Shock!

április 20.
szombat
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

Prime Sth: I Don't Envy You

Az eredetileg Svédországból származó, de időközben Los Angelesbe áttelepült PRIMEsth saját hitvallása szerint is tipikus amerikai zenét játszik - és igazuk van.

 

Undertow: Unit E

Undertow: Unit E

Az egyik legrokonszenvesebb zenekar és kiadvány az elmúlt egy-két hónap eresztéséből! A német trió 1994 óta létezik, a unitE már a harmadik albumuk. Kilenc dal plusz intro a klisék, a könnyű kategorizálhatóság teljes kizárásával.

Dead Soul Tribe: Dead Soul Tribe

Dead Soul Tribe: Dead Soul Tribe

Dead Soul Tribe, Devon Graves és csapata, hát ez meg ki a hétszentség lehet? Kis kutatás után jött a válasz, az ex-Psychotic Waltz énekes, Buddy Lackey új zenekara. A PW fanatikusok egy emberként sóhajtanak fel: végre! Legalább "a hang" újra zenél.

King Diamond: Abigail II - The Revenge

King Diamond: Abigail II - The Revenge

A klasszikus horrorsztori újra él! Jómagam olykor kétkedve fogadom az effajta folytatások hírét, mert ilyen esetekben rendszerint fennáll az önismétlés, az erőltetettség veszélye. Éppen ezért nem is az villanyozott fel elsőre, hogy King egy leleményes csavarral képes volt továbbvinni Abigail történetét, hanem az, hogy zeneileg tud ismét újat mutatn...

Kalapács: Ösztön

Kalapács: Ösztön

Jézusom, de régen hallottam magyar nyelvű nagylemezt! Hogyan eshettem ki ennyire az elmúlt években a hazai metal világ megismeréséből? Valószínűleg azért, mert a nagyobb igazán egyéni bandák rendre feloszlottak, a kisebbek meg másoltak valakit, illetve valaminek a magyar nyelvű megfelelője akartak lenni. Aztán a metal külföldi megerősödésével elkez...

Tapping The Vein: The Damage

Tapping The Vein: The Damage

Amerikai csapat, női énekessel (Heather Thompson), ebből még akármi is lehet, bár a tengerentúli trendeket figyelembe véve rögtön be lehet szűkíteni a lehetőségeket. Na jó, nem ködösítek tovább, zeneileg amolyan indusztriális, popos, kicsit darkos/gótos, metalos kotyvasz, amely akár az Underground Moon kistestvére is lehetne, csakhogy innen hiányoz...

Planet X: Live From Oz

Planet X: Live From Oz

Két lemez után itt egy koncertlemez, ki tudja mennyire volt erre szükség, mármint koncertlemezt nem szoktak volt kiadni ilyen friss zenekarok, kivéve ha. Na, a Planet X az egyik kivétel. Ha valaki nem tudná ez az ex-Dream Theater billentyűs, Derek Sherinian csapata, mellette Tony MacAlpine gitározik, illetve egy ausztrál dobmágus üti a bőröket, aká...

Falconer: Chapters From A Vale Forlorn

Falconer: Chapters From A Vale Forlorn

Nagyon szeretnék jobban rajongani az új albumért. Ez azonban csak akkor volna lehetséges, ha nem ismerném az első anyagot. Az ugyanis a mai napig egyik legbecsesebb lemezem, melyet gyakorta hallgatok, cseppet sem szűnő lelkesedéssel, elismeréssel.

Down: II: A Bustle In Your Hedgerow

Down: II: A Bustle In Your Hedgerow

Olyan nehéz elhinni, hogy az első Down lemez anno 1995-ben jelent meg! Valahogy elképesztő. 7 év telt volna el azóta? Ebből látszik mennyire kortalan volt a Nola lemez, szinte hétről-hétre felteszem, és még mindig annyira csodálatraméltóan nagyszerű, spontán. Igazi ösztönzene. Nagyon jól megragadták ott az igazi rockzene lényegét, azt hiszem. Ha ír...

Manowar: Warriors Of The World

Manowar: Warriors Of The World

Valahol sajnálom a srácokat. Amit csinálnak, alapvetően nem rossz. Mindössze nincsenek tudatában annak, hogy 2002-ben járunk. Az anyag egész épeszűen indul, hedbengelős témával. a dallam jó, Eric is kedvére brillírozhat. Aztán jön a teljes leállás (Fight for Freedom). A maga módján persze ez is jó, de itt elkezdődik az a hanyatló ív, ami egészen az...

My Ruin: Blasphemous Girl

My Ruin: Blasphemous Girl

A borítón is feszítő istenkáromló lány nem más, mint Tarrie B, aki a Manhole, majd a Tura Satana élén vált ismertté (előbbi csapattal Pesten is játszott a Fear Factory előtt), most pedig My Ruin néven próbálkozik. Eddigi munkáit, bevallom, nem ismerem, bár azzal tisztában vagyok, hogy lényegében az épp futó trendekhez igyekezett mindig is igazodni....

Rhapsody: Power Of The Dragonflame (kontra)

Rhapsody: Power Of The Dragonflame (kontra)

A Sárkányláng Ereje. Elég csak a címet elolvasni, és az ember meghajlik azon vitán felüli tény előtt, hogy habár a 2002-es évnek még előttünk az oroszlánrésze, az új Rhapsody lemez valószínűleg vinni fogja az aranyérmet "Leghülyébb lemezcím" kategóriában.

Rhapsody: Power Of The Dragonflame (pro)

Rhapsody: Power Of The Dragonflame (pro)

Nincs egy perc nyugtunk: Turilliékbe újfent belecsapott a ménkű! Azért van nehéz dolgom, mert mindaz, amit leírtam a ...Thousand Flames kapcsán, ugyanúgy igaz erre az albumra. A srácok továbbra is tartják az üdvözítő irányt. Tempó, tempó és tempó. Szimfonikus dörgedelemmel kezdenek, aztán máris belecsapnak a közepébe, nekünk pedig lobog a sérónk. A...

Annihilator: Waking The Fury

Annihilator: Waking The Fury

Úgy tűnik, bevált Joe Comeau az Annihilator énekeseként, habár a többi zenész az utolsó lemez óta is nagy gyakorisággal cserélődött Jeff Waters nagyfőnök körül - úgy látszik, nem jött be az ősfelállás ötlete. Megpróbálom dokumentálni, tehát: Ray Hartmann helyére Randy Black érkezett, akit ismerősként üdvözölhetnek a zenekar rajongói, '93 és '97 köz...

Dokken: Long Way Home

Dokken: Long Way Home

Gyerekjáték volna annyival elintézni a hazánkba készülő Don Dokken énekest és társait, hogy ők is már csak egy lejárt lemez a nyolcvanas évekből, én annál dicséretesebbnek tartom, hogy az 1995-ös újjáalakulás óta folyamatosan dolgozik a banda. Ma már nem övezi minden lépésüket az az őrületes média-felhajtás, mint a Tooth And Nail, Under Lock And Ke...

Pokolgép: Te sem vagy más

Pokolgép: Te sem vagy más

Valamiért a "régi" Pokolgépet nem igazán hallgattam, Rudán Joe beléptével kedveltem meg a csapatot, már csak azért is, mert Joe-t az egyik legnagyobb hazai rock toroknak tartottam - és tartom máig. (Ha valaki esetleg nem tudná, hihetetlenül jól énekelte a Codában a Zeppelin klasszikusokat.)

The Jelly Jam: The Jelly Jam

The Jelly Jam: The Jelly Jam

Gusztusos narancsdzsem csordul le a borítón elhelyezkedő befőttesüvegről, elég talányos egy kép, aki még nem hallott a csapatról, annak nem sok fogalma lehet a zenéről. Aki hallott, az bizonyára sejti, hogy a két lemezt megért Platypus projekt utódja a The Jelly Jam, olyan tagokkal, mint Ty Tabor (King's X, ének, gitár), Rod Morgenstein (ex-Dixie D...

Szeg: Gezbee Nights

Szeg: Gezbee Nights

Fajsúlyos zene (nagyrészt) fajsúlyos srácoktól. A debreceni Szeg tagsága nem ma kezdte a zenélést, tehát sejteni lehetett, hogy nem kétakkordos bénázással kápráztatnak el minket. Az EP-n hallható zene körülbelül a Prongtól eredeztethető, ugyanazok a feszes, húzós riffek, témák köszönnek vissza, amit a mostanában újraalakuló zseniális brigádtól hall...

Five Pointe O: Untitled

Five Pointe O: Untitled

Elképesztően hülye zenekarneveket képesek kiagyalni a világon bármerre. A Five Pointe O is ilyen. Ráadásul lemezcímnek azt adni, hogy Untitled... Ehh... pihentek a srácok. Zeneileg a nu metal című zsákban szaladgálnak keresztül-kasul, viszont kollégájuknál, a 36 Crazyfistsnél jóval izgalmasabbak, életrevalóbbak, habár itt is a fogós riffekkel körít...

Sinch: Sinch

Sinch: Sinch

A Pennsylvaniából származó Sinch sem ma kezdte, a biográfiájuk szerint 8 évig küzdöttek az ismertségért. Ami most eljött jól. Ha minden igaz. Persze kell hozzá egy lemez, amit azért meg lehet hallgatni. Olyanjuk van. Kicsit ugyan szkeptikusan közelítettem felé, már megint egy zenekar, amelyik a Tool, az Alice In Chains és a NIN vonalán próbál halad...

Scanner: Scantropolis

Scanner: Scantropolis

Volt idő, amikor a német Scanner számított az egyik legtöbbet hallgatott kedvencemnek a dallamos speed metal színtérről. Nagyon szerettem (és szeretem mind a mai napig) az 1980-as évek végén megjelent első két albumukat, meg a progresszívebb felfogásban írt, '95-96 során megjelent következő kettőt is.

Moonsorrow: Voimasta Ja Kunniasta

Moonsorrow: Voimasta Ja Kunniasta

A finnek nyomulásának nincs határa. És nem is szeretném, ha ez másként lenne! A Moonsorrow nevét első ízben abban az interjúban hallottam, melyet az Ensiferum frontemberével készítettem. Csoda, ha ezek után tüstént felkeltették az érdeklődésemet?

Meridian: The Seventh Sun

Meridian: The Seventh Sun

Egészen korrekt bemutatkozás a három éve létező svájci alakulattól. A black metalnak egy kevésbé extrém válfaját játssza a négyes, kimondottan modern felfogásban, amiből persze nyilvánvaló párhuzam adódik a honfitárs Samaellel is.

V/A: Vol.10 Fanzine: válogatás II. (Dél-Dunántúl)

Második válogatás cd-jével jelentkezett a Vol.10 fanzine, ezúttal az ország egy körülhatárolt területéről kerültek fel a korongra a zenekarok.

Revolver: The Unholy Mother Of Fuck

Revolver: The Unholy Mother Of Fuck

Ez mindennek a teteje! A Revolver névre hallgató német társaság szemrebbenés nélkül lekoppintotta az Entombed Wolverine Blues, To Ride... és Uprising albumainak nyers, rock'n'rollos garázshangzását és ha ez nem volna elég, zeneileg is nyúlják a svédeket rendesen. Néhol persze Motörheadet vagy C.O.C.-t idéző témák is befittyennek.

Magnum: Breath Of Life

Magnum: Breath Of Life

Én és a Magnum korábban maximum néhány dal erejéig "futottunk össze", a Shock! révén hallok először tőlük teljes albumot. A brit csapat 1994-ben feloszlatta magát, az énekes Bob Catley ezután szólóban aratott jelentős sikereket. Most pedig épp az újjáalakulásnál kapcsolódtam be az eseményekbe.

Arch Enemy: Wages Of Sin

Arch Enemy: Wages Of Sin

Tegye fel a kezét minden Arch Enemy rajongó, akinek nincs meg legalább fél/egy éve a Wages Of Sin. Nem látom a kezeket... Nem csodálom, mivel iszonyatosan sokat tököltek a kiadónál. Mire sikerült Európában is hozzáférhetővé tenni az új énekessel felvett korongot, addig ideát már mindenki rendelkezett valamilyen formában a lemezzel.

199. oldal / 224
Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Devin Townsend Project - Budapest, Barba Negra Music Club, 2015. március 12.

 

Iron Maiden - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. június 3.

 

Royal Hunt - Budapest, A38, 2014. március 13.

 

Perfect Symmetry - Budapest, Club 202, 2013. október 23.

 

Leander Rising - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. február 7.

 

K3 - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 19.