Zongoraszóval indul a lemez, ebből még akármi is lehet, love metal is. Bár azt azért kétlem, a Lifeforce kiadó arra nem vetemedne érzésem szerint. Aztán rövid idő múlva - épp kezdtem elandalodni - felráznak a riffek azonnal. Bostoni zenekar, dallamos death metalt játszanak, mindenféle európai - főleg svéd - csapatra hivatkoznak, hogy.
És valóban nem kicsit svédes a zene. Úgy látszik Amerikában is szépen lassan kialakult egy réteg, amelyik rájött, hogy Európa merre van, található ott többféle fura ország, és akadnak azokban az országokban zenekarok is, melyek jók. Nahát.
Az öt tagú csapat '98-ban alakult, 2001-ben megjelentettek egy EP-t, majd átruccantak Európába turnézni, megírták jelen lemezt és tagcseréken is átestek. Tipikus. Na jó, a turné ezen a szinten még nem annyira tipikus. Zeneileg nem váltják meg a világot, teljesen jellegzetes svéd dallamos death zenét játszanak, a hörgést találtam kicsit egysíkúnak. Néha mélyebb tónusban hörög a vokalista, na az jobb, erőteljesebb, mint amikor átmegy magasabb régiókba. Ott elveszik a bika-hatás. Hangzásilag nem rossz a lemez, csupán a pergő hangja kopogós kissé, elüt a zene egészétől.
A booklet elég minimalista, de legalább a szövegek benne vannak, amelyeknek az értelmét kissé körülményes kibogozni, ugyanis ömlesztve pakolták oda mindahányat, írásjel (mint pont vagy vessző) nincs sehol. Nem is bajlódtam a böngészéssel, pedig úgy tűnt nem bomló hullákról írnak, legalábbis csak egy szövegben bukkantam a maggot szóra, ami jó arány, tekintve, hogy 8 dalnak van szövege a 11-ből. Vagyis itt egy kicsit megkavarodtam, a borítón 9 dalcím van, az első az intro. A cd lejátszó 11-et jelez ki, na majd meglátjuk mi az, biztos rejtett bigyó.
Nos, közben már a hatodik szám pörög, eddig minőségromlást nem tapasztaltam, ámde gigantikusan kiugró egyéniséget sem, inkább iparosmunkának tűnik a dolog, bár az érezhető, hogy legalább szívvel és lélekkel csinálták, ami nem utolsó dolog. Igazából még azt sem mondhatom, hogy nem szórakoztam jól a lemezen, mert de. Végül a 11-es track nem árulta el titkát, ilyet még nem láttam, a cd lejátszó ott lefagyott és annyi. És hiába próbáltam kicselezni számítógéppel, egy pár másodperces semmi az az izé. Most furdal a kíváncsiság.
Összességében nem rossz ez a lemez, igazából azoknak ajánlanám, akik nagyon rákattantak a svéd zenékre, mert amerikai svéd zenét ritkábban hallani, mint svéd svédet. Meg ki tudja, miből lesz a cserebogár egyszer.
