Elmondhatom, hogy tűkön ülve vártam a 2023-as év koncertszezonjának indítását, amit a dupla headlineres Katatonia-Sólstafir egy ideje szintén tologatott szomorúzenés estjével kezdtem el (lassan tényleg vége szakad ennek a pandémiás tilitolinak). Vidáman indultam hát útnak, azt meg le sem merem írni, hány éve kerültük el egymást élőben a svédekkel, ...

Az év utolsó nagyobb nemzetközi megmozdulása volt ez a koncert, ami a maga rétestészta módjára húzódó megvalósulásával tényleg a covid áldozatainak egyik legutolsó mohikánja volt. Nem először irtam hasonlót, de mostanra lényegében tényleg kifutott ez a kör – az össze-vissza tologatott produkciók jórészt vagy megvalósultak, vagy elmaradtak. Őszintén...

Tulajdonképpen nincs is annál jobb, mikor te magad vagy saját magad előzenekara. Nem kell magaddal cipelned extra embereket, elviselni az esetleges hülyeségeiket meg az arcoskodást, illetve tartani attól, hogy az ifjú titánok lemossák a színpadról a vén trottyokat. A közönség meg boldog, hiszen kétszer annyit kap belőled, és még magasabb gázsit is ...

Annak ellenére, hogy a Nazareth kifejezetten népszerű volt valaha itthon, hiszen komplett magyar turnét is játszottak a hőskorban, illetve bizonyos poszt-szoci területeken ma is nagy névnek számítanak, nálunk valahogy kicsit elfogyott a közönségük. Míg tehát a kortársak egy része arénákban lép fel, egy másik részük meg rég eltűnt a színtérről, a Na...

Általában a nagy volumenű arénakoncertekkel kapcsolatban szoktunk olyan kifejezésekkel dobálózni, mint az év bulija vagy legfelejthetetlenebb eseménye: ha jön mondjuk a Metallica vagy a Rammstein, netán új programmal tér vissza a Maiden. Valahogy kell a grandiózusság a szuperlatívuszokhoz, még akkor is, ha sok esetben egy klubban különlegesebb csem...

Jól jelzi, mekkora igény van itthon is a Powerwolfhoz hosonló húzónévnek koncertjeire/turnéira, másképp megközelítve, hogy mekkora űr is tátongott a lehetséges helyszínek befogadóképességét illetően a hazai porondon, hogy a 3500 főre, azaz a régi Prielle Kornélia úti beltéri Barba Negra kábé kétszeresére kalibrált új klubba is elővételben teltházas...

Udo Dirkschneider is az elnyűhetetlen öregek közé tartozik. Ha rosszabb, ha jobb idők jöttek, menetrendszerű sűrűséggel készül mindig az újabb U.D.O.-album, a termékenység pedig még csak léc alá sem igazán vitte soha a produkciót. Nem volt minden lemez egységesen erős persze, de bele sem szürkültek, pedig itt aztán meglehetősen homogén zenei világ ...

Mozgalmas pár hét megkoronázásának számított valamelyest a november közepi arénás Alter Bridge-koncert, ahol ráadásul két olyan előzenekar is fellépett, akik ketten akár önállóan is megmozgattak volna egy bizonyos célcsoportot. Nem a zenekarokon múlt, hogy ez a korona kicsit félrecsúszott a végén, hanem kizárólag a főattrakció hangosításán, de ne s...

Mi mással lehetne elütni egy dögunalmas, szürke, nyomasztó novemberi szombat estét, mint egy jó kis bulis koncerttel az Isten háta mögött? Na ugye. Főleg, ha a főzenekar, az a Royal Republic, akiknek három évvel ezelőtti hajós koncertjén fergeteges partihangulat lett úrrá, ahol a vidám, épp bajszot viselő szuggesztív frontember, Adam Grahn a nézők kö...

Két nap, kétféle koncert, kétféle nézőközönség, gyökeresen más hangulat és miliő, egyik nap csúcsponton a bulihangulat és a látvány, másnap meg csúcsponton a csendesebb érzelemkavalkád. Szombaton a Volbeat az egekbe pörgette az adrenalinszintet , így másnap tökéletes levezetésnek tűnt egy csendes, akusztikus, merengős este Anneke van Giersbergennel a...

Közeledünk az idei év végéhez, de még mindig akad pár nagyágyú, akiket vétek lenne kihagyni. Főleg úgy, hogy a Volbeatet időközben a Barba Negrából átrakták a metálkoncertileg ezzel debütáló MVM Dome-ba, ami annyira friss épület (tavaly készült el), hogy konkrétan új illat lengte be a termet odabent. A méretesebb belső teret kihasználva rögtön elő ...

Egyezzünk meg valamiben: Sting egy intézmény. Hozzánk szinte hazajár, olyannyira, hogy nemrég Debrecenben is telt házat csinált . Utána meg októberben Budapesten. Persze ez is egy sokszor halasztgatott turné, mint a legtöbb most ősszel, így azért valahol borítékolható volt, hogy sokan lemaradnak erről is. Stinget meg látni kell, hiába járja a világot...

A fejünket kapkodva nézzük, miképp robogott tova gazellalábakon az idei október, és nem először fordult elő, hogy egy napra több olyan esemény került, ahova osztódni kellett volna. Akadt némi dilemma erre a szerdai napra is, de hát a The Cure az mégiscsak The Cure, tizenéveskori instant szerelem, és még csak egyszer láttam őket, az meg már épp hat é...