Ha kezeid már oldalsó középtartásban vannak, terpeszben állsz, s arcod is az ég felé fordítottad behunyt szemekkel, nincs is más dolgod, mint hogy magasba emelt, összeszorított öklökkel üdvözöld Némethon Ruhr-vidékének kulturális kisiparosait, az Arnsbergből származó Orden Ogant! S még mielőtt a túlérzékeny lelkületű olvasók agyonvágnának e cinikus...

Ahogy egyre nyilvánvalóbbá a zenehallgatói fogyasztás megváltozása, úgy próbál egyre több előadó lépést tartani a kor diktálta trendekkel, és a felszínen maradni. Alkotni kell, egy zenész számára pedig nincs más megoldás, zenét kell írnia, ez a lételeme. Nekünk, rajongóknak pedig zenét kell hallgatnunk, mert nekünk meg részben ez a lételemünk. Szóv...

A Lords Of Black tavalyi lemeze kapcsán már írtam: ha Ritchie Blackmore újabb Rainbow-kalandjának csak annyi értelme volt, hogy a világ megismerte általa Ronnie Romerót, már megérte feltámasztani a bandát. (Kiss kolléga glasgow-i beszámolója alapján ezen túlmenően simán ki lehetett volna hagyni a nagy attrakciót, Vincének Birminghamben jobban tetszettek....

A Várhidi Adrián (haveroknak csak Adrian von Castlebridge) vezette Alone In The Moont kábé két éve ismertem meg. Számomra akkor a semmiből tűntek elő, és lettek egyből az egyik legnagyobb reménység ezzel a grunge/stoner/hard rock keverékkel, amit – szerencsére – elég agilis módon nyomatnak. Ebből a státuszból a Glamour Grunge által sem kerülnek ki...

Hiánypótlónak semmiképpen sem nevezhető a Primal Fear új koncertlemeze, amely hét évvel követi az előző élő anyagot, a 2010-es Live In The USA-t. Ugyan ma már csak a legfanatikusabb rajongók vásárolnak ilyesmit, de tulajdonképpen simán indokolható az Angels in Black megjelenése, hiszen egyrészt a zenekar idén ünnepli huszadik születésnapját, másrés...

Azt hiszem, nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy nálam melodikus rockban már évtizedek óta a kanadai Harem Scarem zenekar csücsül annak a bizonyos képzeletbeli dobogónak a tetején. Ezt még a viszonylag sok töltelékdalt tartalmazó anyagaik (Hope, Higher, Big Bang Theory, Rubber-projekt) sem tudtak gyökeresen befolyásolni. Az említetteket leszámítva e...

Chad Kroeger és Corey Taylor elég jó extra kampányt biztosított mind a Feed The Machine -nek, mind a Hydrogradnak egymás kölcsönös lefikázásával, és ugyan a mondás szerint jó bornak nem kell cégér, mind tudjuk, hogy a zeneiparban azért másképp működnek a dolgok. Itt sokkal inkább a mickjaggeri alapvetés az irányadó, miszerint mindegy, mit írnak rólad, ...

Újabb négy év, újabb lemez, újabb tagcserék. A Nagy Alma rohamosan rothadó belsejéből mintegy huszonkilenc éve előtekergett Suffocation nem nagy híve a változatosságnak, és ez sajnos az utóbbi néhány lemezeikre is igaz. Az egykoron szebb napokat megélt csapat mára tényleg kezd totálisan átállni a gyorsfogyasztói mentalitásra, mással legalábbis nem ...

A chicagói trancsírozós brigád lassan harminc esztendőre visszatekintő életútja nem nevezhető igazán zökkenőmentesnek. Öngyilkosság, haláleset, kiadói bénázások és tagcserék sorozata egyaránt súlyosbította a közvetlenül az örök feketeség mezsgyéje mellett haladó karrierjüket, amely tizenöt évvel ezelőtt meg is tört egy ponton. Ezt követően aztán tí...

Előzetesen meglehetősen kevés tényező szólt amellett, hogy szeressem ezt a lemezt, és őszintén szólva nem is vártam tőle semmit. Jorn Lande különböző albumait szinte kivétel nélkül imádtam a 2000-es évek első felében, aztán elkezdte magát olyan szinten szétaprózni, hogy szinte minden érdeklődésemet elveszítettem iránta. A szólócsapat tagságának tel...

„A növendék oldalt áll a falhoz, felnyújtott kezében kréta segítségével vonalat húz a falra, sarkának felemelése nélkül. Ezt követően karlendítéssel páros lábról elrugaszkodik, és a fellendüléssel elért magasságot a krétával megjelöli. Háromszor próbálkozhat. A legjobb eredmény és a korábban bejelölt vonal távolságát mérjük" – ez az érintőugrás, vag...

Noha eleinte úgy tűnt, hogy már magával a zenekari felállással megváltották a jegyüket a csúcs felé, pár év távlatából szerintem nyugodtan kijelenthetjük: az Adrenaline Mob nem született túl szerencsés csillagzat alatt. A részletekbe most nem akarok belemenni, hiszen mindenki tisztában van velük a tagcseréktől kezdve szegény A.J. Pero haláláig – ek...

Bármiféle kutakodás vagy előzetes információ nélkül botlottam bele a csapatba idén márciusban, mert egy lökött beidegződés miatt az „orchestra" nevű zenekarok hidegen hagynak, sőt, picikét ellenjavalltként kezelem őket, meg volt az a „bekokainozva" ajánlószerűség-nyilatkozat, ami nem dobott fel igazán, ezen kívül a srácok death- meg mindenféle metalm...