Azt hiszem, ma már tényleg a legfanatikusabb rajongói sem vitatják, hogy Yngwie Malmsteennél végleg elgurult a gyógyszer: tényleg hallgathatatlan és értelmezhetetlen, amit az utóbbi évek „lemezeire" összehozott. Pedig én kitartottam mellette a ripperes évek után is egy darabig, a FEZEN-es koncertje még tetszett is, baromi jól is szólt, volt az egészben...

Bár ennek a lemeznek saját jogon is abszolút helye lenne a rovatban, most mégis egy szomorú apropó miatt írunk róla. 2021. július 26-án ugyanis Mike Howe, a Metal Church legendás énekese önkezével vetett véget életének. Amellett, hogy ez hatalmas veszteség elsősorban Howie családjának és barátainak, a színteret is kétségkívül megrázta, ráadásul azt...

Néhány nappal ezelőtt, életének 69. évében elhunyt Póka Egon Benedek, Magyarország egyik legismertebb és legelismertebb basszusgitárosa. Aki persze jóval több volt ennél, hiszen remekül elboldogult dobon és gitáron is (ezen olyannyira, hogy az első két Hobo Blues Band anyagon bizony ő játszotta fel a gitársávokat a stúdióban, hiába volt két gitáros...

Húsz évvel ezelőtt jelent meg a Slipknot második nagylemeze. Utóélete és a zenekar táborában azóta is eleven kultusza, különleges státusza fényében nem kérdés, hogy az Iowa a műfaj klasszikus alkotása, a maga idejében azonban korántsem számított ennyire egyértelműnek, sikerült-e győzelemre vinnie a maszkos szörnyetegeknek a második ütközetet. Főleg...

Igen, tudom, ha már ZZ Top és szegény Dusty Hill, az Eliminatorről illene elsőként írni a rovatban, főleg, hogy eddig valami oknál fogva kimaradtak innen. Vagy minimum valamelyik ősi relikviáról, például a Tres Hombresről. Viszont ha már úgy alakult, hogy tragikus megemlékezés keretében debütál a Klasszikushockban minden idők egyik legvalószínűtlen...

Lehetne mondani, hogy ezt a cikket is sajnálatos haláleset ihlette, hiszen a Warlord alapítója, vezetője, agytrösztje, gitárosa és egyetlen, állandó tagja, Bill Tsamis nemrég hunyt el idejekorán. Ugyanakkor látni kell, hogy ha klasszikus megszólalású, tradicionális, mégis teljesen egyedi atmoszférájú kultikus és totálisan alulértékelt amerikai alapba...

2021-ben ünnepli fennállásának harmincéves évfordulóját az Emperor, amely húsz éve, a Prometheus albummal búcsúzott el táborától, de a maga módján a mai napig aktív. Az jelen állapotok nem teszik lehetővé, hogy ez a jubileumi év a korábbi tervek szerint alakuljon, ezért a zenekar egy exkluzív streamkoncertet hirdetett meg a Notodden Theatre-ben a m...

Amikor világossá vált, hogy a Depeche Mode megéri a 21. századot, sem a rajongóknak, sem a sajtónak, de még magának a zenekarnak sem volt egyértelmű elképzelése azt illetően, hogy mit is kezdjen ezzel a helyzettel. Alan Wilder nélkül, drogok nélkül, meghódításra váró csúcsok nélkül – Dave Gahan, Martin Gore és Andy Fletcher azonban még nem állt kés...

Az összefonódásokban gazdag norvég black metal színtér főbb arcai és zenekarnevei az érdeklődők számára egyértelműen ismertek, mégis, ha rákérdezünk, hogy ki az az ember, aki a Mayhem, a Satyricon és az Emperor esetében közös pontként nevezhető meg, sokan valószínűleg elbizonytalanodnának. Márpedig Snorre W. Ruch és Thorns nevű zenekara nem csupán ...

Két és fél évtizede látott napvilágot az amerikai punkmozgalom kiemelkedő alakja, a Los Angeles-i Bad Religion egyik legtöbb vitát kiváltó, igencsak ellentmondásos helyzetben fogant nagylemeze. A leggyakrabban csak a punk keresztapjának hívott, már fennállása ötödik évtizedében járó banda – a '90-es évek derekán tetőzött punkrobbanás jótékony hatás...

Teljesen véletlen, de erre a cikkre ugyanúgy kaptam kedvet, mint a Skunkworks re: elolvastam egy memoárt, jelesül K.K. Downing Éjjel-nappal Judas Priest című, remekbe szabott munkáját, és nem sokkal később ért a Point Of Entry negyvenéves évfordulójának híre, illetve a T. Szerk. felvetése, hogy emlékezzünk meg róla. Mi tagadás, K.K. realista megközelít...

Huszonöt évvel ezelőtt, 1996. március 6-án lépett fel először Magyarországon az Anthrax. Scott Ianék a thrash nagy négyeséből utolsóként jutottak el hozzánk, ráadásul karrierjük egyik igen nehéz szakaszában: az aktuális turné a pár hónappal korábban megjelent Stomp 442 albumhoz kapcsolódott, amelyet a kritika jól fogadott, az észak-amerikai rajongó...

Még mindig nehéz hozzászokni, hogy a nemrég oly' közeli, ′90-es évek közepe/vége korszak már minden fenntartás nélkül Klasszikushock-kompatibilissé nemesedett. Tehát, hogy például 1996 már huszonöt éve volt – nincs mit tenni, mi is nemes öregszünk. A korabeli zenéket viszont jó esetben érleli az idő, és ahogy mi magunk is érettebbé válunk, jobban tud...