Shock!

december 11.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Cavalera: Bestial Devastation / Morbid Visions

cavalerasepu_c

Fogalmazzunk úgy, hogy a Cavalera testvérpár finoman szólva sem tett le sok kiemelkedő dolgot az asztalra az elmúlt bő évtizedben. A futószalagon érkező lemezek egyik márkanév alatt sem túl emlékezetesek – a kivétel a Killer Be Killed, bizonyára azért, mert ott nem Max fújja a passzátszelet –, és akik látták őket valamelyik tematikus nosztalgiaturnén, azok is rendszerint csalódottságuknak adnak hangot. Érdekes módon, amikor megérkeztek az első hírek erről az újrajátszós vállalkozásról, mégis egyből úgy éreztem: ezt azért olyan nagyon nem lehet elrontani. Az eredmény pedig ott is van a szeren.

megjelenés:
2023
kiadó:
Nuclear Blast
pontszám:
- /10

Szerinted hány pont?
( 34 Szavazat )

Persze ne hallgassuk el az ábra másik felét sem, ehhez ugyanis arra is szükség volt, hogy a Sepultura első EP-je és nagylemeze eredeti változatban igen komoly kívánnivalót hagyott maga után. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen egy technikailag akkor még sokkal elmaradottabb, harmadik világbeli országban, nulla pénzből készültek, ráadásul Max még a Morbid Visions idején is csupán 17, Igor pedig 16 éves volt. Ezek fényében már az is felér egy kisebb csodával, hogy egyáltalán elkészültek és megjelentek ezek a kiadványok... Szóval már papíron is tuti nyertes körnek tűnt ismét felvenni ezt a két anyagot modern stúdiótechnikával, sokkal képzettebb és tapasztaltabb muzsikusként. Az ilyen újravételeknek ugyanis tipikusan ezekben az esetekben van értelmük: amikor az alapanyag mai fejjel már csak a nosztalgia rózsaszín szűrőjén keresztül élvezhető.

Vagy, mit szépítsük, még úgy is csupán módjával. A Bestial Devastation és a Morbid Visions a banda fénykorában, a '90-es években itthon is közkézen forgott, tudom, hogy egyesek a mai napig esküsznek rájuk, de bevallom, nekem már akkoriban, tizenéves Sepu-fanként is a torkomon akadtak. Lendület kétségtelenül volt bennük, de mindkettő borzasztóan szarul szólt, a hangszeres játék minősége pedig gyerekfejjel is vastagon léc alattinak tűnt. Ellentétben például a már Andreas Kisser érkezése után készült Schizophreniával, amely minden tekintetben ugrásszerű fejlődést mutatott, és ugyan korántsem hibátlan, de abban azért eléggé megingathatatlan a véleményem, hogy ott mutatta ki először igazi jaguárkörmeit a Sepultura. Utóbbinál épp emiatt nem is lenne semmi értelme a hasonló átgenerálozásnak. Az előzményeknél annál inkább volt.

Maxék egyébként nem akartak mindenáron 2023-as ruhát aggatni ezekre az archaikus dalokra, és ez kiváló döntésnek bizonyult. Végre tisztán ki lehet venni, mit játszanak, nem szívja közben az ember a fogát, hogy mennyire fakezű az egész, viszont nem is valami digitális-szétkompresszált, dobozszerű egyenhangzásról beszélünk gépiesen összevagdosott sávokkal, steril élettelenséggel. Valljuk be, ezekhez az őspusztító, vérmocskos-hullaszagú durvulatokhoz nem is illene ez a megközelítés, hiszen a Sepultura ebben a korszakban csak és kizárólag az elsöprő agresszióról és a sötét, sátáni atmoszféráról szólt. A gitársound ennek megfelelően full békebeli, de még a mai sztenderdekhez képest túlvisszhangosított ének és a mostanság megszokottnál egy fokkal puffogósabb, mégis erőteljes dobsound is a Régi Szép Idők felé mutat. A kezelés tehát mindkét kiadványon sokat dobott, különösen a Bestial Devastationön volt mit javítani. Dicséretes, hogy a kissé megmosolyogtató borítókat sem akarták meg nem történtté tenni, sőt, még az EP Vallejo egyik festményéről szégyentelenül legyerekrajzolt ördögkingkongja is jó ismerősként üdvözli a hallgatót.

Vagyis hasít a cucc, és még azzal együtt is jó hallgatni, hogy a leplezetlen korai Slayer-, Venom-, Hellhammer/Celtic Frost- és Motörhead-hatásokat tükröző ős-Sepu nótailag igen kiforratlan volt. Az ekkor még hiányzó dalszerzési képességeket jellemzően nyers erővel pótolták a tesók a szóban forgó érában, és a muzsika ezen oldala tényleg maximálisan a helyére került ebben a formában. Pár felvillanásuk azért persze már itt is akadt, és a napnál is világosabban hallani: nem szűkölködtek ötletekben sem, egyszerűen csak éretlenek, rutintalanok voltak még ahhoz, hogy megfelelő mederbe tereljék ezeket. Szóval mindent összevetve nem véletlen, hogy a koncertrepertoárban hosszabb távon csak a Troops Of Doom maradt meg tartósan ebből az érából (ezt ugye már '90-ben is újravették a Schizophrenia újrakiadásához), mai fejjel is ez a legkerekebb dal ebből az eresztésből. Ugyanakkor nem nehéz meghallani a rációt és a fantáziát a Warriors Of Deathben, a Mayhemben vagy a nagyon csírájában, de már a Sepu későbbi kimért-súlyos-vészterhes arcélét is felvillantó Funeral Ritesban sem. A korabeli riffekből összerakott két kvázi-friss tétel, a portugálul elüvöltözött Sexta Feira 13 és a Burn The Dead is jól passzolnak ide.

Bizonyára lesznek puristák, akik szerint egyenesen szentségtörés megbuherálni ezeket a muzeális értékű régiségeket, én viszont perverz vagyok, és szeretem a jó hangzású, értelmezhetően feljátszott lemezeket, szóval nekem tetszik ez a két album. Az eredeti változatokat eszembe nem jutna mai fejjel meghallgatni, ezeket viszont garantáltan megdöngetem majd néha, ha ingerenciám támad rá. Sok felesleges újrajátszós albumhoz volt már szerencsénk, de ennek a munkának tényleg volt értelme.

Max Cavalera a Soulfly-jal augusztus 3-án Budapesten, az A38 Hajón koncertezik. Részletek itt.

 

Hozzászólások 

 
#10 Dead again 2023-08-02 13:46
Édesanyám egyik gyakori mondása, hogy Ami jár, az jár. Márpedig ezt most tényleg odarakták a tesók rendesen.
Idézet
 
 
#9 hároméves férfi 2023-08-02 07:02
Idézet - sbxslade:
Idézet - hároméves férfi:
Idézet - sbxslade:
kicsit sajnalom, hogy kihagytak ebbol a bulibol az eredetit felgitarozo jairo guedzt - ugye o is nemreg inditotta ujra a sajat dolgait, raadasul nem keves sepu nosztalgiaval. eredeti 3/4 sepu felallas mekkora lett volna, akar koncerttel :)


Akkor az már nem Cavalera név alatt ment volna, Sepu meg nem lehetnek.


troops of doom nev adta volna magat, jairo eleve ezen a neven tolja par eve :D


Az meg megint egy másik zenekar.
Idézet
 
 
#8 sbxslade 2023-08-01 18:59
Idézet - hároméves férfi:
Idézet - sbxslade:
kicsit sajnalom, hogy kihagytak ebbol a bulibol az eredetit felgitarozo jairo guedzt - ugye o is nemreg inditotta ujra a sajat dolgait, raadasul nem keves sepu nosztalgiaval. eredeti 3/4 sepu felallas mekkora lett volna, akar koncerttel :)


Akkor az már nem Cavalera név alatt ment volna, Sepu meg nem lehetnek.


troops of doom nev adta volna magat, jairo eleve ezen a neven tolja par eve :D
Idézet
 
 
#7 hároméves férfi 2023-08-01 15:21
Idézet - sbxslade:
kicsit sajnalom, hogy kihagytak ebbol a bulibol az eredetit felgitarozo jairo guedzt - ugye o is nemreg inditotta ujra a sajat dolgait, raadasul nem keves sepu nosztalgiaval. eredeti 3/4 sepu felallas mekkora lett volna, akar koncerttel :)


Akkor az már nem Cavalera név alatt ment volna, Sepu meg nem lehetnek.
Idézet
 
 
#6 torta 2023-08-01 14:39
Idézet - sbxslade:
kicsit sajnalom, hogy kihagytak ebbol a bulibol az eredetit felgitarozo jairo guedzt - ugye o is nemreg inditotta ujra a sajat dolgait, raadasul nem keves sepu nosztalgiaval. eredeti 3/4 sepu felallas mekkora lett volna, akar koncerttel :)


Raadasul Jairo is felvesz az uj bandajaval 1-1 os-Seput az EP/LPkre ;)
Idézet
 
 
#5 sbxslade 2023-08-01 11:05
kicsit sajnalom, hogy kihagytak ebbol a bulibol az eredetit felgitarozo jairo guedzt - ugye o is nemreg inditotta ujra a sajat dolgait, raadasul nem keves sepu nosztalgiaval. eredeti 3/4 sepu felallas mekkora lett volna, akar koncerttel :)
Idézet
 
 
#4 The_Sentinel 2023-08-01 09:30
"Vagy akár fordítva. Annyira kortársak voltak, hogy nehéz ráfogni, ki kire hatott."

Ebben igazad van, majdnem fej-fej mellett indult a két csapat, ez jogos észrevétel. (Valamiért korábbra datáltam magamban a Possessed-et, de utánanéztem, és tényleg.)
Idézet
 
 
#3 Zombee 2023-08-01 09:18
Vagy akár fordítva. Annyira kortársak voltak, hogy nehéz ráfogni, ki kire hatott. A Slayer, Venom biztosan, és inkább a Hellhammer mint a Celtic Frost. Meg hát a Motörhead, de ők kire nem hatottak.
Azért vicces, hogy nagy keresztény ország létére a legismertebb metalzenekarok, a Sepultura, a Sarcofago, a Krisiun, egyik sem túl vallálos zenét játszik. :)

Idézet - The_Sentinel:
Tényleg a kevés újravett anyagok egyike, amiknek valóban volt/van értelme.

Egyébként a korai Sepu tekintetében a felsoroltakon túl szerintem a Possessed hatása is erősen érezhető.
Idézet
 
 
#2 The_Sentinel 2023-08-01 08:11
Tényleg a kevés újravett anyagok egyike, amiknek valóban volt/van értelme.

Egyébként a korai Sepu tekintetében a felsoroltakon túl szerintem a Possessed hatása is erősen érezhető.
Idézet
 
 
#1 torta 2023-08-01 07:28
Elegansabb lett volna a kettot egy kiadvanyra feltolni, a ket bonusszal egyutt is alulrol karcolja az osszjatekido az egy orat... ettol eltekintve marha jo lett, odafernek az eredeti lemezek melle.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Hozzászólások

Galériák

 

Royal Hunt - Budapest, A38, 2014. március 13.

 

Lillian Axe - Budapest, Club 202, 2012. szeptember 12.

 

Destruction - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Stuck Mojo - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 2.

 

Within Temptation - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 8.

 

Wisdom - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 14.