Shock!

december 18.
hétfő
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

C-sugarak a Tannhäuser Kapu közelében: a régi és az új Szárnyas fejvadász

1010br1A Szárnyas fejvadász több mint film. A lassú, hosszú és az agyat megdolgoztató sci-fit 1982-ben korántsem fogadta egyöntetű lelkesedéssel a világ, a mozikasszáknál is csak visszafogott eredményeket produkált, pár év alatt azonban a létező egyik legnagyobb kultuszmozivá vált, az ilyen-olyan későbbi változatok pedig csak tovább mélyítették a mítoszt. Főleg, hogy ezek némelyike tényleg érdemben változtatott a perspektíván. Kell-e, lehet-e, szabad-e folytatni harmincöt évvel később egy ilyen alkotást? Összeállításunkban visszatekintünk az eredetire, és természetesen kitérünk az újra is.

A Szárnyas fejvadász ott virít valamennyi „Minden idők legjobb sci-fi filmjei" felsorolásban, inkább előrébb, mint a hátsó taktusban. Ott van persze a személyes listámon is, valahol az első ötben. És amíg a Terminátor akciófilm is, az Alien kicsit horror, a Solaris meg a Sztalker inkább művészfilmek, a Harmadik típusú találkozások dráma, az E.T. gyerekmese, a Star Warsban semmi tudományos nincs, a 2001: Űrodüsszeiát meg úgysem érti senki, addig a Szárnyas fejvadász tényleg igazi sci-fi. Egy Philip K. Dick-regényen alapuló film nehezen is lehetne más, még ha az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? igazából itt tényleg csak alapanyag volt, mert elég rendesen átszabták a történetet. Állítólag maga Dick ezt olyannyira nem vette jó néven, hogy a forgatókönyvet olvasva kijelentette: amíg él, soha többé nem engedi, hogy megfilmesítsék az írásait. Aztán néhány hét múlva meghalt.

gyártó:
Warner / The Ladd Company / Shaw Brothers, 1982
forgalmazza:
Mokép
Blade Runner / Szárnyas fejvadász
magyarországi bemutató: 1988. június 23.

rendezte:
Ridley Scott

forgatókönyv: Hampton Fancher, David Peoples
zene: Vangelis
operatőr: Jordan Cronenweth
vágó: Terry Rawlings, Marsha Nakashima
főszereplők: Harrison Ford (Rick Deckard), Rutger Hauer (Roy Batty), Sean Young (Rachael), Edward James Olmos (Gaff), M. Emmett Walsh (Harry Bryant), Daryl Hannah (Pris Stratton)

játékidő: 117 perc
 
Neked hogy tetszett?
( 15 Szavazat )

A Blade Runner mellbevágó erejét a mai szemmel is kvázi tökéletes technikai megvalósításon (tényleg: hogy a francba tudtak ilyet 1982-ben megalkotni?) és Vangelis örökérvényű zenéjén túl az adja, hogy voltaképpen egy allegória. Az emberről és ennek a tökéletlen lénynek az Istennel való kapcsolatáról szól, úgy hogy az embert ebben az esetben nem is a hús-vér humanoidok jelentik, hanem a hozzá megszólalásig hasonlító, ám nála jóval fejlettebb, Nexus-6 típusú androidok, azaz a replikánsok. Hiszen replikáns Roy Batty (Rutger Hauer), Pris (a pályája elején járó Daryl Hannah), de még a vágy titokzatos tárgya, az akkor még (és igazából azóta újra) ismeretlen Sean Young, azaz Rachael is. Sőt, végső csavarként talán replikáns maga a címszereplő is, a projekt nagy neve, a Harrison Ford által alakított, az androidokat kiiktatni igyekvő Rick Deckard. A replikánsok pedig a teremtőjükhöz, a Tyrell vállalat főnökéhez igyekeznek, hogy ugyanúgy számon kérjék rajta az igencsak szűkre szabott, négyéves futamidőt, mint ahogy az ember szokta számon kérni saját halandóságát.

Mindez pedig 2019-ben, Los Angelesben történik, amikor a nagyváros már teljességgel élhetetlen, de olyannyira, hogy az állandósult szmog miatt szinte mindig esti szürkület van, és állandóan esik az eső. A lakosság olyannyira multi-kulti, hogy az már szinte fáj, mindenfelé ázsiai reklámok, neon-feliratok és kajáldák (a '80-as években az amerikaiak kedvelt rettegése volt a „Jön a sárga veszedelem!") az emberek pedig sokszor valami fura keverék-nyelven beszélnek. Például magyarul is, elég ide citálni az elhíresült „Lófászt! Nehogy mán! Te vágy a bléd... bléd ránnör!" beszélgetést, amit amúgy Harrison Ford nem is ért, ellenben a vén kínai faszi helyből lefordít neki! Deckard amúgy is idegennek tűnik ebben a világban, a kínai evőpálcikákat ugyanúgy „megfeni", mintha kések lennének, és természetesen felesége által elhagyott alkoholista. Ráadásul hiába nagy májer állítólag a szakmájában, igazából mindössze két fegyvertelen női Nexus-6-ost tud csak levadászni, pláne, hogy mindketten jól helyben is hagyják. Az egyiket ráadásul menekülés közben lövi hátba. Ez a figura bizony nem Han Solo.

1010br4A film voltaképpeni főhőse azonban mégsem ő, hiába van jelen szinte állandóan a vásznon, hanem Rutger Hauer. A mindaddig kábé Paul Verhoeven házi színészét jelentő holland fickó minden bizonnyal azért jött a világra, hogy legyen, aki eljátssza Roy Battyt. Alakítása tökéletes, kisugárzása már-már ijesztő, ha ő van a vásznon, senki másnak nincs esélye jelen lenni. Ráadásul a filmvégi „könnyek az esőben" monológot (ha engem kérdezel, minden idők egyik legtökéletesebb filmszövege) is maga a színész írta, mivel nem találta elég jónak a forgatókönyv ezen részét. Ha pedig soha nem képzelted el a lángban álló hadihajókat, túl az Orion csillagképen, vagy a C-sugarak ragyogását a sötétben a Tannhäuser Kapu közelében (bármi is legyen az), soha nem szeretted ezt a műfajt.

A film emellett tele van szimbólumokkal, amik közül a legfontosabb a szem (ami ugye a lélek tükre). Már rögtön a film legelején ott van egy hatalmas szem (talán épp Isten mindent látó szeme), amiben visszatükröződik az élhetetlen nagyváros képe: lángnyelvek csapnak fel az égre, hogy senkinek ne lehessen róla kétsége, a Pokolban járunk. De a szemműködésnek nagy szerepe van a replikánsok kiszűrésére alkalmazott Voight-Kampff empátia-teszt során is, mint ahogy az sem véletlen, hogy Roy Batty mit művel majd a hatalmas szemüveget viselő teremtőjével.

A Szárnyas fejvadász az a film is, amelynek a legtöbb verziója lelhető fel: hivatalosan hét (!!) különböző változata is van, amelyek közül nyilván van, ami csak néhány képkockában tér el a másiktól, viszont az eredetileg mozikban játszott és a rendezői változat között bizony tényleg rohadt nagy különbségek vannak. Hogy mást ne is említsek, eltérő a végük, és a stúdió által az alkotókra kényszerített eredeti befejezést állítólag mind az Aliennel nem sokkal korábban magának nevet szerzett Ridley Scott, mind pedig a Harrison Ford – Rutger Hauer páros szívből utálja. Igazuk is van.

A Szárnyas fejvadász rengeteg kérdést szándékosan nyitva hagy, az olyanokat, hogy például ki a fene a film legrejtélyesebb karaktere, az állandóan origamizó Mr. Gaff, vagy éppen mi történt az állatokkal (pedig ez a regényben igen hangsúlyos dolog), de a lényeg teljesen egyértelmű. Az igazán emberi nem a mind magában, mind pedig a „munkája" létjogosultságában egyre inkább kételkedő Deckard, hanem Roy Batty, akit az emberektől csak négyéves életciklusa, illetve az különböztet meg, hogy állítólag képtelen az empátiára. Aztán tesz valami lényeges dolgot, ami enyhén szólva is ellentmond ennek: emberré válik.

1010br5

(N.A.)

1010br3Bizonyosan nem a Szárnyas fejvadász volt az a film, amelynek okvetlenül a folytatására áhítozott a világ, hiszen az 1982-es eredeti még nyitott végével, számtalan megválaszolatlan kérdésével együtt is kerek egész. Viszont jó, ha tudjuk: Ridley Scott elég régóta dédelgette a második rész gondolatát, először a rendezői változat első mozis bemutatója idején, a '90-es évek elején lehetett róla olvasni itt-ott, hogy valamilyen formában, egyszer talán folytatódhat Deckard és a replikánsok (...) története. Persze érthető, hogy végül nem kevesebb mint harmincöt év telt el a két rész között: eleve nagyon nagy az árnyék, másrészt Hollywoodban egyetlen gyártó sem sietett fejest ugrani a projektbe. Bizony, a kultfilm-jelleg miatt ma már nem nagyon gondolunk ebbe bele, de az eredeti Szárnyas fejvadász a kor viszonyai között elképesztően sokba került, és ehhez képest nem számított különösebben nagy sikernek (mint ahogy az első adatok alapján az új sem lesz az). Amiben amúgy szintén semmi meglepő nincs: a lassú folyású, hosszú, sokszoros allegóriákkal teli, lételméleti kérdéseket boncolgató alkotás legalább annyira volt kimondottan nehéz művészfilm, mint tudományos-fantasztikus mozi. Vagyis nem is feltétlenül arra készült, hogy a legszélesebb tömegek kajálják be, miközben csámcsogva tömik magukba a pattogatott kukoricát.

Arról bizonyára a folytatás láttán is megoszlanak a vélemények, hogy kellett-e folytatni a Blade Runnert, viszont a „lehetett-e folytatni?" kérdésre szerintem elég egyértelmű a válasz Denis Villeneuve (lásd még Arrival) filmje láttán: igen. Sőt, IGEN. Pedig nem tagadom, nekem is voltak aggályaim. Főleg, miután például legutóbb az Alien: Covenanttel láthattuk, hogyan képes szétbarmolni saját régi munkáit a mostani forgatást szellemi atyaként és executive producerként felügyelő Scott. De a zavaros, erőltetett legendagyártósdi mellett ugyanígy annak sem lett volna sok értelme, ha készítenek egy mai megközelítésű, pörgős-gyors, felszínesebbre vett CGI-orgiát második rész gyanánt, hiszen ezzel is pont a '82-es mestermű velejét vesztenénk el. Viszont szerencsére mindezt az alkotók is érezték, így a Szárnyas fejvadász 2049 egyfelől méltó folytatás lett, másrészt az első film kiterjesztésének is tekinthető.

gyártó:
Warner / Alcon / Columbia / Scott Free / Torridon / Thunderbird / 16:14, 2017
forgalmazza:
InterCom
Blade Runner 2049 / Szárnyas fejvadász 2049
magyarországi bemutató: 2017. október 5.

rendezte:
Denis Villeneuve

forgatókönyv: Hampton Fancher, Michael Green
zene: Hans Zimmer, Benjamin Wallfisch
operatőr: Roger Deakins
vágó: Joe Walker
főszereplők: Ryan Gosling (K), Harrison Ford (Rick Deckard), Jared Leto (Niander Wallace), Ana de Armas (Joi), Sylvia Hoeks (Luv), Robin Wright (Joshi)

játékidő: 163 perc
 
Neked hogy tetszett?
( 12 Szavazat )

Mivel a sztori tele van olyan elemekkel, amelyek önmagukban is spoilernek tekinthetők, a részletekbe nem mennék bele különösebben ezen a ponton. (Emellett ajánlom, hogy aki teheti, mozi előtt ismerkedjen meg a hivatalosan közzétett, kiegészítő promóciós anyagokkal, és helyezze képbe magát azt illetően, mi minden történt a Blade Runner univerzumában 2019 és 2049 között.) A lényeg annyi, hogy harminc évvel Deckard nagy menetét követően továbbra is szükség van a szárnyas fejvadászokra, hiszen valakinek le kell vadásznia a megmaradt régi replikánsokat egy, a Nexus-6-osokhoz képest összehasonlíthatatlanul megbízhatóbb, még emberszerűbb androidokkal teli világban. Ilyen android-likvidátor K (Ryan Gosling) is, aki a legváratlanabb módon fut bele egy ügybe, amely aztán további kérdések özönét vonja maga után – és elég gyorsan kiderül, hogy megint minden sokkal több annál, mint aminek látszik, ráadásul óhatatlanul is globális perspektívában kell gondolkodni. Ennek következtében pedig természetesen személyes szinten is minden atomjaira hullik a főszereplő körül.

Maga az alapszituáció tehát ismerős lehet 1982-ből, ám ezen túlmenően a film – nagyon okosan – nem egy leklónozott Deckardot helyezett a központba. Spoilerezés nélkül erről sem lehet bővebben értekezni, de K igazi előképe az első filmből pont nem Ford figurája – ha valakinek mindez esetleg nem esne le korábban, legkésőbb a finálénál azt is megüti majd némi roppant hatásos zenei aláfestés segítségével. Pláne, hogy az új Szárnyas fejvadász valami egészen mellbevágó módon teremti meg ismét az első rész atmoszféráját. Mindez pedig nem kizárólag a látványnak köszönhető, amely egyébként még mai viszonyok között is elképesztően, döbbenetesen grandiózus: azt a bizonyos hangulatot is sikerült ismét maradéktalanul elővarázsolni. A 2049-es Los Angeles ugyanolyan valószínűtlenül monumentális, mint a 2019-es, és ezzel egyidejűleg ugyanolyan klausztrofób módon szűk és nyomasztó is a folyamatos esőzéssel, depressziós szürkeségével. Ahol ugyanúgy van repülő autó, mint PanAm- és Atari-fényreklám a felhőkarcolók tetején, viszont nincs mobiltelefon vagy mai értelemben vett internet. A készítők tehát nagyon okosan nem kavarták bele a világépítésbe az első film óta a valóságban végbement változásokat, a két mozi alternatív univerzuma az apró részleteket tekintve is teljesen koherens egymáshoz képest.

1010br6

A külcsín és a hangulat persze csak a héj, főleg egy olyan mély és intellektuális film esetében, mint a Blade Runner. Villeneuve alkotása azonban szerencsére más tekintetben is az eredetire hajaz: a ma megszokott tempóhoz képest lassú mederben csordogáló, hatalmas nagytotálokkal és itt-ott hosszan elidőző snittekkel dolgozó film fokozatosan adagolja az újabb és újabb kérdéseket, és egy idő után eljut oda, hogy nem csak K, de maga a néző sem tudja már, pontosan mi valós, mi előre elrendeltetett – tervezett –, és mi nem az. Már ha egyáltalán van még helye bármiféle tisztaságnak, természetességnek ebben a 2049-ben. Amikor pedig – tökéletes ütemezéssel – Rick Deckard is előbukkan a sugárzó törmelékhalommá vált Las Vegas vöröslő romjai közül, csak még tovább fokozódik az elveszettség, a reménytelenség érzése.

Az egyik legizgalmasabb momentum az alapkérdés – „álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?" – kissé megtekert továbbgondolása K házi MI-kivetülése, a virtuálfeleség Joi csatasorba állításával, amin még azután is hosszasan kattog az ember, hogy kijött a moziból. Pláne, hogy ez a témafelvetés most már jóval húsbavágóbb, mint 1982-ben volt... De ugyanígy bőven ad gondolkodnivalót a szép új világ ura, 2049 egy személyben megtestesült, éjfekete lelkű Gates-Jobs-Musk-Zuckerbergje, a modern bőrgépek atyja, az isten-komplexusos Niander Wallace fellépése is. Jared Leto természetesen ezúttal is perfekt módon hozza a roppant nyomasztó figurát, aki épp azért tud roppant nyomasztó maradni, mert tulajdonképpen végig a homályban marad. Az az egyetlen félmondata pedig, amellyel ismét bedobják az eredeti film, illetve annak rendezői változata között feszülő nem kis ellentmondást Deckard identitásáról, természetesen megint megkérdőjelez egy csomó mindent. Maga Ford egyébként nem főszereplő itt, de Han Solo és Indiana Jones után legalább karrierje harmadik legikonikusabb szerepét is újra eljátszhatta vénülő fejjel, szóval jó látni. Gosling ugyanakkor tökéletes központi karakter K-ként, és ehhez a figurához épp egy olyan minimálmimikájú színészre volt szükség, mint amilyen ő. Roger Deakins képei mellett mindenképpen meg kell említeni Hans Zimmer és Benjamin Wallfisch zenéjét, amely maximálisan hű marad Vangelis eredetijéhez, mégis túlmutat azon, és végig a jelenetek elválaszthatatlan része marad, valósággal rátelepszik az emberre.

1010br7

Mint a leírtakból is sejthető, a Szárnyas fejvadász 2049 azon kevés folytatás sorát gyarapítja, amely ha nem is vetekedhet az eredeti alkotás jelentőségével (az ilyesmi úgyszólván lehetetlen), mégis abszolút méltó módon viszi tovább annak örökségét. És ne kerteljünk, ez egy ilyen film esetében bizony sokszorosan nagy teljesítmény, hiszen a Blade Runner nem a Halálos iramban tizenhetedik része, ahol minden különösebb erőfeszítés nélkül lehet gyakorlatilag akármit csinálni a figurákkal vagy a forgatókönyvvel. Villeneuve és társai gyakorlatilag az összes csapdát elkerülték, nem mentek bele olyasmibe, ami kibillentette volna egyensúlyából a filmet – vagyis továbbra sem látunk C-sugarakat a Tannhäuser Kapunál, most is minden tekintetben sokkal több a kérdés, mint a válasz, viszont a néző végig a bőrén érzi, hogy az alapdilemmák ugyanazok, mint 1982-ben, hiába telt el közben mind itt, mind Deckard világában több mint három évtized. De ez így szép, hiszen pont ez a science fiction lényege: hogy a jó kérdéseket tegye fel.

(D.Á.)

 

Hozzászólások 

 
+2 #27 Levente Tóth 2017-11-20 10:33
Most sikerült megnéznem a Blade Runner 2049 -et.
Szkeptikus voltam, mert az első rész úgy kerek, ahogy van, egyáltalán nem gondoltam, hogy kívánja a folytatást.
Ez a véleményem nem változott, de ettől függetlenül nagyon tetszett az új rész. Minden másodpercéből sugárzik, hogy ezt a filmet szeretettel és tisztelettel készítették.
Senki nem gondolhatta komolyan, hogy a mai világban egy ilyen szép és különleges sci-fi film blockbuster lesz.
Nekem mindenesetre sokat adott, köszönöm az alkotóknak.
Idézet
 
 
-1 #26 cápaidomár 2017-10-14 23:43
Idézet - Tulus:
Legalább háromszor nekifutottam az első résznek, de soha nem bírtam még a feléig se megnézni... szeretem a sci-fi-t, de a Blade Runner nem az én filmem... nyilván ha az elsőt nem bírtam megnézni, akkor a másodikat se fogom erőltetni.

Neked szerencséd volt, mert választhattál. Nekünk filmesztétika órán négyszer(!) kellett végignéznünk, majd esszét írni róla. Kettes lett...

Megvárom, amíg a netre kerül, aztán meglátom.
Idézet
 
 
+4 #25 19EmpEroR75 2017-10-10 18:43
"...az eredetileg mozikban játszott és a rendezői változat között bizony tényleg rohadt nagy különbségek vannak. Hogy mást ne is említsek, eltérő a végük, és a stúdió által az alkotókra kényszerített eredeti befejezést állítólag mind az Aliennel nem sokkal korábban magának nevet szerzett Ridley Scott, mind pedig a Harrison Ford – Rutger Hauer páros szívből utálja. Igazuk is van." - ez nagy valószínűséggel így lehet, ezt sem a Rendező változat, sem a Végső vágás nem tartalmazta - márpedig az utóbbinak a vágása teljes mértékben Scott irányításával történt. Az 1982-es verzió vége azzal a totális giccsparádés autós beszélgetéssel és az idilli környezettel annyira kilógott a filmből, hogy annak idején én totál úgy éreztem, hogy elcseszték vele a filmet - legalábbis a befejezést mindenképpen (aztán jött a Rendezői változat, és megnyugodtam, hogy nemcsak én éreztem így).
Viszont Deckard belső narrációjával, ami már a Rendezői változatból is kimaradt, nekem nem volt problémám. Lehet, hogy fölösleges, nem kell a néző szájába rágni mindent, sokszor jó a csend, ebben lehet valami. Viszont a film noir egyik ismertetőjele a belső narráció volt mindig is, lehet, ezért nem volt ezzel gondom. Bár azt olvastam, hogy ezt Scott sem szerette, Ford meg egyenesen gyűlölte (bár ő annak idején azt is nyilatkozta, hogy a Blade Runner nem a kedvenc filmje, és állítólag a hirig is ment közte és Scott között).
Idézet
 
 
+3 #24 még egy ez 2017-10-10 13:14
Idézet - Lali:
Idézet - még egy ez:
Idézet - doctor justice:
Idézet - még egy ez:
Azok közé tartozom aki a sok év alatt próbálta megérteni a film kultusz mivoltát de sajnos nem sikerült. Legutóbb pont egy hete akadtam össze vele és most sem tudtam értékelni: a "(tényleg: hogy a francba tudtak ilyet 1982-ben megalkotni?) kérdés nálam is fennáll negatív előjellel. Miért is? Zene! A zene fényes!, Tiszta, reménykeltő hangszíneket alkalmazott Vangelis ami végig ellentmond a film komor képi világának. Maga a film lassú amolyan művészfilm vonaglása van, a cselekmény pörgősséget igényelne, helyette kapunk egy lassú vonalvezetést mintha el kéne gondolkodni valamin de sajnos nincs min. Kifejezetten olcsónak tartom a kivitelezést is. Amolyan direkt jól sötétbe burkolunk mindent, hogy ne derüljön ki, hogy a forgatásra szánt összeg nagy részét idő előtt el tapsoltuk. stb


Te hülye vagy sajnos.

Így van: hülye vagyok. Ezt nem vitatom. Mint ahogy azon sem akadok ki, hogy nektek tetszett és értitek ezt a filmet. Mégis csupán azért mert más a véleményetek ezért senkit nem húztam le. Miért ne lehetne más fajta vélemény is megfogalmazni mint ami már úgyis kötelező? Elolvastam néhány kritikát és nagy meglepetésemre sokan éltek át hasonló érzéseket és benyomásokat; persze ők már " megtértek" idővel. Gyerekfejjel ki értette ezt a filmet azon túl, hogy a fantáziát jól megmozgatták a repülő autók? Nekem a még fontosnak sem mondható szempont az, hogy leköt-e egy film vagy nem. Én nem akarok egy filmben rejtett utalásokat és pszichológiai mondanivalókat keresgélni és belemagyarázni okos dolgokat. Hasonló ez a verselemzéshez: Vajon mire gondolt a költő? :Leszarom, nem érdekel.


Ha leszarod, nem erdekel, akkor minek olvasod el, minek nezed meg?

Talán pont azért amiért a legutóbb a Shock írásainak köszönhetően megismertem a Gojira Magmáját vagy a Black Country lemezeit, amik nagyon bejöttek....
Idézet
 
 
+10 #23 Lali 2017-10-10 09:42
Idézet - még egy ez:
Idézet - doctor justice:
Idézet - még egy ez:
Azok közé tartozom aki a sok év alatt próbálta megérteni a film kultusz mivoltát de sajnos nem sikerült. Legutóbb pont egy hete akadtam össze vele és most sem tudtam értékelni: a "(tényleg: hogy a francba tudtak ilyet 1982-ben megalkotni?) kérdés nálam is fennáll negatív előjellel. Miért is? Zene! A zene fényes!, Tiszta, reménykeltő hangszíneket alkalmazott Vangelis ami végig ellentmond a film komor képi világának. Maga a film lassú amolyan művészfilm vonaglása van, a cselekmény pörgősséget igényelne, helyette kapunk egy lassú vonalvezetést mintha el kéne gondolkodni valamin de sajnos nincs min. Kifejezetten olcsónak tartom a kivitelezést is. Amolyan direkt jól sötétbe burkolunk mindent, hogy ne derüljön ki, hogy a forgatásra szánt összeg nagy részét idő előtt el tapsoltuk. stb


Te hülye vagy sajnos.

Így van: hülye vagyok. Ezt nem vitatom. Mint ahogy azon sem akadok ki, hogy nektek tetszett és értitek ezt a filmet. Mégis csupán azért mert más a véleményetek ezért senkit nem húztam le. Miért ne lehetne más fajta vélemény is megfogalmazni mint ami már úgyis kötelező? Elolvastam néhány kritikát és nagy meglepetésemre sokan éltek át hasonló érzéseket és benyomásokat; persze ők már " megtértek" idővel. Gyerekfejjel ki értette ezt a filmet azon túl, hogy a fantáziát jól megmozgatták a repülő autók? Nekem a még fontosnak sem mondható szempont az, hogy leköt-e egy film vagy nem. Én nem akarok egy filmben rejtett utalásokat és pszichológiai mondanivalókat keresgélni és belemagyarázni okos dolgokat. Hasonló ez a verselemzéshez: Vajon mire gondolt a költő? :Leszarom, nem érdekel.


Ha leszarod, nem erdekel, akkor minek olvasod el, minek nezed meg?
Idézet
 
 
-9 #22 még egy ez 2017-10-10 09:36
Idézet - doctor justice:
Idézet - még egy ez:
Azok közé tartozom aki a sok év alatt próbálta megérteni a film kultusz mivoltát de sajnos nem sikerült. Legutóbb pont egy hete akadtam össze vele és most sem tudtam értékelni: a "(tényleg: hogy a francba tudtak ilyet 1982-ben megalkotni?) kérdés nálam is fennáll negatív előjellel. Miért is? Zene! A zene fényes!, Tiszta, reménykeltő hangszíneket alkalmazott Vangelis ami végig ellentmond a film komor képi világának. Maga a film lassú amolyan művészfilm vonaglása van, a cselekmény pörgősséget igényelne, helyette kapunk egy lassú vonalvezetést mintha el kéne gondolkodni valamin de sajnos nincs min. Kifejezetten olcsónak tartom a kivitelezést is. Amolyan direkt jól sötétbe burkolunk mindent, hogy ne derüljön ki, hogy a forgatásra szánt összeg nagy részét idő előtt el tapsoltuk. stb


Te hülye vagy sajnos.

Így van: hülye vagyok. Ezt nem vitatom. Mint ahogy azon sem akadok ki, hogy nektek tetszett és értitek ezt a filmet. Mégis csupán azért mert más a véleményetek ezért senkit nem húztam le. Miért ne lehetne más fajta vélemény is megfogalmazni mint ami már úgyis kötelező? Elolvastam néhány kritikát és nagy meglepetésemre sokan éltek át hasonló érzéseket és benyomásokat; persze ők már " megtértek" idővel. Gyerekfejjel ki értette ezt a filmet azon túl, hogy a fantáziát jól megmozgatták a repülő autók? Nekem a még fontosnak sem mondható szempont az, hogy leköt-e egy film vagy nem. Én nem akarok egy filmben rejtett utalásokat és pszichológiai mondanivalókat keresgélni és belemagyarázni okos dolgokat. Hasonló ez a verselemzéshez: Vajon mire gondolt a költő? :Leszarom, nem érdekel.
Idézet
 
 
+8 #21 Lali 2017-10-10 07:27
Idézet - Szálasihónaljsz őre:
Idézet - 19EmpEroR75:
Arthur C. Clarke (aki a film alapjául szolgáló könyvet írta) olyasmit nyilatkozott a 2001: Űrodüsszeia elkészülte után, ha teljesen megérted a filmet, akkor Kubrick és ő rossz munkát végzett, mert sokkal inkább kérdéseket akartak feltenni, mint válaszokat adni. Hogy ezt mennyire gondolta komolyan, jó kérdés, de 2 dolog biztos: baromi nehéz film, viszont alapmű. Mind a könyv, mind a film (bár szerintem teljesebb képet akkor kapsz, ha a könyvet is elolvasod).

Nem Arthur C Clarke írta a könyvet, hanem Dick & ehhez elég lett volna csak az első bekezdést elolvasnod.
Nem csodálom, hogy le lett mínuszolva a kommentem. Ilyen felhozatalban csoda, hogy egyesek a cikket képesek megnyitni :D


Latvanyos ongol. Gratulalok.
Idézet
 
 
+14 #20 19EmpEroR75 2017-10-09 23:24
Idézet - még egy ez:
Azok közé tartozom aki a sok év alatt próbálta megérteni a film kultusz mivoltát de sajnos nem sikerült. Legutóbb pont egy hete akadtam össze vele és most sem tudtam értékelni: a "(tényleg: hogy a francba tudtak ilyet 1982-ben megalkotni?) kérdés nálam is fennáll negatív előjellel. Miért is? Zene! A zene fényes!, Tiszta, reménykeltő hangszíneket alkalmazott Vangelis ami végig ellentmond a film komor képi világának. Maga a film lassú amolyan művészfilm vonaglása van, a cselekmény pörgősséget igényelne, helyette kapunk egy lassú vonalvezetést mintha el kéne gondolkodni valamin de sajnos nincs min. Kifejezetten olcsónak tartom a kivitelezést is. Amolyan direkt jól sötétbe burkolunk mindent, hogy ne derüljön ki, hogy a forgatásra szánt összeg nagy részét idő előtt el tapsoltuk. stb


Az, hogy valaki nem értékeli a "Blade Runner"-t, az ízlésbeli dolog, ezzel nem foglalkoznék. Azért annyit megjegyeznék, hogy a film műfaja a sci-fi (cyberpunk előfutár) mellett neo-noir, ami a védjegyeit a film noir-ból kölcsönözte (ez a '40-es, '50-es évek amerikai bűnügyi filmek egyik válfaja volt, de elvétve később is készültek ilyen témájú filmek). Ennek a stílusnak pont nem a pörgősség a lényege, hanem a lassú cselekményvezet és. Ez nem sci-fi akciófilm, hanem lételméleti dráma, tele bibliai és filozófiai szimbólumokkal, disztópikus, cyberpunk környezetben. Vangelis éteri (és szerintem elég nyomasztó) filmzenéje remek aláfestést szolgáltat ehhez.
Idézet
 
 
+17 #19 19EmpEroR75 2017-10-09 22:34
Idézet - Szálasihónaljsz őre:
Idézet - 19EmpEroR75:
Arthur C. Clarke (aki a film alapjául szolgáló könyvet írta) olyasmit nyilatkozott a 2001: Űrodüsszeia elkészülte után, ha teljesen megérted a filmet, akkor Kubrick és ő rossz munkát végzett, mert sokkal inkább kérdéseket akartak feltenni, mint válaszokat adni. Hogy ezt mennyire gondolta komolyan, jó kérdés, de 2 dolog biztos: baromi nehéz film, viszont alapmű. Mind a könyv, mind a film (bár szerintem teljesebb képet akkor kapsz, ha a könyvet is elolvasod).

Nem Arthur C Clarke írta a könyvet, hanem Dick & ehhez elég lett volna csak az első bekezdést elolvasnod.
Nem csodálom, hogy le lett mínuszolva a kommentem. Ilyen felhozatalban csoda, hogy egyesek a cikket képesek megnyitni :D


Hogy a kommented miért lett lemínuszolva, az egy dolog. De látom, figyelmesen olvasol. A kommentem előtt a 2001: Űrodüsszeia c. filmről volt szó, ami a cikk első bekezdésében is meg lett említve (ugyanabban a kontextusban, mint Lali kommentje), így én arra reagáltam.
Ennyit a felhozatalról. :D
Idézet
 
 
-16 #18 Szálasihónaljszőre 2017-10-09 21:44
Idézet - 19EmpEroR75:
Arthur C. Clarke (aki a film alapjául szolgáló könyvet írta) olyasmit nyilatkozott a 2001: Űrodüsszeia elkészülte után, ha teljesen megérted a filmet, akkor Kubrick és ő rossz munkát végzett, mert sokkal inkább kérdéseket akartak feltenni, mint válaszokat adni. Hogy ezt mennyire gondolta komolyan, jó kérdés, de 2 dolog biztos: baromi nehéz film, viszont alapmű. Mind a könyv, mind a film (bár szerintem teljesebb képet akkor kapsz, ha a könyvet is elolvasod).

Nem Arthur C Clarke írta a könyvet, hanem Dick & ehhez elég lett volna csak az első bekezdést elolvasnod.
Nem csodálom, hogy le lett mínuszolva a kommentem. Ilyen felhozatalban csoda, hogy egyesek a cikket képesek megnyitni :D
Idézet
 
 
+12 #17 doctor justice 2017-10-09 21:29
Idézet - még egy ez:
Azok közé tartozom aki a sok év alatt próbálta megérteni a film kultusz mivoltát de sajnos nem sikerült. Legutóbb pont egy hete akadtam össze vele és most sem tudtam értékelni: a "(tényleg: hogy a francba tudtak ilyet 1982-ben megalkotni?) kérdés nálam is fennáll negatív előjellel. Miért is? Zene! A zene fényes!, Tiszta, reménykeltő hangszíneket alkalmazott Vangelis ami végig ellentmond a film komor képi világának. Maga a film lassú amolyan művészfilm vonaglása van, a cselekmény pörgősséget igényelne, helyette kapunk egy lassú vonalvezetést mintha el kéne gondolkodni valamin de sajnos nincs min. Kifejezetten olcsónak tartom a kivitelezést is. Amolyan direkt jól sötétbe burkolunk mindent, hogy ne derüljön ki, hogy a forgatásra szánt összeg nagy részét idő előtt el tapsoltuk. stb


Te hülye vagy sajnos.
Idézet
 
 
+12 #16 ez 2017-10-09 21:00
Idézet - még egy ez:
Azok közé tartozom aki a sok év alatt próbálta megérteni a film kultusz mivoltát de sajnos nem sikerült. Legutóbb pont egy hete akadtam össze vele és most sem tudtam értékelni: a "(tényleg: hogy a francba tudtak ilyet 1982-ben megalkotni?) kérdés nálam is fennáll negatív előjellel. Miért is? Zene! A zene fényes!, Tiszta, reménykeltő hangszíneket alkalmazott Vangelis ami végig ellentmond a film komor képi világának. Maga a film lassú amolyan művészfilm vonaglása van, a cselekmény pörgősséget igényelne, helyette kapunk egy lassú vonalvezetést mintha el kéne gondolkodni valamin de sajnos nincs min. Kifejezetten olcsónak tartom a kivitelezést is. Amolyan direkt jól sötétbe burkolunk mindent, hogy ne derüljön ki, hogy a forgatásra szánt összeg nagy részét idő előtt el tapsoltuk. stb


jézusmária.
Idézet
 
 
-11 #15 még egy ez 2017-10-09 20:57
Azok közé tartozom aki a sok év alatt próbálta megérteni a film kultusz mivoltát de sajnos nem sikerült. Legutóbb pont egy hete akadtam össze vele és most sem tudtam értékelni: a "(tényleg: hogy a francba tudtak ilyet 1982-ben megalkotni?) kérdés nálam is fennáll negatív előjellel. Miért is? Zene! A zene fényes!, Tiszta, reménykeltő hangszíneket alkalmazott Vangelis ami végig ellentmond a film komor képi világának. Maga a film lassú amolyan művészfilm vonaglása van, a cselekmény pörgősséget igényelne, helyette kapunk egy lassú vonalvezetést mintha el kéne gondolkodni valamin de sajnos nincs min. Kifejezetten olcsónak tartom a kivitelezést is. Amolyan direkt jól sötétbe burkolunk mindent, hogy ne derüljön ki, hogy a forgatásra szánt összeg nagy részét idő előtt el tapsoltuk. stb
Idézet
 
 
0 #14 Tulus 2017-10-09 17:43
Legalább háromszor nekifutottam az első résznek, de soha nem bírtam még a feléig se megnézni... szeretem a sci-fi-t, de a Blade Runner nem az én filmem... nyilván ha az elsőt nem bírtam megnézni, akkor a másodikat se fogom erőltetni.
Idézet
 
 
-5 #13 CenzorBela 2017-10-09 16:43
Ez lehetne az egyik legkomolyabb es legertekesebb cikk ezen a portalon, ha Andor elkerulte volna pongyola, koznyelvi fordulatokat. De a tartalmuk 100pontos, gratulalok.
Idézet
 
 
+13 #12 ez 2017-10-09 14:58
Idézet - ThrashDeb:
Idézet - Szálasihónaljsz őre:
Hát ez tényleg parádés & mélyenszántó elemzés lett, de mi van azzal a Cradle of Filth lemezkritikával , ami múlt hétre volt szellőztetve? :)


Gyakorlatilag a megjelenès napja óta úgy jövök ide, hogy "na most!". Ès semmi... nincs bajom a filmkritikákkal de ez nekem mèg mindig ez zenei oldal. Gondolom èn is kapok ezèrt annyi mínuszt, mint Te, de nem èrdekkel. Várom a CoF kritikát, de ma sem... majd holnap talán.


Nem tudjátok egyedül eldönteni, hogy tetszik-e vagy nem?
Idézet
 
 
-12 #11 ThrashDeb 2017-10-09 14:49
Idézet - Szálasihónaljsz őre:
Hát ez tényleg parádés & mélyenszántó elemzés lett, de mi van azzal a Cradle of Filth lemezkritikával , ami múlt hétre volt szellőztetve? :)


Gyakorlatilag a megjelenès napja óta úgy jövök ide, hogy "na most!". Ès semmi... nincs bajom a filmkritikákkal de ez nekem mèg mindig ez zenei oldal. Gondolom èn is kapok ezèrt annyi mínuszt, mint Te, de nem èrdekkel. Várom a CoF kritikát, de ma sem... majd holnap talán.
Idézet
 
 
+2 #10 19EmpEroR75 2017-10-09 12:55
Arthur C. Clarke (aki a film alapjául szolgáló könyvet írta) olyasmit nyilatkozott a 2001: Űrodüsszeia elkészülte után, ha teljesen megérted a filmet, akkor Kubrick és ő rossz munkát végzett, mert sokkal inkább kérdéseket akartak feltenni, mint válaszokat adni. Hogy ezt mennyire gondolta komolyan, jó kérdés, de 2 dolog biztos: baromi nehéz film, viszont alapmű. Mind a könyv, mind a film (bár szerintem teljesebb képet akkor kapsz, ha a könyvet is elolvasod).
Idézet
 
 
+5 #9 nihil41 2017-10-09 12:53
Idézet - Lali:
A 2001: Urodusszeiat en sem ertem teljes mertekben, megis a legnagyobb sci-finek tartom. Erre is kivancsi vagyok.


El kell olvasni hozzá a könyvet is. Úgy már sok mindenre fény derül :-)
Idézet
 
 
+3 #8 Lali 2017-10-09 11:37
A 2001: Urodusszeiat en sem ertem teljes mertekben, megis a legnagyobb sci-finek tartom. Erre is kivancsi vagyok.
Idézet
 
 
+5 #7 Teszter 2017-10-09 11:28
fantasztikus film. nem okozott csalodas. a kep vilag pedig, a nagy betus digital art, szinte minden kepkockabol hatterkepet lehetne csinalni.
Idézet
 
 
+3 #6 csillus 2017-10-09 11:23
Imádlak titeket!!!!
Idézet
 
 
+10 #5 sbxslade 2017-10-09 10:14
wow nem gondoltam volna, hogy az elso erdemi kritikat a filmrol pont itt olvasom majd. erdekes amugy, hogy a filmekrol sokkal hosszabb elemzeseket kozoltok, mint a zenekrol :D

viccet felreteve koszi, hogy ezt lehoztatok es plane azert, hogy ennyire frissen. kulon tetszik, hogy a tobbi reviewhoz hasonloan ti is kicsit maskepp ertelmeztetek a filmet es egyaltalan annak a letjogosultsaga t. nagyon talaloan irtatok, az elso resz kiterjesztesene k is tekintheto. olvastam velemenyeket, miszerint folytatasnak steril, tul sokat merit az elozobol ugy, hogy nem tesz hozza sok ujat, vagy eppen a lassitott, nagytotalokkal megspekelt jeleneteket mondjak tulzonak es a tobb mint 2,5 oras jatekidot. szerintem pont az uj otletek nagyon is mukodokepesek es eppen emiatt mertem ajanlani a filmet olyan embereknek, akik (meg) nem lattak az eredetit, mert ugy kalauzol el ugyanabba a hangulatba es vilagba, hogy kozben teljesen mas.

szamomra egyebkent jared leto volt meglepetes, mivel a faszit - a szokasos velemenyekkel ellentetben - alapvetoen egy eroltetett ripacsnak tartom, de itt nagyon eltalalta a karakteret.
Idézet
 
 
+10 #4 19EmpEroR75 2017-10-09 09:39
Egyébként tényleg mást jelent a C-Beam, de nem biztos, hogy félrefordítás. Ha az eredeti mondatot vesszük, "I watched C-beams glitter in the dark near the Tannhäuser Gate", ha azt lefordítják, a lényeg nem jön át, mert azon kezdesz el rugózni, mi a bánat lehet az a C-gerenda, amik csillognak a sötétben (főleg, hogy nem tudjuk, mi az a Tannhäuser kapu). Így megkönnyítették a dolgukat a sugarakkal, ha már lángoló csatahajókról van szó az előző mondatban. (egyébként a Final Cut-ban már "gyilkos sugarak"-ra egyszerűsítetté k)
De a lényeg, hogy a könnyek az esőben monológ egy ritka filmtörténeti pillanat. A hideg kiráz, ahányszor megnézem a filmet. (és örök rejtély, hogyan válhatott Rutger Hauer zs kategóriás filmek szereplőjévé...)
Idézet
 
 
+3 #3 Draveczki-Ury Ádám 2017-10-09 09:17
Idézet - ensomhet:
Tudtommal a C sugár egy félrefordítás, ugyanis a C Beam egy fém épületelem (fémgerenda) neve, ilyen: https://www.structall.com/catalog/wp-content/uploads/2014/08/S4_C-beam_2_0137-copy.jpg
Így egész más értelme van.

Mindegy, a magyar köztudatba így ment át, és így perfekt. :)
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Friss

Hozzászólások

Galériák

 

Whitesnake - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. július 13.

 

Nevermore - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Mercenary - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Stratovarius - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. november 28.

 

Wendigo - Budapest, Vörös Yuk, 2007. február 24.

 

Wendigo - Budapest, Kultiplex, 2007. január 12.