A black metalban kevés az olyan kirakatbrigád, mint a bergeni illetőségű Immortal, mely zenekar gyakran butuska külsőségei ez esetben is könnyen elfedik a színtér felé óvatosabban közelítők elől a valódi tartalmat. Márpedig a banda magját alkotó Abbath és Demonaz Doom Occulta a norvég feketefém megkerülhetetlen szereplői közé tartoznak, akik a '90-...

A New York-i Manowar mindig is megosztó zenekar volt. Már a '80-as években, a klasszikus heavy metal abszolút fénykorában is sokan megmosolyogták őket a műfaj mellett maximális mellszélességgel kiálló szövegeik, színpadi ruháik, illetve az olyan szlogenek miatt, mint például a „Halál a hamis metalra!", ugyanakkor viszont rövid idő alatt népes és a ...

Nem szeretem a koncertlemezeket, mert azt vallom, hogy a stúdióban rögzített albumok és az élő koncertek világa két külön műfaj. Mint a színház és a mozi: gyakorta találkozik a kettő, de sokszor igencsak suta lesz a végeredmény. Ráadásul egyetlen tárgyiasult formában létező hanghordozó – legyen bár CD, kazetta, vagy éppen csak egy ütött-kopott fono...

Ha az amerikai heavy metal színtér legizgalmasabb, legkülönlegesebb zenekaraira vadászunk, a '80-as évekből rendszerint a Queensryche-ot vagy a Fates Warningot szokás kiemelni, ami teljesen jogos is, ám a fenti kettő mellé egy harmadik banda is odakívánkozik, noha nekik hosszabb távon sajnos nem igazán jött össze az, ami Michael Wiltonéknak vagy ak...

Harminc évvel ezelőtt jelent meg Ozzy Osbourne harmadik szólóalbuma, a Bark At The Moon, ahol az énekes – karrierje során nem először és nem utoljára – olyan helyzetből startolt rá a pályára, hogy sokan nem mertek volna fogadni a győzelmére. A frissen csatasorba állított fiatal gitárzseni, Jake E. Lee, illetve a visszarángatott régi cimbora, Bob Da...

Akármennyire is számítottam rá, mielőtt átfutottam a betűrendet, mégis meglepett, mennyire kevés hazai zeneanyag került be eddig a rovatba, és azok is főleg újrakiadások apropóján. Szó sincs persze arról, hogy ne szeretnénk a patinás régi magyar zenéket, de valahogy tényleg úgy alakult, hogy ez a műfaj kissé mellőzötté vált nálunk, és különösen iga...

Néhány napja olvashattad a hírt , miszerint a Dark Angel első két lemezének vokalistája, Don Doty – ha már kimaradt a csapat újjáalakulásából – Eliminate néven összehozott egy új bandát, többek között egykori Hirax és Forbidden tagok segítségével. Ezen információ kapcsán csaptunk a homlokunkra, hogy egy nemrég jubilált klasszikusról bizony elfelejtet...

Még mielőtt a Marduk azzá a vérrel öntözött harci szekérré változott volna, ahogy manapság ismerjük, a babiloni főisten után keresztelt, de tolkieni hatásokkal is alaposan megterhelt banda egyértelműen jelen volt a skandináv black metal fundamentumának megformálásánál. Húsz éve kiadott alapművük, a Those Of The Unlight nem csupán a kronológia, de s...

Harminc évvel ezelőtt jelent meg a dán Mercyful Fate első nagylemeze, a Melissa, amely a maga idejében – a zenekar extrém imázsa, gonosz szövegvilága és King Diamond megosztó énekstílusa miatt – nem számított sikerlemeznek, ám bizton állíthatjuk: a heavy metal, thrash és black metal műfajok egészen más irányt vettek volna, amennyiben nem születik m...

Huszonöt évvel ezelőtt Ozzy Osbourne személyes pokoljárásának legrettenetesebb szakaszát élte meg – még szerencse, hogy ő maga nem nagyon emlékszik a pontos részletekre. Az időszak elsődleges mementója, a No Rest For The Wicked album azonban arról tanúskodik, hogy a Madman még ekkoriban is képes volt tökéletes személyi döntéseket hozni, hiszen ezen...

A '90-es évek végének black metal aranykorán belül is külön csemegét képvisel a norvég Borknagar korai korszaka, mely ontotta magából a vita felett álló klasszikusokat. Egy zseniális gitáros és elképesztő képességek birtokában lévő énekes társai alkottak itt sorozatban valami tökéletesen időtlent, kikezdhetetlent, mely ráadásul a tágabb értelemben ...

Borítékolhatóan vita származik belőle, ha olyan kijelentéseket teszünk, hogy ez vagy az a lemez egy adott évtized egyik legfontosabbika, legjobbika, legmerészebbje – valami biztosan kimarad, más garantáltan másképp látja, megint mások szerint pedig felfújt lufiról van szó, ami igazából nem is fontos, jó vagy merész. Léteznek azonban közös nevezők, ...

1993-ban még nemhogy metalcore nem létezett, de jóformán még az is kifejezetten szokatlannak számított, ha egy hardcore zenekar metalos dolgokat vegyített a zenéjébe. A River Runs Rednek voltak persze előzményei – a Suicidal Tendencies, a Biohazard, a Prong és egy rakat más csapat is évek óta ismertnek számított már –, de olyan anyaggal, amely ilye...