Mit tehet az ember, ha a megszokott, sok évtizedes életformát felrúgva kényszerpihenőt kell tartani egy világjárvány miatt? Feldolgozáslemezt készít néhány cimborával. Persze a történet talán nem volt ennyire pofonegyszerű, de az ötlet alapja tényleg elég spontán jött Thom Hazaerttől, David Ellefson rasztás tettestársától, akivel az utóbbi években ...

Ha megnézzük a thrash aranykorának mára már széles körben elismert, elsővonalas zenekarrá, legendává vagy épp kultikus alapcsapattá vált zenekarait, nem hiszem, hogy bárki is vitába szállna velem, mikor azt mondom: bár mindannyian markáns, saját hangzásvilággal rendelkeztek már a kezdetekkor, mégis eltökélten haladtak előre a saját maguk által kije...

Vagy húsz-harminc éve volt divat az a szöveg, hogy az új lemezünk az eddigi legjobbunk, szentül hiszem, hogy ez a legérettebb munkánk . Aztán érkezett a kemény részek még keményebbek, a dallamosak még dallamosabbak , manapság pedig leginkább az megy, hogy a zenénk egyszerre kemény és dallamos . Alighanem a svéd Dynazty is ezen szlogen mentén áll neki úja...

Egy ideje már tudható, hogy a The Final Requiem... a Nadir hattyúdalát jelenti majd, legalábbis az elkövetkező évekre bizonyosan. Szeretném, ha nem lenne a döntés végleges, de ami fontosabb, a hazai metál-underground lelkének is jót tenne, ha nem esne ki az egyik legstabilabb oszlop a talapzatból. Amit viszont a Nadir (korábban Dark Clouds néven) a...

A 2020-as év vége nagyon sok rosszat hozott és roppant kevés jót, és a kevés jó dolog egyike a Soilwork EP-je, amire hosszú hónapok óta lehetett számítani, mégis – számomra legalábbis – szinte a semmiből bukkant elő ez az öt dal, ami akár nagylemeznek is beillene a hossza miatt. Hogy ez ennyire meglepett, valószínűleg annak köszönhető, hogy a figye...

A svéd Necrophobic veterán csapat, ám ennek ellenére sosem számítottak különösebben felkapottnak, mi magunk sem foglalkoztunk velük túl bőkezűen a Shock! hasábjain. Pedig ott voltak a pionírok között a '90-es évek hajnalán, amikor a hideg, sötét és hosszú északi éjszakákon az a bizonyos nagy generáció elkezdte összekeverni a black metalt, a death m...

Számomra a tavalyi év legkellemesebb hazai meglepetését a Woodstock Barbie jelentette, ez a Grizzly medvebőréből kibújt négyes, ami rendkívül szeretni való módon keveri a stonert meg a sludge-ot blues- és soulelemekkel. A kettősség amúgy a megjelenésben is tetten érhető: a Piros Cipellők elnevezésű csajbandában, illetve röplabdásként is domborító (...

Feltétlenül szüksége volt-e a világnak és a rajongótábornak egy újabb élő Iron Maiden-anyagra? A kérdés persze költői, mégis különböző válaszok adhatók rá. Mert ugyan kétségtelen tény, hogy a Maiden a színtér legalaposabban dokumentált zenekarainak egyike, akiknek megszámlálhatatlan hivatalos koncertlemeze és -videója érhető el (a bootlegekről már ...

Erlend Hjelvik a Kvelertak volt frontembere, aki teljesen váratlanul távozott a norvég punk'n'black'n'rollerektől két éve, ez pedig itt a saját szólóbandája. Mivel a csapatot a Nuclear Blast karolta fel, szerintem nem kell tartanunk tőle, hogy az énekes eltűnne a ködben, pláne, hogy a Welcome To Hel normális időkben simán alkalmas lenne a szekér be...

Ugyan csak Ritchie Blackmore komótos tempójában és fura módján, de az utóbbi években elég szépen beindult a Rainbow, így nem tagadom, reménykedtem további aktivitásokban, urambocsá′ friss dalokban is a csapattól. Aztán persze jött 2020, meg a vele járó kötelező tétlenség, és mivel Ritchie és hites neje, Candice Night a kastélyban rekedt, törvénysze...

Bizonyos zenészek egyszerűen képtelenek elszakadni egymástól. Példának okáért Matthew Barlow már kétszer is távozott az Iced Earth soraiból, de most mégis közös projektet alapított egykori főnökével és barátjával, Jon Schafferrel. Egyelőre persze nincs szó róla, hogy mindez zenekari szinten is egy esetleges harmadik közös nekifutás előszobája lenne...

Nem mondhatjuk, hogy az idei esztendő harmatosan telt volna a melodikus rock színtéren, hiszen a jól bejáratott nevek, ha nem is maximális teljesítményekkel, de az átlagosnál azért jóval erősebb produkciókkal rukkoltak elő 2020-ban. Elég csak a H.E.A.T legfrissebb művére gondolni, akik véleményem szerint az eddigi legjobb lemezüket készítették el, va...

Szeretem a Hatebreedet, így immunis vagyok rá, amikor valaki azt mondja egy-egy új lemezükre, hogy ez itt megint ugyanaz, még ha nem is tudok vele vitatkozni. Vannak zenekarok, akiknek jól áll, hogy csakis egy adott csapásvonalon haladnak, másokkal meg akkor vagy elégedett, ha kísérletezgetnek, új irányok felé tapogatóznak. Jamey Jastáék ebből a sz...