Idén kimondottan úgy készültem, hogy részemről nem lesz FEZEN-cikk, sem körképes, sem komolyan vevős verzióban. De aztán az ember ott van a fesztivál sűrűjében, és a gondolatok csak úgy megszállják: a környezet, az élmények inspirálnak, és akkor pedig már nem könnyű ellenállni a „nem írnád meg mégis a..."-típusú, természetesen célzott kérdéseknek. Így esett tehát, hogy megint leültem, hogy összerakjak egy összevissza csapongó fesztiválriportot, amelynek lendületét időnként hozzáértő sorok törik meg, hogy a kellően felbosszantott olvasók valami szakmait is kapjanak, elvégre ők sem szórakozni járnak ide, mint ahogy nekünk sem üres kicsapongási lehetőségként kellene a fesztekre tekinteni.
