Shock!

március 20.
péntek
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

Orphaned Land: All Is One

Orphaned Land: All Is One

Úgy tartják, hogy a zene határtalan, és ez a gondolat az Orphaned Landre fokozottan igaz, hiszen izraeli zenekarként békét, megbékélést és hasonlóan hippis gondolatokat közvetítenek, amelyek a világ elég nagy részén mindig aktuálisnak mondhatók. Ennek jegyében készült el három évvel az elég nehezen emészhető konceptalbum, a The Never Ending Way of ORWarriOR után a címében is árulkodó All Is One. A hármas szentség jegyében három országban rögzítették a lemezt (Törökország, Svédország, Izrael), és a borítón is ezt a szellemiséget viszik tovább: a három világvallás szimbólumát olvasztották össze. Kivételesen az sem csak a szokásos promószöveg, hogy Kobi Farhi énekes a zenekar legjobb munkájának titulálta az albumot, mert ha képben vagy az eddigi munkáikkal, te is biztosan fogod állítani, hogy ez a lemez kétségtelenül a legegységesebb és legmagasabb színvonalú közülük minden szempontból. Némi változás egyébként történt a tagságban a legutóbbi lemez óta: egy régi csapattag, Matti Svatitzky 2012-ben személyes okokra hivatkozva kilépett az Orhaned Landből. Helyére Yossi Sassi egy tanítványa, Chen Balbus került, vélhetően jobbat nem is találhattak volna Matti helyére.

 

Carcass: Surgical Steel

Carcass: Surgical Steel

Az év legkockázatosabb és leginkább várt visszatérése egyértelműen a Black Sabbath nevéhez fűződött, kisebb léptékben, underground szinten azonban a Carcass új lemeze is elképesztően jelentős esemény. A csapat a maga idejében öt albumot hozott ki, amiből az első négy mindenképpen klasszikusnak számít, méghozzá olyannyira, hogy nyugodtan le merem ír...

Neck Sprain: God’s Snake

Neck Sprain: God’s Snake

Szánalmasan olcsó és hatásvadász szóvicc lenne, ha történetesen nem lenne igaz: kábé három napja olyan marha módon sikerült felkapnom a fejem az ébresztőóra hajnalban felharsant ordenáré üvöltésére, hogy a nyakam azóta minden kisebb irányváltoztatásra hevesen jelzi, hogy neki bizony ez nem pálya. Most is: karót nyelten, kigúvadt szemeimmel egyetlen...

Nine Inch Nails: Hesitation Marks

Nine Inch Nails: Hesitation Marks

Trent Reznor azon ritka zenészek egyike, akiktől soha nem tudhatja az ember, mit is várjon. Ha összevetjük a Nine Inch Nails lemezeket, nem igazán találunk két egyformát, a kontraszt azonban akkor válik még élesebbé, ha hozzácsapjuk Reznor egyéb zenei kirándulásait is. A pennsylvaniai kukoricaföldek mellett felcseperedett Trent a '90-es évek elejér...

Annihilator: Feast

Annihilator: Feast

Sajátos viszonyt ápolok a kanadai Annihilatorrel. Határozottan úgy gondolom, hogy Jeff Waters az első három album után már nem volt képes végig egységesen magas színvonalú, tízpontos lemezt letenni az asztalra, ebből fakadóan időről időre mindegyik anyaga hallatán hiányérzetem szokott lenni kisebb-nagyobb mértékben. Ugyanakkor valahogy mégsem szokt...

Watain: The Wild Hunt

Watain: The Wild Hunt

Bizony, vad üldözésbe kezdett ötös sorszámú LP-jén a svéd Watain, az ilyesmi pedig ritkán szokott eredmény nélkül maradni. A három évvel ezelőtti, már merészebb húrokat pengető Lawless Darknessért egyaránt megkapták a hazai Grammyt és az első vaskos fikázásokat is persze, a folytatásra mégis három évet kellett várni. Fuck Off, We Murder – mondja a ...

Vista Chino: Peace

Vista Chino: Peace

Könnyű dolgom van ezzel a lemezismertetővel, hiszen a Vista Chino debütáló lemeze hivatalosan ugyan csak augusztus 30-án jelent meg, de hát azért a szemfülesebb stoner rockerek akár már jó másfél hónappal ezelőtt (!) is megvásárolhatták a Download Records kiadásában. Anélkül, hogy bárkinek is az illegális zeneletöltéseket reklámoznám, töredelmesen ...

Seven Witches: Rebirth

Seven Witches: Rebirth

Az amerikai Seven Witchesben az utóbbi időben lezajlott eseményeket még az Anthrax vagy a Queensryche is megirigyelhette volna. Jack Frost bandájában olyan énekes-vándorlás ment végbe, amit még annak ellenére is képtelen voltam követni, hogy nem csak a zenekar, de az érintettek egyéb munkásságát is kifejezetten szeretem. Mikor James Rivera nálunk j...

Ereb Altor: Fire Meets Ice

Ereb Altor: Fire Meets Ice

Mats és Ragnar itt és most kilépett a Bathory árnyékából, és hétmérföldes léptekkel járja immár saját útját – írtam a tavalyi Ereb Altor produkció kapcsán. Nos, téves riasztás volt. A srácok visszatértek ahhoz a Bathoryhoz (és ahhoz a Hammerheart albumhoz), ahonnan kiindultak, és amit a homlokukra ragasztott tribute-címke veszélye mellett is mindenko...

Avenged Sevenfold: Hail To The King

Avenged Sevenfold: Hail To The King

Nem szerettem volna ezt mondani, de sajnos kénytelen vagyok: az Avenged Sevenfoldnál a jelek szerint kifogyott a puskapor, és a fene se tudja, miért alakult mindez így. Jimmy „The Rev" Sullivan dobos, illetve zenei és koncepcionális éceszgéber tragikus 2009-es halála bizonyára közrejátszik abban, hogy csalódásként kell értékelnem ezt az új anyagot,...

Tracer: El Pistolero

Tracer: El Pistolero

Kár lenne tagadnom, hogy nagyon régóta szimpatizálok az ausztrál kontinenssel és annak lakóival. A kenguruk, koalák, ellemacphersonok és melgibsonok földjén az emberek ugyanazt csinálják, mint máshol, mégis, bármihez nyúlnak, az rendelkezik egy olyan sajátos adalékanyaggal, ami miatt azonnal egyértelművé válik, hogy az „odalentről" származik. Hogy ...

Chimaira: Crown Of Phantoms

Chimaira: Crown Of Phantoms

„Hello again my friend / it's time to start / there is no end" – susogja fülünkbe Mark Hunter a Plastic Wonderland kezdősorát az új Chimaira albumon, és valóban, helló, nincs itt semmi látnivaló, attól, hogy a frontember mellett újra lecserélődött a zenekar, a lényeg nem változott, akár egyszemélyes bandának tekintjük a dolgot, akár teljes egésznek...

dUg Pinnick: Naked

dUg Pinnick: Naked

Elég nehéz lenne összeszámolni minden önálló lemezt, projektet és egyebet, amelyekben Doug Pinnick részt vett az utóbbi bő tizenöt évben, mióta az egyes Poundhound lemezzel beindította a King's X melletti önálló karrierjét. Bevallom, kicsit néha el is vesztettem a fonalat ezeket illetően, noha időről időre akadt közöttük olyan, amit sokat hallgatta...

Filter: The Sun Comes Out Tonight

Filter: The Sun Comes Out Tonight

A diszkográfiában hatos sorszámot viselő The Sun Comes Out Tonight igazi, hamisítatlan Filter lemez. Benne van minden, amit Richard Patrick és éppen aktuális háttérzenészei valaha is pofásan tudtak művelni, de sajnos itt figyel valamennyi azon jellemző is, ami miatt a legtöbbünk apró gondolkodás után képen tudná törölni a jó Richardot. Már a szokás...

Aborym: Dirty

Aborym: Dirty

Régóta féltettem már az elszürküléstől a valaha nagyszerű ipari/avantgarde üzemként indult Aborymot, de legkésőbb most, a hatos sorszámú Dirty mocskos fényében egyértelművé kezd válni számomra, hogy a római brigád teljesen tudatosan kormányozta magát ebbe az egyirányú techno/thrash utcába, ahol ma találjuk őket. Valami igazán nagyszabású történés í...

Fueled By Fire: Trapped In Perdition

Fueled By Fire: Trapped In Perdition

A Fueled By Fire törzskönyvezett mintapéldánya a retro-thrash csapatoknak. A két demó után első teljes nagylemezével 2006-ban jelentkezett négyesnél a műfaj valamennyi ismérve tetten érhető, hiszen már a Spread The Fire debüt is fehér magasszárú tornacipőbe és farmermellénybe csomagolt, szélvész thrash metalt rejtett. Azon a bizonyos farmermellényen ...

Five Finger Death Punch: The Wrong Side Of Heaven And The Righteous Side Of Hell, Volume 1

Five Finger Death Punch: The Wrong Side Of Heaven And The Righteous Side Of Hell, Volume 1

Miután három zsinórban leszállított aranylemez után a Five Finger Death Punch új, kettős albumának első része a Billboard Top 200 második helyén kezdett , végérvényesen leszögezhetjük, ami egyébként eddig is nyilvánvaló volt: a '90-es évek elején Magyarországról az Egyesült Államokba szakadt Zoltan Bathory által összehozott és vezetett csapat nevéhez...

Igor: NA

Igor: NA

Igor (akarom mondani ИГОР), a vadparaszt itt van újra, és szinte nem változott semmit. Még mindig ugyanazt a bunkóhárdkór/sludge rettenet-ötvözetet tolja, mint a két évvel ezelőtti HE idején, még mindig imádja a kétbetűs EP-elnevezéseket (amúgy rendes tőle, hogy épp az én monogramomat választotta címnek – ezúton is köszi!), és még mindig az egerszaló...

Another Way: Az idő rövid története

Another Way: Az idő rövid története

Békés négy év elteltével ismét grindol. A fiatal és lendületes Another Way Délkelet-Magyarországról emeli magasba újfent az extrém zene dühösen lobogó zászlaját, és köpi a korrupt világ arcába haragját. A 2009-es Holtágak az ártérben is egy méregzöld anyag volt, de mintha ezúttal csak tovább harapózott volna a fiúkban a társadalommal szembeni csalódo...

The Void: Unraveling

The Void: Unraveling

Bevallom, korábban csak névről ismertem a szegedi The Voidot, ám miután elküldték nekünk az Unraveling megjelenéséről szóló hírt, és csak amúgy kötelező jelleggel elindítottam a lemezt, egy idő után azon vettem észre magam, hogy szép lassan végigmegyek az összes dalon. És azóta elég sokszor megismételtem ezt a műveletet, ami azt mutatja, hogy a csa...

James LaBrie: Impermanent Resonance

James LaBrie: Impermanent Resonance Nagy a kísértés, de mégsem fogom ebben az írásban megemlíteni a Dream Theatert, sőt, még Őlepcsesszájúságát sem. Bár természetesen nekem is megvan a véleményem a sztoriról és az „újkori" műveikről, de erről majd inkább a maga helyén, néhány hét múlva. Itt inkább azzal kezdeném, hogy a kanadai énekes szólólemezeit kivétel nélkül nagyon szerettem/sze...

The Devil’s Blood: III – Tabula Rasa Or Death And The Seven Pillars

The Devil’s Blood: III – Tabula Rasa Or Death And The Seven Pillars

Igen kellemetlen meglepetésként ért januárban a holland The Devil's Blood feloszlása, pláne, hogy soha nem volt szerencsém őket elkapni élőben. Mivel lendületben lévő bandáról, meredeken felfelé ívelő karrierről volt szó, szerintem senki sem számított arra, hogy befejezik, de Selim Lemouchi különösebben eddig sem törődött a konvenciókkal, szóval ug...

Eldkraft: Shaman

Eldkraft: Shaman

Az Eldkraft látszólag egy jó kiállású újonc a viking/doom metal rajtvonalnál, de ennek azért ne dőljünk be. A társulat hivatalosan két tagot számlál, ők pedig távolról sem most ismerkednek a szakmával. Jelen esetben Hans „Hasse" Karlsson gitáros/zeneszerzőről és John „Odhinn" Sandin énekes/billentyűsről van szó, nevezett svédek pedig az In Battle, ...

HIM: Tears On Tape

HIM: Tears On Tape

Újabb több hónapos restanciánkat pótoljuk az alábbiakban. Túl sokan persze nem reklamáltátok, hogy még mindig nem írtunk a tavasszal kiadott új HIM lemezről, mi pedig nem is lepődtünk meg ezen, hiszen jó nagyot fordult a világ úgy 2000 óta, amikor a Razorblade Romance albummal a banda Európa ügyeletes tinédzserkedvence lett. A mai tizenévesek falán...

Orchid: The Mouths Of Madness

Orchid: The Mouths Of Madness

Egyszerre nagyon könnyű és baromi nehéz bármit is írni a San Francisco-i doom rocker Orchidról, ráadásul ugyanazon okból kifolyólag. Könnyű, mert elég azt a nevet leírni, hogy Black Sabbath, és nehéz, mert ezen kívül szinte lehetetlen és szükségtelen is bármi mást megjegyezni velük kapcsolatban. Ez az a négyes, amelynek zenéje hallatán mindenki, de...

Jorn: Traveller

Jorn: Traveller

Tavaly egyszerre kerülgetett a sírógörcs és az álomkór a Jorn Lande karrierjének egyértelmű mélypontját jelentő Bring Heavy Rock To The Land album keserves hallgatása közben, és finoman szólva nem lelkesedtem a gondolatért, hogy alig egy évvel később már jön is a folytatás. Bármennyire is imádtam Jorn korai munkásságát és első két-három szólólemezét,...

Miserium: Return To Grace

Miserium: Return To Grace

Úgy alakult, hogy a hivatalos megjelenés előtt hosszú hónapokig ismerkedhettem a budapesti Miserium bemutatkozó albumával, mivel a csapat kiadót keresett az egyébként rég elkészült anyaghoz. Az album már elsőre is tetszett, ennyi idő után azonban tényleg nyugodt szívvel mondhatom: megéri esélyt adni a zenekarnak, akik stílusukat tekintve progresszí...

86. oldal / 233
Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Hozzászólások

Galériák

 

Deep Purple - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. február 17.

 

Megadeth - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. április 8.

 

Heathen - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

A Life Divided - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.

 

Orphaned Land - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 21.

 

Wisdom - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 14.