Lomtalanítás volt a kerületben, én pedig egykedvűen kerülgettem a szemétkupacokat a Robot felé haladva, miközben figyeltem, ahogy szorgos kezű guberátorok lelkesen túrják a kibelezett tévékből, építési törmelékből és szakadt matracokból álló gúlákat, hátha aranyra bukkannak a szarhalom alján. Hát persze, Black Friday van, gondoltam cinikusan, aztán meg arra, hogy mindez mennyire jól működik a Zeke-fellépés hátteréül is.
Abban a roppant szerencsés helyzetben vagyok, hogy élőben láthattam muzsikálni a Pink Floyd mindkét alapemberét, aminél már csak az lett volna maradandóbb élmény, ha egy színpadon teszik ezt. Bár ez utóbbi sajnos kimaradni látszik az életemből, két Waters- és egy Gilmour-előadás után nyugodtan elmondhatom, hogy nagyjából mindent láttam, amit a 21. ...
„Senki sem járta ezt az éjt, túl cudar idő volt a szerelmeseknek. (...) Elegendő annyit mondani, kikeltek a sírjukból: temetkezési cicomából születtek újjá, arcukat nem lepte semmi sallang, csupán a szépséges csontformák maradtak. Egyre csak jöttek, kitárták a temető hátsó kapuját, és a pusztaságon át az Elysium felé meneteltek. A távolból odahalla...
2016 novemberében került sor a Nagy Őszi Koncerthétre, én legalábbis így neveztem el, tekintve, hogy rövid időn belül láthattuk az Obituary / Exodus / Prong triót és az Overkill / Crowbar párost Budapesten, ezt követően, párszáz kilométerrel arrébb Saxon / Last In Line / Girlschool - és Annihilator -bulikra voltunk hivatalosak, hazaérve pedig Steve Harris ...
Vegard Sverre „Ihsahn" Tveitan, az Emperor zsenije nem mindennapi vendég Európa ezen szegletében, már az is komoly meglepetést keltett, amikor pár éve egy nagyszebeni fesztiválon el lehetett őt csípni. A mester ezúttal ráadásul egy alapos lemezbemutató turné keretében érkezett meg végre hozzánk, amit kábé olyan hitetlenkedéssel fogadtam, mint amikor a...
Hatalmas kedvencem az Armored Saint, minden idők egyik legjobb amerikai metalbandájának tartom őket, akiket ehhez képest ráadásul nagyjából senki sem ismer. Ugyanakkor nagyon rég letettem már arról, hogy Magyarországhoz értelmes közelségben is elcsíphessem az elmúlt két évtizedben kizárólag hobbi- és szerelemzenekarként üzemeltetett bandát. Főleg, ...
Az idei Desszert Feszt nagyon nem volt gyenge eresztés, így aztán egyértelműnek tűnt, hogy a zárásra is valami nagyobb dobással kell készülnie a szervezőknek. (Oké, egy magyar bandákkal feldíszített záróbál még hátra van, de a külföldi fellépőktől való búcsút bizony ez a buli jelentette.) Nem is vallottak szégyent, hiszen a kultikus doom legenda Yo...
Ha Barba Negra, akkor részemről egy újabb minifesztivál az extrém metal színtér tetszés szerinti részhalmazának, nagy nevek és hasonlóan érdekes csemegék társaságában. Ezt ígérte ez az este is, a headliner pozícióban ezúttal a black metal üdvöske Watainnel, illetve a mindig megbízható teljesítményt nyújtó Rotting Christtal és fekete lóként az abszo...
Máig aktív kortársaihoz hasonlóan a Sear Bliss is elért abba korba, amikor lépten-nyomon jubileumokra talál, így pusztán a nosztalgia adta lendület okán is lazán elvegetálhatna a veterán banda. Szerencsére Nagy Andrásékra sosem volt jellemző, hogy ekként próbálják aprópénzre váltani múltjukat, és ha akadt is kimondott nosztalgiázás utóbb, a zenekar...
Régen volt már olyan nehéz a döntés koncertkérdésben, mint nemzeti ünnepünkön: akkor most Life Of Agony legyen, vagy Killing Joke? Újraélni a kamaszkort a Minává lett Keith Caputo vezetésével, vagy fejet hajtani egy negyvenedik (!) jubileumát ünneplő legenda előtt? Végül az szólt a post-punk/new wave határvidékéről elstartoló, majd a goth rockon és a...
Ugyan nagy nevekkel nem szolgált, mégis már előzetesen egyértelműen az év egyik kiemelkedő black metal-eseményének számított ez az őszi hajós szeánsz, ahol az (elvileg) bemelegítő fellépők is olyasfajta izgalmak ígéretével érkeztek, amely jelentősen képes volt megemelni az underground mélyebb rétegeire is kíváncsi közönség vérnyomását. Az est sztár...
Igazán tartalmas hosszú hétvégét kínált az idei ünnep a klasszikus rockzene híveinek, érdemes volt tehát wellnessezés helyett valami kevesebb elkötelezettséggel járó elfoglaltságot keresni, illetve pestieknek itthon maradni, hiszen vasárnap Axel Rudi Pell adott baromi feelinges koncertet, a négy napos pihenés zárásaként pedig elindíthattuk a Uriah He...
Rég láttuk utoljára Magyarországon a Life Of Agonyt, így itt volt az ideje, hogy megint elvetődjenek hozzánk. A korábban számos belső válságon és több feloszláson is átesett zenekar aztán jött, látott és az ujja köré csavart mindenkit az A38 Hajón: a három alapember, Mina Caputo, Alan Robert és Joey Zampella, illetve idén bevett dobosuk, Veronica B...
Ugyan még mindig elég gyakran előfordul, hogy a gigasztárok produkciói elkerülik hazánkat, az elmúlt évek koncertdömpingje alapján azért egyértelműen kimondható, hogy Magyarország stabilan bekerült a turnés vérkeringésbe. Underground szinten legalábbis. Épp ezért hála istennek olyan, a kontinensen aktívan turnézó, évtizedes múltra visszatekintő elő...
Úgy tűnik, ez egy olyan év, amikor bizonyos zenekarok többször fellépnek nálunk (mondjuk ezzel a csúcstartó a The Dead Daisies lesz, akik decemberben harmadik (!) koncertjüket adják majd). A német illetőségű Critical Mess májusban már megfordult nálunk a Six Feet Underrel, amit ugyan kihagytunk, így némiképp felkészületlenül ért minket a fronthölgg...
Annyi mindenen lehetne keseregni. Legelőször is azon, hogy mekkora igazságtalanság már, hogy egy olyan kaliberű énekes, mint Eric Wagner, aki tényleg évtizedek óta szívét-lelkét teszi bele ebbe az egész cirkuszba, olyan apró helyre szorul, mint a Dürer kisterme – és még az sem telik meg rá totálisan. Meg hogy milyen kár, hogy elmaradt az Acid Muffi...
Bármennyire is elképzelhetetlennek tűnt egy Mark Reale nélkül működő Riot, a főnök halála óta V toldattal üzemelő csapat simán vette az akadályokat, és megugrották az elég magasan lévő lécet. A Mark halála után elsőként napvilágot látott, 2014-es Unleash The Fire is kifejezetten jól sikerült, az idén megjelent Armor Of Light pedig valóban műfajának kie...
Első ízben tette tiszteletét nálunk a Graveyard névre hallgató zenei időgép, és amikor tudomást szereztem a koncertről, bizony még bőven kérdésesnek tűnt, hogy nekem akkor ezen az eseményen feltétlenül jelen kell-e lennem. Egyrészt több helyen is olvastam arról, hogy élőben nem mindig a legütősebb a társulat, másrészt akkor még nem ismertem az új l...
Kíváncsi lennék, ha már egyszer Kanada akkora mintaállam, hogy még a jövőben is oda menekülnek majd a gileádi üldözöttek, vajon kulturális értékeit is kellően megbecsüli-e, vagy esetleg az underground sors ott is annyira mostoha, mint mondjuk nálunk. Persze a nagy hatású, terjedelmes életművet idővel díjazzák felénk is, de addigra a művész már lehe...
Érdekes kontrasztot eredményezett, hogy az eredetileg augusztusban esedékes Sons Of Apollo-koncertet csak a már lefixált Kip Winger-buli napjára sikerült újraszervezni. A maguk nemében külön-külön abszolút etalonnak számító zenészek aligha vezethettek volna elő olyan produkciókat ezen az estén, amelyek távolabb állnak egymástól. Miközben az egykori...
Daniel Gildenlöw sztoriját nyilván minden Pain Of Salvation-rajongó kívülről fújja: a fickó gyakorlatilag a halál torkából tért vissza, mentálisan és fizikálisan is megerősödve, felépülése pedig egyben a zenekar újjászületését is jelentette. Daniel kálváriáját követően ugyanis egy olyan nagylemezt tettek le az asztalra, mely számomra egyértelműen a...
Lassan ugyan vége a nyárnak, de a forró évszak persze nem futhat le anélkül, hogy meg ne kezdődne a Nagy Fővárosi Sivatag buckalakóinak éves rendes seregszemléje, a Desszert Feszt Budapest. Immáron harmadik alkalommal, ezúttal sem kismiska nevekkel (hanem inkább olyanokkal, mint Primitive Man, The Skull, Elder), bemelegítésül pedig nem is találhatt...
Jó (meleg) idők járnak a sivatagi rockzenék kedvelőire ezen a nyáron, persze, ilyen időjárás mellett talán nem is nagyon történhetne ez másként, de azt hiszem, hogy a globális felmelegedésen túl sokkal nagyobb szerepe van ebben a Cudi Purci Booking által összegründolt eseményeknek. Mint amilyen ugye a már szinte tradicionálisnak is mondható Desszer...
Mind a zenét, mind a körítést tekintve távolabb már nem is állhatna tőlem a gót one-(wo)man-show-k világa, de ez egyben azt is jelenti, hogy a szabályt erősítő kivételek mind jó okkal szerepelnek a listámon. Chelsea Wolfe pedig maga a Kivétel, és ha nem lenne eleve egy roppant vonzó személyiség, azt mondanám rá, hogy életre kelt Frankenstein-teremt...
Ha zenész lennék, olyan szeretnék lenni, mint Page Hamilton – így zártam négy éve a Helmet akkori magyarországi koncertjéről írottakat , és ha akkor igaz volt ez a mondat, hát most hatványozottan az lett. A Dürer Kert középső termében megejtett legújabb hazai Helmet-buli ugyanis újfent tökéletesen megmutatta, hogy Mr. Hamilton mit művel bárki másnál ...
Mivel az idei FEZEN egyik legfontosabb eseményéről, a tényleg minden túlzás nélkül fantasztikusnak nevezhető Helloween -koncertől tehetséges (örök)ifjú kollégánk már egy nem kevésbé fantasztikus cikkben megemlékezett , nekem ismét csak a csapongó fesztiválkörkép jut, senki ne számítson tehát részletes, mindent kielemző Mr. Big-, Ministry- vagy DJ Bob...
Eredetileg úgy terveztem, hogy csütörtök este is ellátogatok a Rockmaratonra, hiszen az aznap fellépő Crowbar / Sick Of It All / Madball hármas igencsak erős összeállítás volt, sajnos ez azonban végül nem jött össze, így számomra a második, szerdai nappal véget is ért a fesztivál. A Powerwolf fémjelezte dallamos európai heavy metal nem kifejezetten...
Facebook
Twitter