Shock!

szeptember 22.
péntek
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Venom Inc.: Avé

venominc_cMantas neve alapból magáért beszél, szóval a Venom egykori gitárosa, illetve a klasszikus korszak utáni frontember, Tony „The Demolition Man" Dolan által grundolt Mpire Of Evil eddig sem árult zsákbamacskát. Noha kimondottan kedveltem a csapatot, a nevüket sosem tartottam szerencsésnek, így a másik régi venomos harcostárs, Abaddon csatlakozása után felvett Venom Inc. mindenképpen okosabb választás. Még akkor is, ha ez most itt tulajdonképpen egy újabb megkettőződés szentesítése, hiszen a Cronos-féle mai Venommal párhuzamosan, fej-fej mellett haladnak. Ráadásul a Venom legendájának erejét mutatja, hogy az Mpire Of Evillel ellentétben az átkeresztelt utódbanda már nem az olasz Scarletnél, hanem egyenesen a Nuclear Blastnél hozta ki a bemutatkozást.

megjelenés:
2017
kiadó:
Nuclear Blast
pontszám:
8 /10

Szerinted hány pont?
( 12 Szavazat )

Ha az a kérdés, mindez miként befolyásolta a történet irányát a Hell To The Holyhoz képest: nincs jelentős differencia, ugyanúgy venomos a végeredmény azokkal a kicsit modernebb ízekkel, amelyek miatt korábban sem lehetett egyenlőségjelet tenni Mantas újkori dolgai, illetve Cronos aktuális, hagyományosabb szabású lemezei közé. Viszont a Nuclear Blast hátterével sokkal szebben, erőteljesebben szól most a banda, ami még akkor sem hátrány, ha a Venom lényegét sosem a klinikai tisztaság adta. Abaddon dobjait meg nyilván addig vagdosták, amíg értékelhető nem lett a produkció...

Már az Mpire Of Evil kapcsán is többször leírtam, hogy a sztori elsősorban azért tudott a 21. században is működőképes maradni, mert Mantas ma is kivételes rifférzékkel rendelkezik, és Dolannel hallhatóan szeretnek is együtt zenélni. A Venom Inc. ebből a szempontból ugyanúgy hallgattatja magát, mint az előző formáció: nyilván nem túl szofisztikált, nem túl intellektuális és nem is túl világrengető, amit csinálnak, viszont van egy nagyon markáns, karakteres húzása az egész lemeznek. Ha meghallgatod például a Dein Fleisch című dalt, máris megértheted, miről beszélek, mint ahogy azt is, mitől több a Venom Inc. a mai, kvázi-igazi Venomnál. Már a kéjnyögéses kezdés is nagyon autentikus, aztán berobban Mantas riffje, ami szimpla, de lecsavarja a fejedet, és persze azonnal ordít belőle az is, ki játssza. Viszont mindebből mégis egy modernebb, disszonánsabb-horrorisztikusabb hangulatokkal is játszó, hét perc feletti darabot hoznak ki, ami ebben a formában abszolút nem nyilvánvaló. De ugyanígy idecitálhatom a Preacher Mant is, amely szintén tökéletes ezzel a magabiztos, méltóságteljes szerkezeti ívvel, éjfekete ritmusgitárjaival, illetve Dolan kissé ripacskodó, mégis perfekt módon ülő ordibálásával.

Nem állítom, hogy minden dal annyira kompakt, mint ezek, és néhol túl is húzzák a műsort, a nyitó Ave Satanas például mindjárt túlszalad, de maga a lemez is lehetett volna rövidebb 62 percnél. Viszont ezzel együtt is nagyon szerethető az anyag, és egyszerűen nincs szívem a hibákkal foglalkozni, mert amennyire ezt a fajta békebeli, archaikusan acsarkodó metalt ma topra lehet tenni, annyira bizony sikerült nekik. Mantast pedig tényleg nem tudom eléggé dicsérni. Nyugodtan lehet röhögni a korai Venom fakezűségén, de aki így tesz, pont a lényegét nem érti annak, mitől tudott stílusteremtő lenni az a banda – és én ezt bizony elsősorban Jeff kivételes, ösztönös tehetségének számlájára írom. A faszi nyilván nagyon messze áll attól, hogy virtuóznak nevezzük, viszont ma is olyan könnyedséggel rántja elő a fortyogó, ördögien gördülő riffeket, ami párját ritkítja. És szerencsére ezúttal is telepakolta az egész albumot gyilkos témákkal, amelyek a bivalyerejük mellett mindig kellően ízesek is. A Blood Stained, a War vagy a Black N Roll sűrű zúzda-témáinak lehetetlen ellenállni, de szépen elkapta a Forged In Hell finomabb, heavy metalosra vett gitárjait is, mint ahogy az I Kneel To No God csikorgó-vijjogó témái is elevenen zabálnak fel (bár itt magából a dalból többet is ki lehetett volna hozni). És nagyon odaver a gyors Time To Die is, ahol – kissé pikáns módon – a Venom egyik nagyon egyértelmű követője, a Slayer világa köszön vissza nagyon nyilvánvalóan a gitárokban, és maga a szám is az egyik legkerekebb az egész lemezen.

Tisztában vagyok vele, hogy nem lehet mindenki kedvence ez a zene, ahhoz túl nyers, barbár és színpadias, viszont aki vonzódik a Venom és leágazásai világához, és szeretné ezt a régi érzésvilágot ízig-vérig mai köntösben hallani, az ne keressen tovább. Mantas riffjei 2017-ben is ölnek!

 
FacebookGoogle bookmarkMyspace bookmarkIWIWSatartlapDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Hozzászólások 

 
+2 #8 Tulus 2017-09-17 18:07
Az utolsó Cronos Venom utánzat lemeze sikeres lett? Az a bizonyos 63% a metal archives-on nem erről árulkodik.

Lopott dallam? Metanor, ne bomolj már... Mantas a Venom agya, lelke, és nem a Cronos nevű úriember, erről ennyit.

Ebből is következik az, hogy az igazi Venom (Inc) magasan veri Cronos összes 2000 utáni próbálkozását.
Idézet
 
 
-4 #7 metanor 2017-09-17 16:22
Próbálkoztak,pr óbálkoztak...de a másik Venom utolsó lemeze annyira sikeres lett,hogy rájöttek,ők is Venom néven futnak tovább...pár erős középtempó,lopo tt dallam,refrén....és kész a recept,hogy eladható legyen a lemez....h
Idézet
 
 
+2 #6 Claudius Oltarimanus 2017-09-15 00:56
Ki hitte volna? Cinkelnek egy olyan dobost akit nem Lars Ulrichnak hívnak....:D Nem voltam ott a lemezfelvételné l, de amennyire én tudom, az analóg szalagot szokták vagdosni, digitálisan viszont editálni szoktak! :) Eddig két nótába hallgattam bele, szerintem is teljesen rendben van a cucc!
Idézet
 
 
+4 #5 lcs 2017-09-14 08:34
Engem kilóra megvettek a nyitó riffel! :D
Idézet
 
 
+3 #4 Final Command 2017-09-14 08:30
A kritika minden szavával egyetértek (nem hízelgés, ritkán van ilyen :) ).
Annak ellenére, hogy Cronost minden tirpáksága ellenére, valamilyen megmagyarázhata tlan oknál fogva kedvelem, azt kell hogy mondjam, hogy ez eredeti Venom hangulatát a Venom Inc viszi igazán tovább ezzel a lemezzel.
Idézet
 
 
+1 #3 Tulus 2017-09-13 14:55
Megvettem korábban az iTunes-on, éppen az utolsó dalt hallgattam, amikor megláttam a kritikát a Shock-on :)

Hölgyek-urak, írhatnátok az új Tytan és az új Warfare lemezekről is \m/
Idézet
 
 
+3 #2 The_Sentinel 2017-09-13 14:49
Nekem is nagyon bejön, azzal együtt (vagy annak ellenére) is az év egyik legkellemesebb meglepetése, hogy a magam részéről a Cronos-féle Venom utolsó két lemezét is bírom.
Idézet
 
 
+2 #1 Tulus 2017-09-13 14:45
Az új Venom album számomra az év NWOBHM lemeze.

10/10

Metal we bleed \m/
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Kereső

Hozzászólások

Legfrissebb galériák

 

The Winery Dogs - Budapest, Barba Negra Music Club, 2016. február 17.

 

Devin Townsend Project - Budapest, Barba Negra Music Club, 2015. március 12.

 

Slipknot - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2015. február 5.

 

King 810 - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2015. február 5.

 

Alter Bridge - Budapest, Petőfi Csarnok, 2014. június 11.

 

The Treatment - Budapest, Petőfi Csarnok, 2014. június 11.