Shock!

december 09.
hétfő
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Koncert tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Metallica, Kvelertak - Budapest, 2018. április 5.

metallica_k2018_01Noha legutóbb azt ígérték, nem kell rájuk megint sokat várni, azért végül csak úgy alakult, hogy megint felnőtt egy komplett rajongói generáció, mire ismét eljutott Budapestre a Metallica. Az aktuális turné arénákra szabott méretezése miatt ráadásul sokan le is maradtak a jeles eseményről, de hát mindenkinek nem lehet a kedvére tenni, ez van. Aki annak idején elég gyorsan ébredt, és lecsapott a jegyekre, netán később tudott szerezni magának, az mindenesetre aligha távozott csalódottan James Hetfieldék újabb hazai fellépéséről. Ahol még ráadásul egy elég sajátos extrát is elővezettek a magyar közönség tiszteletére...

A Metallica tagjai sosem csináltak titkot Kvelertak-rajongásukból, játszottak is már előttük a norvég black'n'rollerek, így aztán semmi csodálkoznivaló nincs abban, hogy ők kapták az oly sok zenekar által áhított lehetőséget ezen a turnén. Persze lehet rajta vitázni, hogy valóban annyira hálás dolog-e szupersztárok előtt játszani, mint amilyennek elsőnek tűnik, meg azon is, hogy ténylegesen hány új rajongót hozhat egy csapatnak egy hasonló túra, de ezt a témát sokszor körbejártuk már. Ennek megfelelően Erlend Hjelvikék pont olyanok voltak, és pont olyan reakciókat váltottak ki a már őket is szép számmal figyelő közönségből, mint bármely más, igazából klubokhoz szokott formáció tette volna ugyanebben a helyzetben.

időpont:
2018. április 5.
helyszín:
Budapest, Papp László Budapest Sportaréna
Neked hogy tetszett?
( 147 Szavazat )

Nem szóltak túl jól, ráadásul hiába mászkált végig megszállottan körbe-körbe az elején szokás szerint kabalabagollyal a fején nyomuló frontember, kicsit igazából elvesztek a körszínpadon. Reakciók is inkább a könnyebben fogható, ősrockos beütésű témáikra érkeztek odalentről – például a műsorukból amúgy is kimagasló 1985 futamaira –, mintsem a nyersebb zúzdákra. Ezen túlmenően nincs nagyon mit elemezgetni a fellépésen, tényleg igyekeztek kihozni a rendelkezésükre álló háromnegyed órából, amit csak lehetett, de természetesen nem róluk szólt ez az egész még így sem. Főleg, hogy lehetett akármekkora liebling a metalsajtóban a Kvelertak pár éve, igazából a műsor vége felé közeledve már azon kaptam magam, hogy kicsit unatkozom.

kvelertak_k2018_01

Miközben Bécsben vagy Prágában gyakorlatilag párévente megfordul a Metallica, minket valahogy nem kényeztettek el ennyire az utóbbi két és fél évtizedben, így nem csoda, hogy a budapesti a turné leggyorsabban betelt állomásai közé tartozott bő egy éve, amikor kiszórták a jegyeket. Ezen továbbra sincs sok értelme anyázni, főleg nem a hazai szervezőket: ez arénaturné, mindenütt kábé akkora helyeken játszanak, mint nálunk, ezek meg ugye legfeljebb harmadakkorák, mint amilyeneket szintén lazán megtöltenek. Szóval óhatatlanul sokan lemaradtak a buliról, még úgy is, hogy a középre állított, négyzetes színpad kialakítása egyébként elég méretes Aréna-konfigurációt tett lehetővé. Persze aki lemaradt, azt nem vigasztalja a tudat, hogy más is lemaradt... Ezzel együtt úgy gondolom, már csak a méretek miatt is sokkal ideálisabb ez a környezet akármilyen koncerthez, mint a Puskás Ferenc Stadion, vagy a Metallica korábbi hazai fix otthona, az MTK Stadion. (Anyánk külön kérte, hogy írjam bele: soha nem szabadna a dinoszaurusz-zenekaroknak ennél nagyobb helyeken játszaniuk, így beleírom.)

metallica_k2018_02

Tekintve az előző hazai buli óta eltelt nyolcéves szünetet, meg persze a zenekar amúgy is kivételes, félisteni státuszát, James Hetfieldéknek persze alapból nyert ügyük van élőben. Talán sokaknak még nem esett le, de a Metallica is bőven a saját jutalomjátékát, ha úgy tetszik, bónuszköreit futja már, szóval tulajdonképpen csinálhatnának szinte akármit, a közönség akkor is a tenyerükből enne. Főleg, hogy a négyesnek a kisujjában van, miként kell elszórakoztatni tizen-huszon-harmincezer embert. Viszont – és itt jön a lényeg – láthatóan nekik sem mindegy, hogyan érzik magukat ebben a fázisban a színpadon. Mindez ugyanarra vezethető vissza, mint minden sajátos kezdeményezésük a filmtől kezdve az antarktiszi koncertig: a csúcson, elképzelhetetlen magasságban és magányban egyszerűen muszáj saját magukat is elszórakoztatniuk. Ennek megfelelően a körút elejétől fogva roppant rokonszenves volt számomra azzal szembesülni, hogy a programban megint kimondottan sok az új dal: a Morricone-intro után rögtön a Hardwired és az Atlas, Rise! kettősével indítottak, összesen pedig hét szám képviselte a setlistben a Hardwired... To Self-Destructot. És elég volt pár nóta az elején, hogy az ember rögtön lássa: rosszkedvnek odafent sincs nyoma, a csapat kimondottan lelazult, nyugis hangulatban zenél.

metallica_k2018_03

A mostani körszínpados megoldás nekem kicsit puritánabbnak tűnt, mint amikor legutóbb, a Death Magnetic turnéján láttam őket így Bécsben, de a látványt megint odatették a deszkák fölött kavargó-emelkedő-forgó, téglatest alakú kivetítőkkel meg a vérprofi fényjátékkal, illetve a nem túl nagy mennyiségű, de mindig pont jókor elsütött tűzoszlopokkal, robbantásokkal. A hangzást nem nevezném lemezminőségűnek, de végső soron elment – ahol ültem, ott lehetett volna jobb is, de azért simán hallottam mindent, főleg, hogy az elejéhez képest fokozatosan javították is menet közben. Üvöltő volt a különbség a Kvelertakhoz képest abban is, mennyire profin belakja ezt a közeget a Metallica gyakorlatilag néhány pillanat alatt: noha kettővel kevesebben vannak a norvégoknál, itt bizony mindig volt valamelyik oldalon valaki, és nemcsak Hetfield, a teljesen megőszült Kirk Hammett meg Robert Trujillo, hanem Lars Ulrich is szinte minden szusszanásnyi szünetben körbe-körberohangált, integetett, kommunikált a rajongókkal. Pontosan ez az az attitűd, amit kizárólag évtizedek alatt lehet felszedni: ahogy írtam, a Metallica tényleg bármilyen közönséget azonnal képes az ujja köré csavarni, vérprofi, felsőligás szórakoztatók.

metallica_k2018_04

Akárcsak 2010-ben, nálunk megint a turné tulajdonképpeni alapprogramját vették elő, kuriózumok a saját dalok között nem akadtak, de ezeket általában úgyis olyan helyekre tartogatják, ahol gyakrabban játszanak. Ennek megfelelően a nyitó kettős után rögtön a Seek & Destroy következett, ami jó húzás, hiszen régebben hagyományosan a program vége felé nyomták ezt az ősi himnuszt, így viszont korai adrenalinfröccsként ért mindenkit. Itt jegyezném meg ugyanakkor, hogy az új dalokat is kimondottan jó reakció, hangos együtténeklés, kórus, miegymás fogadta, érezni lehetett, hogy a többségnek bejött a Hardwired. A szintén prehisztorikus Hit The Lights és az újabb népünnepélyt eredményező Welcome Home (Sanitarium) után én is különösen örültem két nagy favoritomnak, a Now That We're Deadnek és a Dream No More-nak. Előbbiben az a színpadból kiemelkedő dobokon lenyomott, négyemberes ütős jammelés persze totál funkciótlan, értelmetlen és pusztán zeneileg nagyjából értékelhetetlen is, de legalább jó látványos – ez is valami. Maga a dal viszont élőben is hatalmasat ment, akárcsak a társa. A Metallicának persze mindig is nagyon jól állt ez a Sabbath/Trouble-vonal, a vérükben van. Utána pedig a For Whom The Bell Tollsszal utaztunk vissza ismét az időben, mondanom sem kell, milyen fogadtatással...

metallica_k2018_08

A hangulati csúcspont azonban csak itt következett. Egyrészt a Hardwired egyik legérdekesebb dala, a Halo On Fire túlzás nélkül baromi jól érvényesült élőben, és a közönség is zabálta, a nagy jolly jokernek azonban az országra szabott bónusz bizonyult. Előre tudni lehetett, hogy a Metallica – pontosabban Kirk és Rob – ezen a turnén minden állomáson játszik valamit, ami az adott helyhez kötődik. Bevallom, előzetesen egy kevésbé fantáziadús Tavaszi szél vizet árasztra fogadtam volna a nagy előképek okán, így aztán eléggé elkerekedett a szemem, amikor Robert belekezdett a „Tank-csap-da!" kórusba... hogy aztán következzen A legjobb méreg. És nem, nemcsak az eleje vagy egy részlet, hanem gyakorlatilag az egész dal gitáron és basszuson, Trujillo énekével. Az alighanem fonetikusan leírt szöveget persze egy állványról olvasta, de így sem kísérlem meg érzékeltetni, mit váltott ki ezzel odalent meg a lelátókon... Talán apró gesztusról és kicsi gegről van szó, viszont tökéletesen mutatja a Metallica hozzáállását. Enélkül is kerek lett volna a program, és nyilván senki sem kötelezi őket hasonló húzásokra, ők mégis veszik hozzá a fáradságot, és mindennek meg is van az eredménye.

metallica_k2018_05

Mindez konkrétan abban testesült meg, hogy az eddig is jó hangulatú buli innentől tényleg örömünneppé változott: a Breadfan, a Fuel, a Moth Into Flame (repülő robotrovarokkal), illetve az egy fiatal rajongónak dedikált Sad But True jelentette a felvezetést az újabb tetőponthoz, amit a One és a Master Of Puppets hozott el a rendes műsoridő végén. Menet közben még némi Pulling Teeth-idézgetés is befért Robtól Cliff Burton-kivetítéssel: rövid volt, de szép. A ráadásra tartogatták az utolsó anyag egyik leghatalmasabb ászát, a Spit Out The Bone-t, a befejezés pedig nyilván nem is lehetett más, mint a Nothing Else Matters meg az Enter Sandman kettőse. Utóbbiakról sok értelmeset nyilván nem lehet már elmondani ennyi év után, nem is kísérletezem vele – pont olyan reakciót váltanak ki mindenkiből, mint két ekkora sláger szokott. A végén pedig a szokásos hosszas, szintén nem kötelező ízű elköszöngetés, pengető- és dobverőosztás következett, meg persze Lars menetrendszerű ígérete, hogy nem utoljára jártak nálunk.

metallica_k2018_07

Szándékosan hagytam a végére a zenei teljesítményeket, mert igazából már én magam is unom, amikor állandóan ez a téma. Igen, a dobbal akadtak gondok: Lars láthatóan nagyon igyekszik és küzd, sőt, néha éppen emiatt gabalyodik bele egyes ütemekbe, pörgetésekbe, máshol meg szinte értelmezni sem lehet már, mit csinál vagy próbál csinálni. De furcsa vagy sem, mindez igazából nem rontott sokat az összképen, és pláne nem a hangulaton, főleg, hogy Hetfield és Trujillo atomfeszes párosa lazán elviszi a hátán a produkciót. Kirknek is akadtak kisebb mellényúlásai, viszont a dalokba illesztett szólók terén kimondottan jó formát hozott. Úgy gondolom, ezen nincs mit kötözködni, egy élő koncerten becsúszhatnak hibák, és ez így kerek.

A Metallica ismét jött, látott és győzött, kimondottan szórakoztató, jókedvű koncertet láthattunk tőlük. Remélhetőleg tényleg nem utoljára, és remélhetőleg nem kell újabb nyolc-tíz éveket várni a folytatásra. (És ha mindez nem lenne elég, a csapat még a Gyermekétkeztetési Alapítványt is megtámogatta 4,25 millió forinttal.)

metallica_k2018_06

További fotók: Metallica

 

Hozzászólások 

 
-2 #26 Dead again 2018-04-14 08:36
Pazar koncert volt, habár Lars kicsit rombolta az összképet (a közönség meg nem kicsit, ahol én álltam, tragédia volt, hogy mit műveltek, illetve pont hogy mit nem), de semmi kétség afelől, hogy ez METALLICA volt. Hihetetlen. Bakancslistáról ez is kihúzva :)

Idézet:
Cserébe fel tudom ajánlani a koncert hivatalos felvételét mp3-ban. (Előrendeltem a dupla CD-t, és amint meghozza a posta


Érdeklődnék, hogy mennyi a postaköltség? Válaszodat előre is köszönöm szépen.
Idézet
 
 
+3 #25 Valentin Szilvia 2018-04-08 18:23
Idézet - nemmondommeg:
Idézet - Renton:
Idézet - nemmondommeg:
Sok koncerten voltam már, de ez simán benne van a top 3-ban. Első sorban voltam, délben kezdtem el várakozni, és 23:30-ig, csak egyszer tudtam leülni egy fél órára, de bőven megérte. Egyébként a beengedés brutális és teljesen szervezetlen volt, csoda hogy nem történt baleset. Visszatérve a koncertre a körszínpados megoldás miatt féltem a hangzástól, de ahol én álltam, ott jó volt. Nem tökéletes, de bőven jó. Annak ellenére, hogy amúgy játszottak olyan számokat is, amiket annyira nem szeretek (pl. Now That We're Dead és Dream No More), élőben azok is jók voltak, és buliztam azokra is. Az volt még az érdekes, hogy a Fuel mekkorát szólt, az albumverzió nem tartozik a kedvenceimhez, de élőben nagyon nagy volt, főleg a forró lángcsóvákkal, az első sorból eléggé megpörköltek. :D Amikor belekezdtek a Tankcsapdába, akkor meg beszartam, nagyon szürreális volt, de nekem a koncert egyik legjobb pillanata, mert annyira különleges volt. Egyébként a méreg alatt felállítottak a kordon és a színpad között egy szétnyitható ágyszerűséget pont előttem, és amíg Rob játszotta egyedül az Anesthesia-t, Kirk lejött oda és ott masszíroztatta magát az emberével, pár centire az orrunk előtt. Érdekes volt. :D A csúcspont nekem a koncert vége volt, 4 db pengetőt is sikerült elkapnom, és még egy pacsi is összejött Hetfielddel. :D


Van esetleg a negyedik, zsebedbe hullott pengetőtől megválni valakinek, akinek csak ülő jegyet sikerült szereznie? Cserébe fel tudom ajánlani a koncert hivatalos felvételét mp3-ban. (Előrendeltem a dupla CD-t, és amint meghozza a posta, begrebbelném mp3-ba és úgy küldeném át viszonzásul.) Nos? :)



Már odaígértem másnak, bocsi.


Én is erre akartam célozni a béna kérdésemmel. :)
Idézet
 
 
-1 #24 Renton 2018-04-08 16:29
Idézet - nemmondommeg:
Idézet - Renton:
Idézet - nemmondommeg:
Sok koncerten voltam már, de ez simán benne van a top 3-ban. Első sorban voltam, délben kezdtem el várakozni, és 23:30-ig, csak egyszer tudtam leülni egy fél órára, de bőven megérte. Egyébként a beengedés brutális és teljesen szervezetlen volt, csoda hogy nem történt baleset. Visszatérve a koncertre a körszínpados megoldás miatt féltem a hangzástól, de ahol én álltam, ott jó volt. Nem tökéletes, de bőven jó. Annak ellenére, hogy amúgy játszottak olyan számokat is, amiket annyira nem szeretek (pl. Now That We're Dead és Dream No More), élőben azok is jók voltak, és buliztam azokra is. Az volt még az érdekes, hogy a Fuel mekkorát szólt, az albumverzió nem tartozik a kedvenceimhez, de élőben nagyon nagy volt, főleg a forró lángcsóvákkal, az első sorból eléggé megpörköltek. :D Amikor belekezdtek a Tankcsapdába, akkor meg beszartam, nagyon szürreális volt, de nekem a koncert egyik legjobb pillanata, mert annyira különleges volt. Egyébként a méreg alatt felállítottak a kordon és a színpad között egy szétnyitható ágyszerűséget pont előttem, és amíg Rob játszotta egyedül az Anesthesia-t, Kirk lejött oda és ott masszíroztatta magát az emberével, pár centire az orrunk előtt. Érdekes volt. :D A csúcspont nekem a koncert vége volt, 4 db pengetőt is sikerült elkapnom, és még egy pacsi is összejött Hetfielddel. :D


Van esetleg a negyedik, zsebedbe hullott pengetőtől megválni valakinek, akinek csak ülő jegyet sikerült szereznie? Cserébe fel tudom ajánlani a koncert hivatalos felvételét mp3-ban. (Előrendeltem a dupla CD-t, és amint meghozza a posta, begrebbelném mp3-ba és úgy küldeném át viszonzásul.) Nos? :)



Már odaígértem másnak, bocsi.


Ó de kár. De köszi a választ
Idézet
 
 
-2 #23 nemmondommeg 2018-04-08 15:55
Idézet - Renton:
Idézet - nemmondommeg:
Sok koncerten voltam már, de ez simán benne van a top 3-ban. Első sorban voltam, délben kezdtem el várakozni, és 23:30-ig, csak egyszer tudtam leülni egy fél órára, de bőven megérte. Egyébként a beengedés brutális és teljesen szervezetlen volt, csoda hogy nem történt baleset. Visszatérve a koncertre a körszínpados megoldás miatt féltem a hangzástól, de ahol én álltam, ott jó volt. Nem tökéletes, de bőven jó. Annak ellenére, hogy amúgy játszottak olyan számokat is, amiket annyira nem szeretek (pl. Now That We're Dead és Dream No More), élőben azok is jók voltak, és buliztam azokra is. Az volt még az érdekes, hogy a Fuel mekkorát szólt, az albumverzió nem tartozik a kedvenceimhez, de élőben nagyon nagy volt, főleg a forró lángcsóvákkal, az első sorból eléggé megpörköltek. :D Amikor belekezdtek a Tankcsapdába, akkor meg beszartam, nagyon szürreális volt, de nekem a koncert egyik legjobb pillanata, mert annyira különleges volt. Egyébként a méreg alatt felállítottak a kordon és a színpad között egy szétnyitható ágyszerűséget pont előttem, és amíg Rob játszotta egyedül az Anesthesia-t, Kirk lejött oda és ott masszíroztatta magát az emberével, pár centire az orrunk előtt. Érdekes volt. :D A csúcspont nekem a koncert vége volt, 4 db pengetőt is sikerült elkapnom, és még egy pacsi is összejött Hetfielddel. :D


Van esetleg a negyedik, zsebedbe hullott pengetőtől megválni valakinek, akinek csak ülő jegyet sikerült szereznie? Cserébe fel tudom ajánlani a koncert hivatalos felvételét mp3-ban. (Előrendeltem a dupla CD-t, és amint meghozza a posta, begrebbelném mp3-ba és úgy küldeném át viszonzásul.) Nos? :)



Már odaígértem másnak, bocsi.
Idézet
 
 
+2 #22 Renton 2018-04-08 12:24
Idézet - nemmondommeg:
Sok koncerten voltam már, de ez simán benne van a top 3-ban. Első sorban voltam, délben kezdtem el várakozni, és 23:30-ig, csak egyszer tudtam leülni egy fél órára, de bőven megérte. Egyébként a beengedés brutális és teljesen szervezetlen volt, csoda hogy nem történt baleset. Visszatérve a koncertre a körszínpados megoldás miatt féltem a hangzástól, de ahol én álltam, ott jó volt. Nem tökéletes, de bőven jó. Annak ellenére, hogy amúgy játszottak olyan számokat is, amiket annyira nem szeretek (pl. Now That We're Dead és Dream No More), élőben azok is jók voltak, és buliztam azokra is. Az volt még az érdekes, hogy a Fuel mekkorát szólt, az albumverzió nem tartozik a kedvenceimhez, de élőben nagyon nagy volt, főleg a forró lángcsóvákkal, az első sorból eléggé megpörköltek. :D Amikor belekezdtek a Tankcsapdába, akkor meg beszartam, nagyon szürreális volt, de nekem a koncert egyik legjobb pillanata, mert annyira különleges volt. Egyébként a méreg alatt felállítottak a kordon és a színpad között egy szétnyitható ágyszerűséget pont előttem, és amíg Rob játszotta egyedül az Anesthesia-t, Kirk lejött oda és ott masszíroztatta magát az emberével, pár centire az orrunk előtt. Érdekes volt. :D A csúcspont nekem a koncert vége volt, 4 db pengetőt is sikerült elkapnom, és még egy pacsi is összejött Hetfielddel. :D


Van esetleg a negyedik, zsebedbe hullott pengetőtől megválni valakinek, akinek csak ülő jegyet sikerült szereznie? Cserébe fel tudom ajánlani a koncert hivatalos felvételét mp3-ban. (Előrendeltem a dupla CD-t, és amint meghozza a posta, begrebbelném mp3-ba és úgy küldeném át viszonzásul.) Nos? :)
Idézet
 
 
+8 #21 Albi 2018-04-07 23:09
Hála a jó ISTENNEK nekem volt szerencsém megcsodálni jó pár nagyobb koncertet! Olyan Metallica bulin még nem voltam, ahol 9-10 éves kiskölyök a a fater nyakába énekli a dalokat, vagy egy pici 3-4 éves kislány rugdossa a focilabdának felkínált flakont a derékig érő gyönyörű hajú agyonvarrt apukájával!!!!! EZ!!! Beszarás! Nincs balhé! JA !- a zene, a hangulat (tudod!.-hátadon,-karjaidon a szŐr) hát ez a M E T A L L I C A!
Idézet
 
 
+3 #20 nemmondommeg 2018-04-07 18:49
Idézet - Valentin Szilvia:
Idézet - nemmondommeg:
Sok koncerten voltam már, de ez simán benne van a top 3-ban. Első sorban voltam, délben kezdtem el várakozni, és 23:30-ig, csak egyszer tudtam leülni egy fél órára, de bőven megérte. Egyébként a beengedés brutális és teljesen szervezetlen volt, csoda hogy nem történt baleset. Visszatérve a koncertre a körszínpados megoldás miatt féltem a hangzástól, de ahol én álltam, ott jó volt. Nem tökéletes, de bőven jó. Annak ellenére, hogy amúgy játszottak olyan számokat is, amiket annyira nem szeretek (pl. Now That We're Dead és Dream No More), élőben azok is jók voltak, és buliztam azokra is. Az volt még az érdekes, hogy a Fuel mekkorát szólt, az albumverzió nem tartozik a kedvenceimhez, de élőben nagyon nagy volt, főleg a forró lángcsóvákkal, az első sorból eléggé megpörköltek. :D Amikor belekezdtek a Tankcsapdába, akkor meg beszartam, nagyon szürreális volt, de nekem a koncert egyik legjobb pillanata, mert annyira különleges volt. Egyébként a méreg alatt felállítottak a kordon és a színpad között egy szétnyitható ágyszerűséget pont előttem, és amíg Rob játszotta egyedül az Anesthesia-t, Kirk lejött oda és ott masszíroztatta magát az emberével, pár centire az orrunk előtt. Érdekes volt. :D A csúcspont nekem a koncert vége volt, 4 db pengetőt is sikerült elkapnom, és még egy pacsi is összejött Hetfielddel. :D


És szükséged van mind a négy pengetőre? :)



Nem hinném, hogy olyan nagy geci vagyok emiatt... :D 3 darabot kaptam el, ebből 2 kell, így mindkét oldalával kibírom rakni a falamra és egyet a barátnőmnek adtam, aki nem tudott eljönni. A földön még így is volt bőven és osztogatta a biztonsági, de nem akartam mások elől elvenni. Amikor pedig kiértem, és belenyúltam a zsebembe, találtam még egyet, pont beleesett. :D
Idézet
 
 
#19 Valentin Szilvia 2018-04-07 18:24
Idézet - nemmondommeg:
Sok koncerten voltam már, de ez simán benne van a top 3-ban. Első sorban voltam, délben kezdtem el várakozni, és 23:30-ig, csak egyszer tudtam leülni egy fél órára, de bőven megérte. Egyébként a beengedés brutális és teljesen szervezetlen volt, csoda hogy nem történt baleset. Visszatérve a koncertre a körszínpados megoldás miatt féltem a hangzástól, de ahol én álltam, ott jó volt. Nem tökéletes, de bőven jó. Annak ellenére, hogy amúgy játszottak olyan számokat is, amiket annyira nem szeretek (pl. Now That We're Dead és Dream No More), élőben azok is jók voltak, és buliztam azokra is. Az volt még az érdekes, hogy a Fuel mekkorát szólt, az albumverzió nem tartozik a kedvenceimhez, de élőben nagyon nagy volt, főleg a forró lángcsóvákkal, az első sorból eléggé megpörköltek. :D Amikor belekezdtek a Tankcsapdába, akkor meg beszartam, nagyon szürreális volt, de nekem a koncert egyik legjobb pillanata, mert annyira különleges volt. Egyébként a méreg alatt felállítottak a kordon és a színpad között egy szétnyitható ágyszerűséget pont előttem, és amíg Rob játszotta egyedül az Anesthesia-t, Kirk lejött oda és ott masszíroztatta magát az emberével, pár centire az orrunk előtt. Érdekes volt. :D A csúcspont nekem a koncert vége volt, 4 db pengetőt is sikerült elkapnom, és még egy pacsi is összejött Hetfielddel. :D


És szükséged van mind a négy pengetőre? :)
Idézet
 
 
+4 #18 III. Rambó János 2018-04-06 20:50
Idézet - Final Command:
Idézet - Csibedémon:
Na de a lényeg az, hogy kértek-e engedélyt a Tankoktól? Haha.
Viccet félretéve ez Lukilacinak szerintem minimum egy gatyábaélvezéss el ért fel. Nagyon megnéztem volna az arcukat, amikor meghallották.

Minden kívánságod így teljesüljön :)

https://www.youtube.com/watch?v=1RrH0S12Z2Q


Hát azért ez jó. Nagyon szép gesztus, Lukácsnak meg hatalmas élmény lehetett. Jó látni az ilyet. Milyen ritka dolog ez ezekben a szar időkben.
Idézet
 
 
+8 #17 Final Command 2018-04-06 20:36
Idézet - Csibedémon:
Na de a lényeg az, hogy kértek-e engedélyt a Tankoktól? Haha.
Viccet félretéve ez Lukilacinak szerintem minimum egy gatyábaélvezéss el ért fel. Nagyon megnéztem volna az arcukat, amikor meghallották.

Minden kívánságod így teljesüljön :)

https://www.youtube.com/watch?v=1RrH0S12Z2Q
Idézet
 
 
+17 #16 nemmondommeg 2018-04-06 18:54
Sok koncerten voltam már, de ez simán benne van a top 3-ban. Első sorban voltam, délben kezdtem el várakozni, és 23:30-ig, csak egyszer tudtam leülni egy fél órára, de bőven megérte. Egyébként a beengedés brutális és teljesen szervezetlen volt, csoda hogy nem történt baleset. Visszatérve a koncertre a körszínpados megoldás miatt féltem a hangzástól, de ahol én álltam, ott jó volt. Nem tökéletes, de bőven jó. Annak ellenére, hogy amúgy játszottak olyan számokat is, amiket annyira nem szeretek (pl. Now That We're Dead és Dream No More), élőben azok is jók voltak, és buliztam azokra is. Az volt még az érdekes, hogy a Fuel mekkorát szólt, az albumverzió nem tartozik a kedvenceimhez, de élőben nagyon nagy volt, főleg a forró lángcsóvákkal, az első sorból eléggé megpörköltek. :D Amikor belekezdtek a Tankcsapdába, akkor meg beszartam, nagyon szürreális volt, de nekem a koncert egyik legjobb pillanata, mert annyira különleges volt. Egyébként a méreg alatt felállítottak a kordon és a színpad között egy szétnyitható ágyszerűséget pont előttem, és amíg Rob játszotta egyedül az Anesthesia-t, Kirk lejött oda és ott masszíroztatta magát az emberével, pár centire az orrunk előtt. Érdekes volt. :D A csúcspont nekem a koncert vége volt, 4 db pengetőt is sikerült elkapnom, és még egy pacsi is összejött Hetfielddel. :D
Idézet
 
 
+4 #15 Csibedémon 2018-04-06 18:04
Na de a lényeg az, hogy kértek-e engedélyt a Tankoktól? Haha.
Viccet félretéve ez Lukilacinak szerintem minimum egy gatyábaélvezéss el ért fel. Nagyon megnéztem volna az arcukat, amikor meghallották.
Idézet
 
 
+7 #14 gjon 2018-04-06 17:02
Idézet - Bese Zoli:
Hetente látok nagy bulikat, mert ott melózok de ez 10/10

Mázlista :)
Idézet
 
 
+10 #13 Kondi István 2018-04-06 16:36
Első Metallica koncertem, 8 évet vártam rá. Minden percét megérte. Nem is nagyon tudok már mit hozzáfűzni a fentebb leírtakhoz. Minimális de kiváló látvány, pazar setlist, minden elvárás nélkül álltam hozzá, azt kaptam amit vártam. A fosásig látott/hallgatott koncert dvd-k után nem is nagyon számítottam szar bulira tőlük. A "Méregért" külön respekt, ill. az Anasthesiáért is Robnak (mikor megláttam Cliffet a vetítőkön, férfiasan bevallva, elmorzsoltam egy-két könnycseppet). Összességében újabb álmom vált valóra, én is, csak úgy mint bizonyára Levi is, akit James kiszúrt a tömegből, egy életre szóló élménnyel gazdagodtam. Végre láthattam azokat akik cirka 13 éve bevezettek a heavy metál világába, ezt soha nem fogom elfelejteni. Remélem legközelebb nem kell 8 évet várni egy újabb koncertre. Cliff büszke lenne rájuk!!! James, Lars, Kirk, Rob: Mindent Köszönök!!!!!!! !
Idézet
 
 
+11 #12 Chemotox 2018-04-06 15:43
Idézet - valarmorgulisz:
Apropó még egy kérdés:
Ezt a Shock! -hoz intézem: Még mindig annyira "ergya" dalnak tartjátok a Halo on Fire-t (így élőben is hallva), mint 2 éve a kritiká(k)ban?

Tudom ízlések meg minden..., de szerintem az elmúlt 25évben nem írtak ennyire atom jó dalt, ami ráadásul élőben is szaggat, főleg Papahet introjával. Libabőr.


Aki szerint a Halo on Fire ergya dal, az nagyon nem ért a zenéhez. :) Vagy szimplán nagyon rossz az ízlése...
Sztem az egyik legjobb dal a lemezen. Sokszor érzek késztetést, h meghallgassam. :)
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Hozzászólások

Galériák

 

Devin Townsend Project - Budapest, Barba Negra Music Club, 2015. március 12.

 

Eric Martin - Budapest, PeCsa Music Café, 2013. március 9.

 

Mercenary - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Orphaned Land - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 21.

 

Wackor - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 8.

 

Wackor - Budapest, Süss Fel Nap, 2005. február 8.