Alig néhány nappal a Suicidal Angels vezette mini thrash fesztivál után ismét egy tematikus turné érkezett a Dürer Kert kistermébe. Ezúttal a heavy/speed metalé volt a főszerep, hiszen a két fő attrakció, a kanadai Skull Fist és a svéd Enforcer is ebben a műfajban utazik. A buli első csapata az olasz Gengis Khan volt, akikre sajnos képtelen voltam odaérni, de a megkérdezettek elmondása szerint jófajta speedes, kissé néha az Exciterre emlékeztető muzsikát toltak.
Tavaly a Fezenen olyan koncertet láthattunk a veterán Deep Purple-től, amely jó eséllyel minden előzetes várakozást felülmúlt: laza, csuklóból előadott, ámde végtelenül profi örömzenélést, aminek hallatán a jelenlévő – amúgy fesztivál-rekordot jelentő – több tízezer ember mind a tíz ujját megnyalhatta. Mindezek miatt gondoltam, hogy sokan lesznek a c...
Megmondom őszintén, sosem voltam U.D.O. rajongó, mivel azonban szépen lassan elérünk (pontosabban hőseink érnek el) abba a korba, mikor a nagy öregek leteszik a lantot, úgy döntöttem, ezúttal nem hagyom ki a lehetőséget, hogy szólóban is láthassam az Accept legendás frontemberét. Bár Herr Dirkschneider néhány hónapon belül betölti a hatvankettőt, ...
Bár alapvetően sokféle zenét szeretek a metalon belül, nem minden esetben lelkesedem feltétlenül az ezeket összevegyítő turnék iránt. A változatosság gyönyörködtet ugyan, mégsem biztos, hogy négy-öt fellépő közül van kedvem kimazsolázni azt az egyet vagy kettőt, melyek megfelelnek az ízlésemnek. Ha viszont egy tematikus bulira fizet be az ember, rö...
Végül is minden csupán rögtönzés – mondta egyszer Charlie Chaplin, de én azért mégsem hittem volna, hogy ezen állítás egyszer a farkasodúból kivigyorgó Ulverrel kapcsolatban is megállja majd a helyét. Persze tudom, számos váratlant húzott Rygg professzor társulata az utóbbi években, de egy nagyobb részben improvizációra épülő előadás még a zenekar ...
Bár mindenképpen el terveztem menni erre a koncertre, nem feltétlenül ragaszkodtam hozzá, hogy én írjak róla, elvégre a bő két évvel ezelőtti Iced Earth buliról is én emlékeztem meg e hasábokon, és hát mi újat tudnék ugye hozzátenni. Aztán egyfelől főszerkesztőnk az interjú után igazoltan eltávozott, és a shockilag nálam jóval szorgalmasabb Kiss Gábo...
Igen, tudom, megint lemaradtunk az előzenekarokról, és igen, tudom, hogy erre semmi mentség nincs, pláne, hogy itt most nem is érdektelen, negyedvonalas töltelékbandákról volt szó, amelyek láttán teljesen nyilvánvaló, hogy ha addig nem oszlanak fel, akkor öt év múlva is ugyanilyen érdektelen, negyedvonalas töltelékbandák lesznek. Így aztán nem is m...
Kedves Barátaink! Azt hiszem, igazi kuriózumnak örülhetünk így a 2014-es esztendő legelején, mivel emlékezetem szerint mindezidáig még nem került sor a Shock! hasábjain olyan formabontó vállalkozásra, amire most készülünk. Mert arra már volt példa, hogy ugyanarról a koncertről (pláne fesztivál fellépésekről) több „kiküldött tudósítónk" is elmondta ...
Alig egy év telt el azóta, hogy a legutóbbi pesti Therion buli kapcsán leírtam: néhány évre elbúcsúzhatunk a svéd csapattól, mivel annak alapítója, agya és főnöke régóta dédelgetett álmának véghezvitelébe fogott, azaz a készülő Therion opera miatt egy időre befagyasztja a csapat tevékenységét. Nos, mint azt különösebb jóstehetség nélkül is sejteni le...
A legkevésbé sem volt tipikusnak mondható az idei Mikulás-nap, a péntek estét szokatlanul fagyosan követő szombati munkanappal, a hidegfront szállította közlekedési viszontagságokkal, a munkából-koncertre-beesés minden nyűgével együtt. A pár éve hivatalosan is nagykorúvá vált, jelenleg pedig már alapításának huszadik évfordulóját ünneplő Sear Bliss...
Belemehetnénk abba, vajon miért maradt ki Magyarország ismét egy olyan turnéból, amelyet a világ minden részén tárt karokkal fogad a közönség, és gyakorlatilag kizárólag hozsannázó reakciókkal lehet találkozni vele kapcsolatban, de igazság szerint már évek óta túlléptem azon, hogy ilyesmiken bosszankodjak. Pláne, hogy én éreztem volna cikinek, ha a...
Ismét haragudni fog mindenki, aki anyáz minket az előzenekarok miatt: noha baromira szerettem volna megnézni a Don Gattót, egyszerűen nem tudtam leérni a Dürerbe este kilenc előtt, így körülbelül pont akkor érkeztem meg a helyszínre, amikor befejezték a bulit. Az elmondások szerint mindenesetre a srácok marha jól nyomultak, pláne, hogy még Gary Mes...
Nem szeretnék okoskodó fejtegetésekbe bocsátkozni, hogy „márpedig igenis el kellett volna Budapestre is hozni ezt a turnét", blablabla, mert abszolút nem látok bele abba, hogy megérte volna-e ez bármelyik koncertszervezőnek is (mert noha például a hasonló jellegű D-A-D bulin elég sokan voltak, fogalmam sincs, hogy sikeres volt-e anyagilag). Ezért csa...
Nyugodt szívvel kijelenthető, hogy a The Ocean nagyjából hazajár hozzánk, hiszen gyakorlatilag félévente el lehet őket csípni valamelyik budapesti klubban. Ezúttal aktuális lemezük, a Pelagial körútján értek el a fővárosba, pontosabban az A38 színpadára.
„Legyen kevesebb, de nagyobb durranás!" – olvashattad néhány napja Csányi Szabi szavait a jubileumi Black-Out koncert kapcsán vele készült villáminterjúnk ban, és látva a bulit, azt kell mondjam, ez a koncepció maximálisan gyümölcsözőnek is bizonyult, hiszen a húszéves szülinapját ünneplő zenekar koncertjére bizony csurig telt a Barba Negra. Azt pers...
Furcsa idők furcsa terméke volt a szólóművész Kovács Ákos első önálló kiadványa, az idén húsz esztendős Karcolatok lemez. Az albumról feltétlen tudni érdemes, hogy azt még a Bonanza Banzai keltette vihar tombolása közben sikerült mellékutakon életre segíteni, a korabeli szándék pedig nem is mutatott távolabb annál, mint hogy Ákos személyiségét egy ...
Az esemény meghirdetésének időpontjában megtippelni nem tudtam volna, hogy az első magyarországi Nickelback koncert ordas nagy bukta vagy teltház lesz. Nagy meglepetésemre aránylag gyorsan bejelentették az utóbbit, tehát igaz a tézis, miszerint míg a '90-es évek elején minden háziasszony ismert legalább három Guns N' Roses dalt, a 2000-es évek elej...
Előzetesen nem mertem volna megtippelni, hányan veszik a fáradságot, hogy adjanak még egy sokadik utolsó esélyt is a Queensryche-nak, akik körülrajongott istenekből váltak fokozatosan páriává a rajongók szemében. Az új énekessel, a Geoff Tate helyére állított Todd La Torrével adott első magyarországi koncert nézőszáma alapján egyből látszott: a vá...
Mint azt a Smicivel a múlt héten készült interjúnkban is olvashattad, a soproni Moby Dick nem aprózta el hagyományos őszi nagykoncertjét, amelyet idén is a Club 202-ben rendeztek meg. A harminc számos, jó kétórássá hizlalt program hírére a közönség is megmozdult, így majdhogynem csordultig telt a dühöngő, mire a négyes belecsapott a lecsóba nem sokka...
Bár a Sote klubban még sosem jártam, mikor kiderült, hogy az eredeti helyszín áramellátási problémái miatt a Supersonicba (azaz a Yukba) kerül át a Masterplan koncertje, nem repestem éppen az örömtől. Merthogy a Yukról sok mindent el lehet mondani, de hogy ideális koncerthelyszín lenne, azt semmiképp. Aki volt már, pontosan tudja, miről beszélek: k...
Már én is unom magamat, hogy megint azzal kezdem: vannak zenekarok, amelyek töredékét sem érték el annak, amire hivatottak lettek volna. Az ember ilyenkor automatikusan, szinte gondolkodás nélkül köpi egymás után a neveket a King's X-től a Trouble-ön, a Vainen, a Psychotic Waltzon, a Death Angelen és a Vicious Rumorson át egészen a Fates Warningig,...
Huszonegy éve nem volt Magyarországon Pretty Maids koncert, ami bődületesen nagy idő, főleg, ha tekintetbe vesszük, hogy hazánk a dán bandával egy kaliberű csapatok körében már közel sem számít feltérképezetlen területnek. Járt már nálunk a '80-as évek hősei közül többek között a Winger, a Dokken és a House Of Lords is, hogy a szintén dán és szinté...
Néha egy-egy emblematikus előadónak köszönhetően előfordul, hogy egyébként a nagyközönség által ignorált, a médiában illetve a mainstreamben soha fel nem bukkanó műfajok egyszerre csak valahogy bekerülnek a köztudatba, sőt, adott esetben divatossá, felkapottá is válhatnak. Nyilván blues-reneszánszról azért Joe Bonamassa munkássága révén sem beszélh...
Csekély számú nálunk az a réteg, amelyik az Orphaned Land (és hasonló zenekarok) zenéjét szereti – illetve egyáltalán ismeri –, hajlandó lemezeket is vásárolni, és ha erre járnak, megnézi őket élőben is. Ennek ellenére most már elmondhatjuk, hogy a Kobi Farhi által vezetett csapat visszajáró vendégnek számít Magyarországon, és bízom benne, hogy ez ...
Vannak olyan zenekarok, akik akárhányszor is játszanak nálunk, mindig képesek lázba hozni, aminek köszönhetően képtelen vagyok kihagyni aktuális fellépésüket. A Uriah Heep egyike ezeknek, ráadásul szinte hazajárnak hozzánk, így annak ellenére, hogy mindössze három hónap telt el az
alsóörsi bulijuk
óta, természetes volt, hogy ismét tiszteletemet tesze...
Igazán nem volt piskóta, amit a szervezők a Rockélet negyedik születésnapi partyján idén a Dürer Kert színpadaira pakoltak. Már kora este elkezdődtek a koncertek, a kisteremben a Mordeye, a Checkpoint Charlie, a Damn (Down tribute), az Ozone Mama és a Don Gatto dörrent, a nagyobbik színpadon pedig a Mystery Gang, a Special Providence és Ganxsta Zol...
Miután évekig vártunk rá, hogy a jelenkor egyik legizgalmasabb extrém metal négyesfogata hazánkat is megtisztelje, a Gojira idén nyáron ráduplázott reményeinkre, így aztán a L' Enfant Sauvage turné nyári, európai szakaszának nyitó és záró rendezvénye egyaránt magyar földön valósulhatott meg. Ez már önmagában rendkívüli dolog, megtoldva azzal a megala...
Facebook
Twitter