozott két régi alapembert, Ronald ...

Steel Panther: On The Prowl

Steel Panther: On The Prowl

Korábban nem gondoltam volna, hogy lehetséges tagcsere a Steel Panthernél! Az egész arculatot és koncepciót, mindent annyira az eredeti négy karakterre építettek fel, hogy elképzelhetetlennek tűnt bármelyikük lecserelése (jó, jó a KISS-nél is megtörtént, nem is egyszer, tudom). 2021-ben aztán Athos, Porthos és Aramis mellől mégis dobbantott D'Artag...

Host: IX

Host: IX

Nem szenved éppen kreativitáshiányban Nick Holmes és Greg MacKintosh, hiszen a biztos üzemmódban, rendszeres albummegjelenésekkel és turnékkal operáló Paradise Lost mellett mindketten érdekeltek más projektekben is. Ez pedig itt egy újabb, ezúttal közös formáció a nagy párostól, aminek már a neve is beszédes, hiszen az anyabanda történetének legmeg...

Ville Valo: Neon Noir

Ville Valo: Neon Noir

Sosem voltam rajongó, így akár rosszul is láthatom a helyzetet, de nekem valahogy mindig is úgy tűnt, hogy a HIM és Ville Valo esetében igazi one-man show-ról beszélünk. Különösebben a frontember tíz év nagylemezínség után megérkezett első önálló albuma sem sarkall ennek revideálására: maradjunk annyiban, hogy a rajta hallható zene fényében összess...

Deströyer 666: Never Surrender

Deströyer 666: Never Surrender

Az Ausztráliából elszármazott, de régóta Hollandiában működő Deströyer 666 nem egy szarakodós-megfejtős csapat: sörösdobozzal a kézben nyomják padlóig a gázt, ahogy a csövön kifér, akinek tetszik, annak tetszik, akinek meg nem, azt meglehetősen alávaló stílusban küldik melegebb égtájakra. Tulajdonképpen semmi sem fejezhetné ki olyan szépen a zenéjü...

The Abbey: Word Of Sin

The Abbey: Word Of Sin

A finn The Abbey debütálása kapcsán csak az nem fogja emlegetni a Ghostot, aki még sosem hallotta Tobias Forgéékat. A nyilvánvaló zenei párhuzamok mellett az okkult körítés és az imázs is a svédek felé mutat, és ugyan kópiának semmiképpen sem nevezném a csapatot, tényleg süketnek és vaknak kell hozzá lenni, hogy valaki ne vegye észre a hasonlóságok...

Ahab: The Coral Tombs

Ahab: The Coral Tombs

Nem siette el ezt a lemezt a német Ahab legénysége, de azt kell mondanom, hogy a végeredmény abszolút megérte a nyolcéves várakozást. A The Coral Tombs kétségtelenül az eddigi legváltozatosabb és leggrandiózusabb album a tengermániákus német doom/death/prog/akármilyen mesterektől, és méltán tarthat számot bárki érdeklődésére, aki nem sajnálja rászá...

Girish And The Chronicles: Back On Earth

Girish And The Chronicles: Back On Earth

Manapság meg kell becsülni az alulról építkező és piacképes dallamos rockbandákat, akiket nem projektjelleggel raktak össze valamelyik kiadói íróasztalnál fénykorukat harminc évvel ezelőtt élő veteránokból. Nem csoda, hogy a Frontiers is úgy csapott le a Girish And The Chroniclesre, mint gyöngytyúk a takonyra, és a tavalyi Hail To The Heroes lemez si...

Leatherwolf: Kill The Hunted

Leatherwolf: Kill The Hunted

Összességében elég zsibbasztó, hogy egy év híján ugyanannyi idő választja el az új Leatherwolfot a legutóbbi World Asylum tól, mint utóbbit a klasszikus Street Ready mesterműtől... Ugyanakkor ha azt vesszük, hogy a kultikus kaliforniai heavy metalosok csupán erősen takaréklángon, félig-meddig hobbibandaként, ebből kifolyólag teljességgel követhetetlen ...

The Winery Dogs: III

The Winery Dogs: III

Évekig úgy tűnt, hogy azzal a bizonyos két lemezzel és néhány turnéval a The Winery Dogs eljátszotta a maga szerepét, és ment a levesbe a projekthalmozó főszereplők többi, egyenként csak pár évre szóló formációjával együtt. Nem mondom, hogy nem tudtam emiatt nyugodtan aludni, de azért sajnáltam a dolgot: nekem határozottan úgy tűnt, hogy a közönség...

Uriah Heep: Chaos & Colour

Uriah Heep: Chaos & Colour

Kedves Közönség! Tatazenék rovatunk következik, melynek főszereplője a több mint fél évszázados életművel rendelkező, még mindig aktív életet élő Uriah Heep. Hallgatom az új lemezüket, s közben folyamatosan keresem benne a papa-tényezőt, mert állítólag az ő muzsikájuk a mai viszonyokhoz képest már túlságosan öreges, megkopott és nincs sok helye a m...

In Flames: Foregone

In Flames: Foregone

Tulajdonképpen vicces, hogy akkor rukkol elő emberemlékezet óta leginflémszesebb lemezével az In Flames, amikor Anders Fridén és Björn Gelotte kivételével már szó szerint senki sincs a csapatban a régi svéd színtérről, sőt, a volt kollégák is a banda régi hangulatait elevenítik fel kicsit másképp a The Halo Effectben. Nem tudom, minek köszönhető a ...

Venom Inc.: There’s Only Black

Venom Inc.: There’s Only Black

Abaddon ugyan menet közben eltűnt a képből Mantas és Tony Dolan mellől, de mintha el sem telt volna öt év a Venom Inc. Avé debütálása – jó, előtörténetnek ott volt az Mpire Of Evil is – és az ősszel megjelent There's Only Black között. Persze ezen nincs mit csodálkozni, az Inc. toldatocska ellenére ez itt a Venom egyik inkarnációja a Cronos által vit...

6. oldal / 223
Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Within Temptation - Budapest, PeCsa Music Hall, 2014. március 14.

 

Volbeat - Budapest, PeCsa Music Hall, 2013. június 18.

 

Riverside - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 6.

 

Overkill - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Destruction - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Wackor - Budapest, Süss Fel Nap, 2006. április 25.