Shock!

március 29.
péntek
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Árstíðir: Nivalis

arstidir_cHadd meséljek el három sztorit. 2017. december 7-én, egy csütörtöki napon, a Sólstafir koncertjén találkoztam először Árstíðirrel. A csordultig telt hajó nem volt éppen a legideálisabb hely egy efféle randevúhoz, különösebben nem is erőltettem volna itt és most a találkozást, mégis egymásba botlottunk. Ott álltam a koncertterem oldalában, bal lábamat a falnak vetve, és már a hétvége felé tekintgetve bambultam Árstíðir arcába, aki évszakokról, a közelítő télről és a glöggről magyarázott nekem. Nem különösebben értettem, csak annyit éreztem teljes bizonyossággal, hogy Árstíðir talán még nálam is antiszociálisabb lény ebben az egész közegben, egy babaarcú baltás gyilkos, aki tiszta zenét nevelget a torkában. Később, már a Hargita hegyei között tudtam meg, hogy az Évszakok nevet használja, amikor otthonától távol muzsikál, a Tél pedig idén júniusban érkezik.

megjelenés:
2018
kiadó:
Season Of Mist
pontszám:
10 /10

Szerinted hány pont?
( 13 Szavazat )

Úgy húsz évvel korábban volt egy nagyon hasonló élményem Omnióval, azt is elmesélem. Az ember fia/lánya már húsz évvel ezelőtt is a napot kergette, és hiába próbált rendre megállni igazán látni és hallani, legtöbbször már akkor is az ismerős sarokpontokat kereste. Omnio semmi ilyesmivel nem szolgált, én pedig leginkább csak szabadulni próbáltam a szorításából, mert éreztem ugyan, hogy a jelenléte lassanként rám telepszik, de nem tudtam a dologgal mit kezdeni. Én is foglalt voltam, ő sem volt különösebben csábító, a szokásos. Aztán egy nyáron, talán éppen 1998-ban, amikor az ember már csak a túlélésre játszik egy árnyékos sarokban, nagy nehezen leesett, hogy túlgondoljuk mi ezt az egészet, és ahelyett, hogy folyton kapaszkodókat keresnénk egymáson, nyugodtam átadhatjuk magunkat a hangulatnak, különösebb kockázat nélkül. Aztán már csak arra emlékszem, hogy nagyon gyorsan nagyon jó lett, és ez az érzés máig velem van.

Na, és akkor befejezésül álljon itt találkozásom Leonard Cohennel, a harmonikaajtós Ikaruson, egy helyközi járaton, a 2000-es évek elején. Nehezen teremtek új kapcsolatokat, ez már akkoriban is így volt, de Leonardot tulajdonképpen rám tukmálták a Modorosblog partizánjai, kérdés szintjén sem merült fel, hogy akarom-e ezt. A maradék választási lehetőségeimmel élve úgy voltam vele, hogy kiválasztom a legszürreálisabb tételt a katalógusból, és ha így is meggyőz a pali, megadom magam. A Ten New Songs, vagyis a buszon elhangzott tíz új dal pedig nem csupán azon nyomban ledöntött a lábamról, de a mai napig hivatkozási alapként szerepel nálam, ha a zene esszenciájáról kell definíciót gyártanom. Kétszer akartam azonnal hangszert ragadni: akkor és ott. És ma is tartom, hogy dalok ennél többre nem lehetnek képesek az egyszeri halandók életében, mint amit akkor éreztem, amikor először találkoztam Mr. Cohennel Köveskútpusztán.

Ezek a dolgok jutottak eszembe egy forró augusztusi délelőtt, amikor a Nivalis szólt. És hogy egy komplett életet le tudnék élni így, ebben a hangulatban.

 

Hozzászólások 

 
#15 killerbasser 2018-08-27 12:17
Idézet - Xanadu:
Neked, oké. De számomra ez az írás csak azt mondja el, hogy a lemez mit jelent a SZERZŐNEK, ám magáról a LEMEZRŐL továbbra sem tudtam meg semmit. (Ja, de, ott van 2 infó a tagek közt. :D)
...
...de ezzel a mondattal mennyivel is került közelebb az album feltérképezéséh ez az, aki még sosem hallotta?


Tényszerűen semmit. Azonban az asszociációs láncra rá lehet "kapcsolódni", és a leírt benyomások átélésével hangulati/érzelmi információkat simán lehet szerezni. Amúgy nem mondom én sem, hogy jó lenne ha csak ilyen jellegű kritikák lennének, de néha örülök, ha van ilyen és sikerül ráhangolódnom.
Idézet
 
 
#14 Nyuszika 2018-08-23 19:51
Van sapka, nincs sapka
Idézet
 
 
#13 Xanadu 2018-08-23 16:33
Idézet - killerbasser:
Szóval számomra üdítő ilyet olvasni, és jó esetben többet elmond egy lemezről mint az hogy az x-edik számban mekkora riffek vannak a refrénben.


Neked, oké. De számomra ez az írás csak azt mondja el, hogy a lemez mit jelent a SZERZŐNEK, ám magáról a LEMEZRŐL továbbra sem tudtam meg semmit. (Ja, de, ott van 2 infó a tagek közt. :D)

Engem is kiráz a hideg (jó értelemben) az Operation: Mindcrime minden egyes másodpercétől, hisz akkora zsenialitás, mint a ház, de ezzel a mondattal mennyivel is került közelebb az album feltérképezéséh ez az, aki még sosem hallotta?
Idézet
 
 
#12 killerbasser 2018-08-23 13:08
Hat, nekem meg pont ez az írás keltette fel annyira az érdeklődésemet, és tett annyira kíváncsivá, hogy meghallgassam, és rögtön utána a megelőző lemezt is, mert annyira elkapott a hangulata.
Nekem inkább a klasszikus kritikák unalmasak legtöbbször, mert formailag, és szóhasználatban is már annyira el lett koptatva a sok-sok évtized alatt, hogy majdnem minden modorosnak tűnik, vagy csak simán unalmas olvasni. (Nem shock-specifikusan értem, hanem általánosan). Szerintem ritkaság az inkább benyomásokat, asszociációkat tartalmazó kritika, Ha a világon megjelenő összes lemezkritikát nézzük, meglepődnék, ha 1-2% fölött lenne az arányuk. Szóval számomra üdítő ilyet olvasni, és jó esetben többet elmond egy lemezről mint az hogy az x-edik számban mekkora riffek vannak a refrénben.
Idézet
 
 
#11 Xanadu 2018-08-22 16:20
Idézet - 19EmpEroR75:
Xanadu: mindannyian mások vagyunk (közhely, de ettől igaz), máshogy reagálunk. Nekem ez nem probléma. Amúgy változatlanul az a véleményem, hogy a sorok között ott a lényeg. Csak azt tudom mondani, hogy egy Árstíðir albumról (és az ilyesfajta nehezen megfogható lemezekről) baromi nehéz szokványos kritikát írni, mert inkább hangulatot, mintsem konkrétumot tartalmaz.



Nem, én második olvasatra sem látom, hol a lényeg a sorok között, ami magára e LEMEZRE vonatkozik. Hogy ez az anyag is ledöntötte a lábáról a szerzőt, nem kétséges, viszont erre sok-sok album képes, és mi olvasók ennyi infóval a birtokunkban mit is kezdjünk? Ne már.

De legalább beszélünk a "kritika" tárgyáról, így Balázs elérte célját: reklámot kapott a Nivalis! (Noha még mindig nem kaptam kedvet ahhoz, hogy meghallgassak akár egyetlen dalt is róla, szóval...)
Idézet
 
 
#10 19EmpEroR75 2018-08-22 15:08
Xanadu: mindannyian mások vagyunk (közhely, de ettől igaz), máshogy reagálunk. Nekem ez nem probléma. Amúgy változatlanul az a véleményem, hogy a sorok között ott a lényeg. Csak azt tudom mondani, hogy egy Árstíðir albumról (és az ilyesfajta nehezen megfogható lemezekről) baromi nehéz szokványos kritikát írni, mert inkább hangulatot, mintsem konkrétumot tartalmaz.
Idézet
 
 
#9 Xanadu 2018-08-22 10:15
Idézet - 19EmpEroR75:
Furcsa, mennyire nem tudtok (vagy nem akartok) a sorok között olvasni. Egy Árstíðir-szerű lemezről szokványos kritikát írni baromi nehéz. Csak az érzéseidről írhatsz, amik olyan kavargóak és megfoghatatlano k, mint maga a zene.
De ha a cikk nem elég, hallgass bele a Youtube-on az albumba. Fent van.

Ja. A lemez nekem is 10 pontos. Éteri, megfoghatatlan. Különleges.



Persze, 2018-ban már 20 mp alatt megtalálod az adott lemezt (feltéve, ha nem a megjelenés előtt kerül ki), de kérdem én, amennyiben egy szakértői véleményt, elemzést, kritikát stb. akarok olvasni a produktumról, azaz a sajátom mellett egy másik szemszögből is szeretném megvizsgálni, akkor ezzel az írással mire megyek? Ennyi erővel zárjuk be a Shockot, mert feleslegesek a cikkek, sőt, az összes médiumot, ahol kritikák vannak egy friss műről, hiszen úgyis leghamarabb a megjelenés után meg lehet hallgatni (elolvasni, megnézni) a terméket.

Ez a kritikának álcázott szerzői maszturbáció pedig egyáltalán nem hozza meg az ember kedvét ahhoz, hogy rákeressen a lemezre, csupán arra jó, hogy több kattintást és kommentet hozzon - végül is ez is lehet egy cél, ha a Blikk a mérce. (Bezzeg Ákos koncertjéről úgy beszámol, hogy a művész úrnak még a hatvanhatodik orrvakarását is feljegyzi, mint roppant fontos infót. :D)
Idézet
 
 
#8 19EmpEroR75 2018-08-22 03:50
GTJV82: az első kommentednél (#3) megértettem, mi a gondod a cikkel, arra reagáltam. :)
Idézet
 
 
#7 GTJV82 2018-08-21 19:59
19EmpEroR75, szvsz nem az érzések művész jellegű tolmácsolásával van a gond. Érzések, gondolatok jogosan törnek elő az emberből egy lemez meghallgatása közben.
De ez a(z) (anti)kritika már súrolja az öncélű olvasó-polgár-pukkaszás határát, azaz direkt nem írunk le egy k...a szót sem a zenéről.
1-1 alkalommal elmegy, de sokadszorra már baromi fárasztó, unalmas és öncélú.
Tisztelet a kivételnek, nem az ilyen jellegű írások miatt látogatom ezt azt oldalt napi szinten.
Én kérek elnézést....
Idézet
 
 
#6 19EmpEroR75 2018-08-21 15:47
Furcsa, mennyire nem tudtok (vagy nem akartok) a sorok között olvasni. Egy Árstíðir-szerű lemezről szokványos kritikát írni baromi nehéz. Csak az érzéseidről írhatsz, amik olyan kavargóak és megfoghatatlano k, mint maga a zene.
De ha a cikk nem elég, hallgass bele a Youtube-on az albumba. Fent van.

Ja. A lemez nekem is 10 pontos. Éteri, megfoghatatlan. Különleges.
Idézet
 
 
#5 Sinka Péter 2018-08-21 13:28
Az Arstidir engem még akkor vett meg kilóra, mikor a Pain Of Salvation unplugged turnéjával jötteg, oda ugyanúgy nagyon illettek, mint Anneke. Azóta egyszer tök véletlenül elcsíptem őket Bécsben önálló koncerten, majd egy évre rá a hajón is kihagyhatatlano k voltak.

Az új lemezüket még nem hallgattam, biztos jó lehet... a kérdés az, hogy mennyire változnak továbbra is (mert az eggyel előbbi album is már jóval másabbb volt, mint a kettővel ezelőtti), és hogy mennyire zilálták meg őket az újabb tagcserék.

De most majd mindjárt igyekszek nekilátni, mert én is azt reméltem, hogy megtudok valamivel többet. Mert én is mesélhetnék a bécsi koncertjükre elvitt plüsskacsákról, a kedvenc villamosaimról, egy régóta tervezett érchegységi szilveszterezés ről, vagy sok más kedves és szép dologról, ami eszembe tud jutni akkor, ha az izlandiakat hallgatom... de ha ezeket nem értik meg az emberben, ugyanúgy nem fogják ezek alapján megérteni ezt a zenét sem... ahogy ez ennél az írásnál is fennáll.
Idézet
 
 
#4 faktor69 2018-08-21 09:20 Idézet
 
 
#3 GTJV82 2018-08-21 08:18
Engem is érdekelt volna, hogy milyen a lemez, de erről (megint) nem tudunk meg semmit sem.... kár érte.
Az ilyen jellegű kritikáknak(?), írásoknak szvsz semmi értelme.
Idézet
 
 
#2 Dr. Rona, szakerto 2018-08-20 21:16
Vajon felelos dontes mar megint egy kurva betut nem irni a lemezrol, Balazs?
Idézet
 
 
#1 Xanadu 2018-08-19 23:36
Fú, Balázs, hogy te miket fogsz ezért kapni! :)
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Within Temptation - Budapest, PeCsa Music Hall, 2014. március 14.

 

Leander Rising - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. február 7.

 

Mercenary - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Accept - Budapest, Club 202, 2011. február 2.

 

ZZ Top - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2009. október 15.

 

Watch My Dying - Budapest, Almássy téri Szabadidőközpont, 2007. március 23.