Shock!

április 25.
csütörtök
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

Magnum: Breath Of Life

Magnum: Breath Of Life

Én és a Magnum korábban maximum néhány dal erejéig "futottunk össze", a Shock! révén hallok először tőlük teljes albumot. A brit csapat 1994-ben feloszlatta magát, az énekes Bob Catley ezután szólóban aratott jelentős sikereket. Most pedig épp az újjáalakulásnál kapcsolódtam be az eseményekbe.

 

Arch Enemy: Wages Of Sin

Arch Enemy: Wages Of Sin

Tegye fel a kezét minden Arch Enemy rajongó, akinek nincs meg legalább fél/egy éve a Wages Of Sin. Nem látom a kezeket... Nem csodálom, mivel iszonyatosan sokat tököltek a kiadónál. Mire sikerült Európában is hozzáférhetővé tenni az új énekessel felvett korongot, addig ideát már mindenki rendelkezett valamilyen formában a lemezzel.

Guardians Of Time: Edge Of Tomorrow

Guardians Of Time: Edge Of Tomorrow

Idegen, futurisztikus világba repít bennünket ez a csodálatos kivitelezésű album, melynek varázsos külcsíne nem kisebb név számlájára írható, mint Derek Riggs. (Rémlik, hm?...) Az ifjak Norvégia - közelebbről Kristiansand - zenei követei, de erre kizárólag a tagok nevét böngészve jöhet rá a Kedves Hallgató, ugyanis még az életben nem volt olyan nor...

Grave Digger: Tunes Of Wacken

Grave Digger: Tunes Of Wacken

Nem egy olyan ismert zenekar létezik, amelyekről tudom, hogy illene legalábbis jobban ismernem őket - ha már a rajongóik közé nem tartozom - és ilyenkor egy válogatás vagy egy koncertalbum mindig kapóra jöhet. A germán Sírásó esetében sajna úgy néz ki minden hiába, mert ez az abszolút "hazai pályán", Wackenben rögzített élő felvétel se késztetett a...

Rebellion: A Tragedy In Steel - Shakespeare's Macbeth

Rebellion: A Tragedy In Steel - Shakespeare's Macbeth

DÖGÖS. Leginkább ezzel a jelzővel tudnám érzékeltetni e germán banda muzsikáját. Dögös, de nem ám akárhogy! Két ex-diggeres arc nyomul a Rebellion élvonalában, Uwe Lulis és Tomi Göttlich, valamint az ex-Warhead gitáros Björn Eilen. Az ütős Randy Black, a frontember pedig Michael Seifert, aki nagyon topon van, ami a szerepét illeti. Igencsak dominán...

Zyklon: World Ov Worms (kritika vol.2.)

Zyklon: World Ov Worms (kritika vol.2.) Hideg... ezt éreztem, amikor először hallottam a most már ex-Emperor gitáros Samoth (Zamoth) Zyklon zenekarának lemezét. De nem olyan zordság ez, mint az Immortalé, hanem ez bizony ridegség és közöny. Közönyös és kegyetlen zene egy közönyös és kegyetlen világról, amely jó úton halad a felé, hogy elpusztítsa magát. Egy borzalmas utópia egy, atomtáma...

Zyklon: World Ov Worms (kritika vol.1.)

Zyklon: World Ov Worms (kritika vol.1.) A Zyklon Samothnak (itt Zamoth) az Emperor gitárosának saját zenekara. Most nem mennék bele - mivel mindenki tudja mi történt az Emperorral - legyen elég annyi, hogy Zamoth igazi zenekarként viszi tovább a Zyklont. Társai ezen az albumon Trym (szintén az Emperorból), aki itt dalszerzőként is szerepel a Zycloned nótában, Destructhor a Myrkskogból gi...

Crystal Ball: Virtual Empire

Crystal Ball: Virtual Empire

Igen, ők játszanak majd a Dokken előtt az E-ben! Dallamos heavy rock európai módra, a 80-as évek stílusában, mai megszólalással. Néhány név irányadónak: Yngwie Malmsteen, Europe, Bonfire, Pink Cream 69, Fair Warning, Sanvoisen stb. Csupa svéd és német nevet soroltam fel, nem véletlenül. Ezen országok fiaitól szokhattunk meg hasonló színvonalat, hel...

Soilwork: Natural Born Chaos

Soilwork: Natural Born Chaos

Felfokozott kíváncsisággal vártam a negyedik Soilwork korongot, a - sajnos - csak félig látott koncertjük óta ellenállhatatlan kényszert éreztem, hogy magaménak tudjam az előző három lemezüket. Az új lemez a külcsínt tekintve bizakodásra ad okot, a borítót Travis Smith alkotta, ötletes, gusztusos - habár mégis valahol gusztustalan, amint tömérdek l...

Burden Of Grief: On Darker Trails

Burden Of Grief: On Darker Trails

Nem kevés időt vett el, amíg sikerült kisilabizálni - illetve aztán a nyomozás segített - a szokásos cirkalmas, ámde olvashatatlan logóból, hogy miképp is hívják ezen zenekart. A borítón egy félig rothadt angyal, mögötte vár, meg villám, fantáziadús grafikusa volt a csapatnak...

May Result: Tmina

May Result: Tmina

Nem tudom, itthon hány black metal fanatikusnak mond valamit a May Result név, én sem hallottam róluk semmit egészen decemberig, amikor is ezt a CD-t (illetve előzetes promóját) kaptam tőlük egy magyarországi koncertjük után. Aztán elkezdtem hallgatni és leesett az állam, majd mindjárt mondom, miért.

Lana Lane: Project Shangri-La

Lana Lane: Project Shangri-La

Lassú a barátkozás Lana Lane albumai és köztem. A Queen Of The Ocean borzasztó hangzása és vérszegény dalai agyoncsapták az egyébként nagyon szép hangú énekesnő teljesítményét, nem véletlen, hogy a következő korongra, a Secrets Of Astrology-ra Arjen Lucassent hívták meg segítségül, dobja fel dalszerzői géniuszával a dalokat. Sikerült neki.

Entombed: Morning Star

Entombed: Morning Star

Egy ideje nem követem kitörő lelkesedéssel az Entombed munkásságát, na jó beismerem, a Wolverine Blues lemezig vagyok képben, a Nicke Andersson nélküli időszak valahogy nem fogott meg. Mondjuk nem csak engem, azt hiszem. Most meg idetéved az új korong, nagy szkeptikusan elkezdem hallgatni, majd gúnyos mosollyal el is rakom pihenni.

Immortal: Sons Of Northern Darkness

Immortal: Sons Of Northern Darkness

Új kiadónál a norvég black scene egyik legeredetibb formációja. És az egyik leghülyébb arcfestést használó csapata. A külsőségekről lehet vitatkozni, kinek tetszik, kinek nem, és bár (szerintem) viccesek ezek a pingálások, azért vannak náluk butábban kinéző csapatok. Ugye.

The Haunted: Live Rounds In Tokyo

The Haunted: Live Rounds In Tokyo

Nem mondok el nagy titkot, ha elárulom, hogy a még létező zenekarok közül a The Haunted a maximális kedvencem. Nem telik el úgy hét, hogy valamelyik lemezüket fel ne tenném, ezért amikor meghallottam év elején, hogy lesz koncertlemez hát nem is tudom, a plafonon voltam annak ellenére, hogy nem nagyon szeretem a koncertlemezeket.

Crowbar: Sonic Excess In Its Purest Form

Crowbar: Sonic Excess In Its Purest Form

Legutóbb éppen tavaly őrölt egy nagyot nálunk ez a New Orleans-i társaság (bár helyesebb lenne talán Kirk Windstein gitáros-énekesről és állandóan változó társairól beszélni), és még az év vége előtt megjelent az aktuális albumuk is. Azt kell mondanom, hogy aki a világfájdalom tökéletes zenei ábrázolására vágyik, az a Crowbarban bármikor megtalálja...

Blaze: Tenth Dimension

Blaze: Tenth Dimension

Hatalmas kicseszésnek tartottam volna, ha az Iron Maidenes évek után Blaze Bayley énekes eltűnik a süllyesztőben. Még akkor is, ha mindannyian tudjuk, a fickó hangja nem egy nagy csoda.

Chimaira: Pass Out Of Existence

Chimaira: Pass Out Of Existence

Három letöltött klip után úgy döntöttem, hogy szükségem van egy Chimaira lemezre. Feltétlenül. A látottak alapján halványan kezdett kirajzolódni a kép, miszerint talán nem egy újabb hótunalmas összetákolt nu metal csapatba botlottam, hanem valami életerős kis formációba, amely bár nem fogja a világot darabokra szedni a bemutatkozó lemezével, de azé...

Evereve: E-Mania

Evereve: E-Mania

A német EverEve olyan csapat, melyet az első jelentkezésük óta figyelemmel kísérek, mi több: szívemen viselem sorsukat. Első három albumukra az volt a legjellemzőbb, hogy szinte semmi közös sem volt bennük, minden alkalommal meglepetéssel szolgáltak.

Pain of Salvation: Remedy Lane

Pain of Salvation: Remedy Lane

Ugyan ki gondolta volna a svéd Pain of Salvation tavalyi budapesti fellépése után, hogy a fiúk egy egész albumot szentelnek majd fővárosunknak? Pedig így történt, és a Remedy Lane - ha valaki még nem tudná - azt a magánéleti válságot járja körül igen sok oldalról, amelyen Daniel Gildenlöw énekes-gitáros-szerző ment át, és amelynek számos döntő ford...

Dream Theater: Six Degrees Of Inner Turbulence

Dream Theater: Six Degrees Of Inner Turbulence

Íme az új mű, amin megint lehet csámcsogni, elemezni, ésatöbbi. Duplán. Mármint dupla CD-t dobtak piacra a nem is olyan rég megjelent tripla koncertlemez után, hjja, kérem, ha valaki munkamániás, az elárasztja a szerencsétlen rajongókat bőven.

Bolt Thrower: Honour - Valour - Pride

Bolt Thrower: Honour - Valour - Pride

Tizenöt éve nyomul megállíthatatlanul a Bolt Thrower elnevezésű angol death metal hadosztály, amely már jó évtizede tökélyre fejlesztette harcmodorát.

Royal Hunt: The Watchers

Royal Hunt: The Watchers

Egy hónap is alig telt el a The Mission album óta, amikor felbukkant a piacon ez az újabb Royal Hunt anyag, több mint egy órás játékidővel! Hogy mi minden hallható itt? Először is felkerült a CD-re egy Intervention című hősi eposz, amely szövegileg szervesen kapcsolódik a The Mission sztorijához, viszont negyedórás időtartama miatt már csak itt kap...

Ensiferum: Ensiferum

Ensiferum: Ensiferum

Jari testvérünk ott fenn, északon nagyon tud valamit. Legelébb is dalszerezni. De úgy, ahogy azt kevesen. Tán leckéket adhatnának egymásnak Alexi Wildchild öcsivel - nem mintha a két banda szoros rokonságot mutatna. Ám a nagy betűs TEHETSÉG ott munkál mindkettőben.

Madrigal: I Die, You Soar

Madrigal: I Die, You Soar

Produced by Anders Friden. Studio Fredman. Mixed by Fredrik Nordström. Hűűű... mágikusan LÁNGOLÓ szavak ezek! Mi történt? Megszületett az új rokon az In Flames famíliában? Uncsitesó netán? Nem. Ez itten, kérem, nem tesó, ám legfőképp: nem uncsi!

Dry Kill Logic: The Darker Side Of Nonsense

Dry Kill Logic: The Darker Side Of Nonsense

Igaz, ez még 2001-es megjelenés, de elég kevés hasonló stílusú csapatról írtunk eddig, ezért a jövőben "lerántjuk a leplet" néhány nu metal zenekarról is. Az első a sorban a Dry Kill Logic, akik természetesen amerikaiak, és '95 óta léteznek. '97-ben jelent meg az első EP-jük, rögtön utána olyan csapatok előtt játszhattak, mint az Exodus, a Flotsam ...

Trans-Siberian Orchestra: Beethoven's Last Night

Trans-Siberian Orchestra: Beethoven's Last Night

Az elnyűhetetlen Jon Oliva-Paul O'Neill páros Trans-Siberian Orchestra elnevezésű agyszüleményének ez a harmadik albuma. Ha jól tudom, még 2000-ben íródott és tavaly került európai terjesztésre, de azt mondom, még most sem késő írni róla!

200. oldal / 224
Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Anthrax - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. június 3.

 

Testament - Budapest, Zöld Pardon, 2013. június 24.

 

Slayer - Tokaj, Hegyalja Fesztivál, 2011. július 15.

 

Thaurorod - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Destruction - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Jerry Lee Lewis - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2010. október 31.