Bár az amerikai thrash metal színtér vezetői kétségkívül az úgynevezett Big Four tagjai, az is nyilvánvaló, hogy a nyomukban mindig is ott loholt néhány nem kevésbé kiváló, népszerűségben azonban tőlük messze elmaradó brigád. Az Exodus, a Testament vagy a Death Angel mellett ilyen az 1980-ban, New Jerseyből indul Overkill is. Blitzék ráadásul sosem adták fel, sosem tartottak szünetet, még akkor sem, mikor a mindenkit sújtó zeneipari szarságok és a '90-es évek kedvezőtlen széljárása mellett olyan egyéb „apróságokkal" is meg kellett küzdeniük, mint a frontember daganatos megbetegedése. Kitartásuk és az a minőség, mely minden egyes anyagukat jellemzi, szép lassan ugyan, de meghozta a gyümölcsét – a zenekar tagjainak véleménye szerint mindig is fokról fokra, apránként építkeztek –, és a csapat jelenleg másodvirágzását éli. Ha nem is népszerűek annyira, mint a hőskorban, az érdeklődés folyamatos irántuk, ami az utóbbi tíz év lemezeinek hallatán nem is csoda, hiszen ezekben minden részletét tekintve ott van a klasszikus Overkill-sound. Az a sound, amely a negyedikként érkező, a napokban éppen huszonötödik születésnapját ünneplő The Years Of Decayen teljesedett ki igazán.
