Shock!

december 15.
szombat
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

Koncert tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Helloween - Székesfehérvár, 2018. július 25.

0728hell1Koncert előtt, közben és utána is egyfolytában fogalmaztam azokat a mondatokat, amiket le akartam írni mindenképpen, de természetesen mint minden elemi erejű élmény, a Helloween Pumpkins United felállása átfogalmaztatta velem a már korábban megszületett kijelentéseket, érthetően gondolataimat alaposan megkavarta az átélt kétórás koncert. Nem akarok túlzottan előzményeket taglalni, a mindenféle drótmédiumoknak köszönhetően ismert volt a dallista, az előző koncerteken bemutatott műsor, vetítések – na, ezeket egyáltalán nem nézegettem, mert úgy szerettem volna megélni, hogy minden mozzanat akkor jusson el hozzám, úgy érintsen meg, ahogy annak a Nagy Összeborulás szándéka szerint lennie kell.

Időkincstárnok ismerősök, akik eljutottak már korábbi állomásokra, meséltek jóféle benyomásokról, ezeknek egyöntetűen az volt a megállapítása, hogy észbontó/eszméletlen/hatalmas/óriási hatást gyakorolt rájuk a csapat, illetve az előadás. Szerettem volna elhinni teljes mélységében ezeket a beszámolókat, de valahogy már a levegőben is benne volt, hogy ez nem lehet rossz.

időpont:
2018. július 25.
helyszín:
Székesfehérvár, FEZEN Fesztivál
Neked hogy tetszett?
( 46 Szavazat )

Az intrónál már izgulok, hogy a fényképezésre koncentráljak erősebben, vagy Michael Kiske antréjára, de maga az intró is már egy kisebb földindulás, és akkor jön a „Masquerade, masquerade, grab your mask and don't be late", hát végem van, libabőr húzza az alkaromat, nem tudom, az objektívem hova irányítsam, ezek az urak meg tűpontosan érkeznek, mindegyikőjük attraktív a maga módján, még a botoxolt Palpatine-ra emlékeztető Michael Weikath is a bohóc gitárjával, ez eldőlt az első pillanatban. Hogy stílszerű hasonlattal éljek, két tonnányi hangkazetta nyomásával zúdulnak rám az emlékek, érzések, benyomások. Pontosan úgy áradt szét a zene a deszkáról, ahogy azt előzetesen elképzeltem. Tisztán, érthetően érkezett meg az összes elem, senki sem volt egykedvű a csapatból, és bár nekik ez rutinmunka, mégis látszott rajtuk, hogy valóban élvezik a fellépést. Mint azt Weiki nyilatkozta nemrég, hogy egyszerűen csak ellustítja őket a most zajló turné és nosztalgiaműsor, ez a jó értelemben vett elégedettség olvasható is volt róluk végig az este folyamán.

0728hell2

A közönség is együtt mozdult meg a műsor indulására, tisztán lehetett hallani, amint az első sorok éneklik a szöveget Michael Kiskével és Andi Derisszel. Roppant érdekes volt egyébként látni azt, hogy bár a hajhullás és a plusz kilók belőtték a publikum nagyját, de bőven jelen volt a tizen- és huszonéves generáció is, akik láthatóan-hallhatóan szintén magukénak érezték a Helloween örökségét. Az első három szám – Halloween, Dr. Stein, I'm Alive – úgy telt el, annyi élmény ért, hogy már akkor is fülig érő vigyorral távoztam volna a fesztiválról, ha ott ér véget a fellépésük. Markus Grosskopf folyamatosan bohóckodott, a színpadot bejárta minden szegletében, néha pózolt egy jót a feléje célzó objektíveknek is, a vicces sapkára hasonlító parókát viselő Kai Hansen is ide-oda sétált, és hát ami alapvetően a legmeghatározóbb kell, hogy legyen, a legtöbb figyelmet a két frontember generálta: Deris és Kiske pontosan úgy mozogtak, sőt, vezényeltek, mintha világéletükben együtt alkottak volna. De végső soron igen, ez mindkettejük csapata, ha az eltöltött éveket és kiadványokat nézzük, a nosztalgiafaktortól megtisztítva is.

0728hell5

A legvisszafogottabbnak Sascha Gerstner bizonyult, ő csendesen riffelgetett, míg Kai és Micha páros-szólózgatott, csak később, a levezetés és bemutatás idején jött előre, de ezen a turnén ez így rendjén is van. Dani Löble, ahogy szokta, nagy vehemenciával tolta végig a programot. Számomra az est legmegindítóbb pillanata Ingo Schwichtenberg videója volt, amikor a csupa mosolygós, kedves dobos eredeti hangfelvételére később Löble rájátszott, ez a megoldás hallatlan megkapó gesztus az egész csapattól, külön köszönet érte. Egy pillanatra pedig hadd kanyarodjak még vissza a basszusgitároshoz: Markus zenei teljesítményéről elég kevés szó esik ahhoz képest, amilyen alapozást és emlékezetes motívumot tesz bele a zenébe. Nem elégszik meg a párakkordos búgással, hanem szinte külön díszítés az egész játéka, ráadásul olyan sajátosan működteti a dallamait, amit az egyes számok, szólórészek alatt hallani, hogy alanyi jogukon is simán dúdolhatók, emlékezetesek. Jó figyelni, jó hallgatni, merő vidámság a fickó.

0728hell4A nosztalgia – és persze a hangszálpihentetés – jegyében az énekesek a Starlight / Ride The Sky / Judas blokk erejéig átadták a terepet Hansennek, aki gond nélkül nyomta el a maga részét, és bár kétségtelenül meghatározó ez a korszak a Helloween életében, engem ez nyűgözött le legkevésbé, mert bár bírom, szeretem a figurát, de énekesként sosem tudtam a kedvenceim közé sorolni, és hát a Walls Of Jericho lemezt se tekertem rongyosra régebben sem. De ahogy említettem, ugyanúgy része a históriának, szerepét nem is akarom megkérdőjelezni egy pillanatig sem.

Mint fentebb hivatkoztam arra a lustaságra, amit Weikath bevallott, simán tetten is érhető a Pumpkins United című újkori darabon, amit úgy éreztek, hogy illik elővezetni egy ilyen turnén, ha már névadó. De ha csak kicsit őszinték vagyunk magunkkal vagy a csapattal szemben, ez egy poénnak elmegy, viszont nem tartozik az erősségük közé. Nagyon szerettem volna meghallgatni teljes egészében a Keeper Of The Seven Keys II címadóját is, azonban ezen az estén sajnos csak egy részlet jutott belőle, ami – és egy hosszabb agyhúzó szünet – után a két kihagyhatatlan ráadás, a Future World és az I Want Out következett. Nem tudom pontosan megfogalmazni, mi zajlott le itt bennem, hirtelen egyszerre voltam tiniként a szobámban, amint másolom a lemezt a kazettára, de közben figyeltem Kiske taglejtéseit is, és a két sík tökéletesen csúszott egymásra, fedésbe kerültek. Előkerültek a hatalmas felfújható tökök is, kegyetlen jó móka volt nézni, amint pattognak a kezek fölött, közben pedig Derisék kettéosztják kórusokra a jelenlévőket, és megy a vezénylés.

Michael Kiske. Eltelt három évtized, mióta megjelentek a kőklasszikus Keeper lemezek. Évek és plusz kilók száma harminc. De a fickó ugyanúgy kiereszti a „leave me be"-t és vonatkozó hangjait, mint akkor. Eszméletlen, óriási, és ha nagyon kukacoskodni akarnék, akkor sem akarok egy rossz szót se írni rá, nem lehet, nincs olyan momentum, ami miatt akár egy betűt is kötekedésre kellene pazarolnom. Andinek is minden elismerésem, száz százalékban alkalmazkodott, támogatott, tökéletes párost alkottak Michivel.

0728hell3

És még egy gondolat a műsor kapcsán, némileg elvonatkoztatva. Amilyen felemelő dolog látni ezt a gárdát ebben a formában, olyan nagy kérdést vet fel a jövőre nézve, hogy mire lesz képes kifutni a formáció. Mivel még maguk a zenészek sem tudják, ezért komolyan találgatni nem érdemes, de annyi bizonyos, hogy a lécet magasra tették, azt megugrani ennyi és ilyen erős egyéniségekkel nem egyszerű. Ha ebben a nosztalgiakörben ennyi lesz, aminek éppen tanúi vagyunk, akkor sem lehet követ vetni rájuk, ha pedig új dalokat akarnak majd kiadni, azokat gyakorlatilag a legjobb tudásuk szerint kell elkészíteniük, mellényúlni egyszerűen nem fér bele.

Most viszont jöhet a papírfecnieső, csillogás, szállhatnak a dobverők, örökre szóló élményt ajándékozott a Helloween Pumpkins United.

0728hell6

Az idei FEZEN-ről később részletes beszámolóval jelentkezünk.

Fotó: Bertli Zoli

 

Hozzászólások 

 
#14 Levike 2018-07-31 08:46
Idézet - Sinka Péter:
Ennek a turnénak Weikath az igazi nyertese, és nem a pénz meg a siker miatt, hanem mert sokkal összeszedettebb , és az is jót tesz neki, hogy megint ő kapja a szólók nagy részét - persze csak Hansen után. A közönség meg szintén csak nyerni tud ezzel a három gitárral, főleg hogy mindenhol jól lehetett hallani a dupla szólót.

Kiske és Deris között nem volt érdemi különbség, hol egyikük a jobb, hol másik, most az első volt az. A többi tekintetében meg egyetértek a cikkel, talán még a vetítést emelném ki, ami a Priest-nél is nagyon tetszett... és hogy fesztiválon több mint két órát játszani, az is jó dolog, ami miatt én is azt mondom, hogy Halfordékkal egyenrangú produkciót kaptunk, persze a banda keretei között.

És én kívánom, hogy ezt folytassák így, mert legalább akkora dobás lenne nekik, mint a Maidennek Dickinson visszatérése...


Hat mar banom. Nagy kedvenceim. Maiden es Helloween szippantottak be a mufajba anno. Nem gondoltam, hogy ilyen hosszu lessz a program, azt hittem 1 oras fesztivalprogra m lesz :/.
Amugy a kepek alapjan nem hinnem hogy csak a penzrol szol. Szerintem tenyleg megbekeltek a multtal es elvezik.
A guns mellett a masik pozitiv csalodas.
Idézet
 
 
#13 Sinka Péter 2018-07-30 11:04
Ennek a turnénak Weikath az igazi nyertese, és nem a pénz meg a siker miatt, hanem mert sokkal összeszedettebb , és az is jót tesz neki, hogy megint ő kapja a szólók nagy részét - persze csak Hansen után. A közönség meg szintén csak nyerni tud ezzel a három gitárral, főleg hogy mindenhol jól lehetett hallani a dupla szólót.

Kiske és Deris között nem volt érdemi különbség, hol egyikük a jobb, hol másik, most az első volt az. A többi tekintetében meg egyetértek a cikkel, talán még a vetítést emelném ki, ami a Priest-nél is nagyon tetszett... és hogy fesztiválon több mint két órát játszani, az is jó dolog, ami miatt én is azt mondom, hogy Halfordékkal egyenrangú produkciót kaptunk, persze a banda keretei között.

És én kívánom, hogy ezt folytassák így, mert legalább akkora dobás lenne nekik, mint a Maidennek Dickinson visszatérése...
Idézet
 
 
#12 kaffer 2018-07-29 15:13
Visszajött a fiatalságom a buli alatt, már megérte :) Amúgy a nagy összeborulások annyira nem hitelesek számomra, de ez így nagyon rendben volt
Idézet
 
 
#11 KUF 2018-07-29 14:57
Idézet - a.magyar:
Mondjuk,azt becsülöm bennük,hogy mivel egyértelműen a pénzről szól ez az egész,és még azt is eljátsszák,hogy mennyire szeretik egymást,a színpadon ez nem látszik meg,profi módon, korrekt bulikat nyomnak!


Így van, és ezt így is kellene minden hasonló cipőben járó, koncerteket adó zenekarnak. Még ha vannak is a háttérben problémák, arra aztán nem kíváncsi egyetlen rajongó sem.
(Ellenpélda a Pokolgép ugyebár, ahol szemmel láthatóan egymást ki nem állható,kelletl en, elhízott és részeges zenészek haknizgattak(bá r arra a produkcióra még a hakni jelző is túzás), tartva a markukat a delláért, [email protected] a rajongók fejére...

A Helloween minden előzetes várakozásomra rácáfolt, eszméletlen koncertet toltak,sokakhoz hasonlóan nagyon remélem, hogy járnak még felénk ebben a felállásban.
Idézet
 
 
#10 Gábor 2018-07-29 13:11
Erről sajna lemaradtam, viszont az Accept 100%-os bulit nyomott másnap és a Mr. Big is jó volt.
Idézet
 
 
#9 a.magyar 2018-07-29 12:52
Mondjuk,azt becsülöm bennük,hogy mivel egyértelműen a pénzről szól ez az egész,és még azt is eljátsszák,hogy mennyire szeretik egymást,a színpadon ez nem látszik meg,profi módon, korrekt bulikat nyomnak!
Idézet
 
 
#8 CarryOn 2018-07-28 21:50
Király buli volt,még a Judast is ütötte nálam,amit nem hittem volna.Jó volt visszamenni az időben a boldog emlékezetű 1987-es évbe,mikor még kazettán bömböltettem felváltva a Keeper 1-et és a Walls of Jerichot...
Idézet
 
 
+1 #7 Generic Jingle 2018-07-28 17:51
Ez most a német Mobilmánia?
Idézet
 
 
#6 Igor Igorovics 2018-07-28 13:34
Idézet - Gyuszi:
Idézet - Günther:
Kár, hogy parókát visel Kai Hansen.

Ha ritkul a haja, inkább tolja le kopaszra mint pl. Dallas Toler-Wade.

Jó, de nem mindenki akar tök kopasz lenni, ha megszokta a hosszú hajat. Mert az egy dolog, hogy kopaszodik, de attól még van haja, csak nem elöl, viszont az meg rém hülyén néz ki, ha vkinek hosszú a haja, de csak oldalt meg hátul van neki. Úgyhogy ilyenkor lehet variálni. Kopaszra ledúrni. lófarokba összefogni (szerintem ez a legegyszerűbb, és az még tűrhetően is néz ki), hajbeültetés vagy paróka. Kai ez utóbbit választotta.
Idézet
 
 
#5 Gyuszi 2018-07-28 12:40
Idézet - Günther:
Kár, hogy parókát visel Kai Hansen.

Ha ritkul a haja, inkább tolja le kopaszra mint pl. Dallas Toler-Wade.
Idézet
 
 
#4 Rcooley 2018-07-28 12:27
Idézet - Günther:
Kár, hogy parókát visel Kai Hansen.


Nem baj az. Szerintem majd én is fogok 20-30 év múlva.
Idézet
 
 
#3 Günther 2018-07-28 09:11
Kár, hogy parókát visel Kai Hansen.
Idézet
 
 
#2 pozdi 2018-07-28 08:53
hol is kezdjem,24 éve vártam hogy élőben lássam a klasszikus felállást,hihet etlen volt látni őket ,mint egy állom :) a kezdés libabőőr,a starlight,ride, judas medleynél meg headbangelés ezerrel,mondhat om hogy életem legjobb bulija volt,remélem lesz még Helloween turné ebben a felállásban.Aki nem volt ott az nagyon sajnálhatja,reg ényt tudnák írni a buliról de még mindig a koncert élménye alatt vagyok,a nyakam már jobban van és a hangom is kezd visszajönni.Grat a szervezőknek,mé g több ilyen bulit a Fezenen
Idézet
 
 
#1 pumpika666 2018-07-28 07:19
óriási buli volt, köszi a szervezőknek
koncert alatt végig azon röhögtem, amikor Kiske nekiállt mosolyogni/grimaszolni, folyton egy nagyon pufi Matt Damon ugrott be róla :)
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Within Temptation - Budapest, PeCsa Music Hall, 2014. március 14.

 

Nickelback - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. november 8.

 

Jeff Loomis - Budapest, Dürer Kert, 2012. november 11.

 

K3 - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 19.

 

Orphaned Land - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 21.

 

ZZ Top - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2009. október 15.