A Toto esetében már kvázi rutinszerűvé vált, hogy egy-egy koncertanyag megjelenése valamilyen jubileum körül forog, így viszonylag kevés dolog lehet kézenfekvőbb a most aktuális negyvenedik évforduló megünneplésének megörökítésénél. Mindez abszolút rendjén is van, a „negyven éve együtt" mottó ráadásul esetükben komoly valóságalappal bír (az értelme...

Most bizonyára sokan gondolják, hogy valamiféle fatális tévedés áldozatai, azonban mindenkit megnyugtathatok: jó helyen jártok! Noha a szóban forgó anyag elkövetői sosem tartoztak szűkebb értelemben a magazin profilját jelentő műfaji kategóriákba, az általuk képviselt nívó stíluspreferenciától függetlenül hasábokért kiált. Azaz utóbbi inkább csak k...

Szinte sejtettem, hogy a király nem fog 2018-ban előrukkolni a nagyon régóta ígérgetett friss kiadványával, hiszen nem is ő lenne, ha nem kapcsolná szigorúan a számmisztikához karrierje sarokpontjait. Így aztán megint nem érheti szó a ház elejét, ha összefüggéseket kell vonni a mester életének alakulásával és a számokban rejlő misztikával. Az idei ...

Kissé megkésve, ám annál nagyobb örömmel tudósíthatunk a Saga legfrissebb DVD-kiadványáról, amely minősége okán a diszkográfia utolsó vagy közbenső darabjaként egyaránt megállja a helyét. Persze a búcsúhoz vegyül egyfajta keserédes hangulat is, azonban úgy hiszem, az úriemberek jó pár olyan dokumentumot hagytak maguk után, amelyek kapcsán az elége...

„Pályafutásom egyik, ha nem a legfontosabb koncertje" – nem más, mint a Mute Records alapítója, Daniel Miller nyilatkozta ezt, aki mondjuk a Depeche Mode vagy Nick Cave társaságában átélhetett már jó néhány szürreális pillanatot az elmúlt évtizedekben. És mégis: a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban vendégeskedő Laibach képe még gondolatban is ...

Amennyire rajongok a progresszív rock őskövületeiért, annyira érdektelen voltam az utóbbi egynéhány évük iránt. Rendkívül nehezen fogadtam be az állandósult fluktuációt, és a Yes emellett egyre inkább satnyuló színvonalú, érdektelenné váló ténykedését. A zenekar egyik kulcsfigurája, Jon Anderson fiatalabb klónokra váltását pedig egyenesen megbocsát...

Még világosban értünk haza a késő őszi ködbe burkolózott erdei sétából, amely szinte semmi másnál nem vezethette volna fel tökéletesebben az elkövetkezendő kora esti programot. Ilyenkor a friss levegőn átfázott ember a kellemes elfáradás után csurig feltöltődve elhelyezkedik a kanapén, miután felkészíti a terepet a megfelelő hangulat megteremtéséhe...

Tizenhat éve nem adott ki koncertlemezt az Overkill, maximálisan indokolt volt a Live In Overhausen megszületése, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a 2002-es Wrecking Everything óta hét nagylemezük is megjelent. Ezen a dupla anyagon azonban nem egy ezekről szemezgető koncert felvétele látható, hanem egy speciális bulié, amelyen a keleti parti alap...

A sztorit szerintem mindenki ismeri, de ha mégis akad olyan, aki nem, annak dióhéjban elmondom: Don Dokkennek esze ágában sem volt ismét George Lynch társaságában zenélni, azonban elkövetett egy szarvashibát. Pár éve, egy interjú alkalmával színt vallott, hogy mennyiért vállalná az ősellenség társaságát a színpadon. Persze több sem kellett a mániák...

A Wight-sziget Anglia legnagyobb és második legnépesebb szigete, a La Manche csatornában fekszik, körülbelül három kilométerre a brit partoktól. Ez volt Viktória királynő kedvenc pihenőhelye (itt is halt meg), itt üzemelt a világ legelső rádióállomása, és itt fedezték fel a légpárnás hajót. De a világ mégsem ezek miatt ismeri, hanem a fesztiválja r...

2016. június 1-jén nálunk indult a Black Sabbath The End néven futó búcsúturnéja (legalábbis az európai kör), amely a zenekar szülővárosában, Birminghamben ért véget 2017. február 4-én. Még tavaly év végén vásároltam meg az erről készült Blu-rayt, de úgy döntöttem, előbb átrágom magam az Iommi-könyvön , meg közben a teljes Black Sabbath-diszkográfián, ...

A Coroner egy sokra hivatott svájci trió volt, akik 1987 és 1993 között öt kiváló nagylemezzel írták be magukat a thrash metal történelemkönyvébe. Egyedi hangzású, komplex és rideg metaljuk teljesen újszerű és egyedi volt akkor és az ma, a banda fénykora után több mint két évtizeddel is. Bár 1995-ben feloszlottak, 2011-ben úgy döntöttek, hogy vissz...

„Annak a korszaknak, annak az ódon, mélységesen eszképista, szürreális hangulatnak már annyi, vége van, elmúlt, slussz passz " – írta világlátott ex-kollégánk, Kátai Tamás a 2004-es budapesti Mayhem-koncert , illetve a De Mysteriis... album kapcsán. Ez a megállapítás pedig még akkor is helytálló ma is, ha a norvég kultbandával éppen elképesztő lendülett...