Másfél évvel ezelőtt Brant Bjork már megmutatta, hogyan kell sivatagot varázsolni a folyóra, az A38 Hajó belsejébe. Most pedig egykori társán, John Garcián volt a sor, ám neki annyival még nehezebb volt a dolga, hogy míg Brant mindezt egy tűzforró augusztusi napon vihette végbe, a dalnoknak egy esős-borongós februári este jutott. Persze így sem vallott szégyent, még ha ebben Brantnél sokkal jobban is támaszkodott a jó öreg nosztalgiafaktorra. De ezzel sincs semmi gond, sőt, valljuk meg őszintén, igazság szerint pont ezért jöttünk. Mert hiába lett remek John legutóbbi, harmadik szólóanyaga, a fő vonzerőt az jelentette, hogy előre borítékolható volt: itt nagy csomó Kyuss-dal is elhangzik majd. A rockzenére sajnos mind zenészi, mind hallgatói oldalon jellemző elöregedés miatt amúgy is egyre több buli veszi fel a sokszor emlegetett osztálytalálkozó-jelleget – hát ez itt most sokszorozottan volt jelen. És éppen ettől lett annyira jó.