Ha már ilyen kegyetlenül erősen tért vissza tízéves tetszhalott állapotából az oaklandi Neurosis, úgy éreztem, meg kell ragadnom az alkalmat, hogy megemlékezzünk karrierjük legfontosabb állomásáról. A csapat a kezdet kezdetén nem is metált játszott, sokkal inkább fésületlen hardcore-t (saját bevallásuk szerint punkot), de az egyéniségnek eléggé híján voltak még a '80-as évek közepén. Bár a csapat magja szinte a legkorábbi időktől együtt volt, a különlegesre és súlyosra törekvés lassan kúszott elő belőlük. A sima hardcore-t a harmadik lemezre váltotta le valami sokkal izgalmasabb: ők sem tudták még akkor, de az 1992-es Souls At Zero korszakhatárt jelölt.






























