Shock!

április 19.
péntek
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

Warpath: Fake Smiles

Ismét egy hazai, Sepu-stílusban utazó, de - hál'Istennek - nem utánzó zenekar. Közelebbről őket a Terrorista turnén ismerhettük meg, az Ektomorf, a Replika és a Cadaveres méltó partnereként. Megszólalásban és szövegvilágában is maxes (szóval nyers és harcos) az anyag, de némi Machine Head-íze is van a dolognak.

 

Mantra: Életről életre

Mantra: Életről életre

Tény: a Mantra lassan (vagy inkább gyorsan) az egyik alapvető hazai underground csapattá növi ki magát, fejlődésük lemezről lemezre töretlen. A zenei világ továbbra is a Helmet/Primus-vonalhoz közelít leginkább, de itt semmiképp se holmi plagizálásra gondoljunk, hanem agyas, tördelt ultrasúlyos riffekre, váltásokra és helyenként érzelemgazdag refré...

Vicious Rumors: Sadistic Symphony

Vicious Rumors: Sadistic Symphony

Egyszerűen bámulatos, ahogy Geoff Thorpe gitáros, az amerikai power metal legenda egyetlen megmaradt alapítótagja képes volt talpra állni Carl Albert csodaénekes elvesztése után! A gyenge, színtelen Something Burning után '98-ban Brian O'Connerrel a mikrofonnál megcsinálta a kimondottan erős, a megszokott Vicious Rumors-ízek mellett a modern hatáso...

Opeth: Blackwater Park

Opeth: Blackwater Park

A metal műfajon (és annak is progresszív ágán) belül kevés olyan öntörvényű csapat létezik, mint az ötödik nagylemezénél tartó svéd Opeth. Zenei világuk teljesen egyéni, messziről mutatnak fityiszt a konkrét elvárásokkal rendelkező death ill. progresszív tábor kevésbé nyitott tagjainak, magasról tesznek a hagyományos dalszerkesztés elveire - szóval...

Ash: Free All Angels

Ash: Free All Angels

A Galaxis útikalauz második részének (Vendéglő a világ végén) egyik visszatérő poénja, hogy a történetben időnként felbukkanó zseniális dalocskák jogdíjaiból Paul McCartney melyik Csendes-óceáni szigetcsoportot vehetné meg. Nos, ha az említett könyvet a szépemlékű Douglas Adams a kilencvenes évek közepe-vége felé írta volna, minden bizonnyal csupán...

V/A: Anvil Compilation

Francia zenekarok között bogarászhatunk az Anvil címet viselő korongon. Lássuk.

Anand: A Man's Mind

Anand: A Man's Mind

Anand, azaz Anand Mahangoe egy 28 éves dél-amerikai születésű srác, aki 5 éves kora óta Hollandiában él, és 12 évesen kezdett gitározni. Valószínűleg ma nem írhatnék a zenéjéről semmit, ha a nagy óceán túlsó partján élné életét... De szerencsésen alakult Anand sorsa. Életútjának fontos része még, hogy 1996-97-ben megnyerte a "Hollandia legjobb gitá...

Varso: Finding Deaf Ears

Varso: Finding Deaf Ears

Ma már tudom, hogy nem Varsó, hanem Varso. És megvan a címük is, amit az Athletica Devla demó idején sikerült elkevernem papírhalmaim legmélyére. Mert már akkor felfigyeltem a zenekarra, izgalmas, agyaskás zenéjükre, és sikerült rábírni őket, hogy a második Shock! válogatáson szerepeljenek, a Moment Dictated Sincerety-vel, tehát ha ismerősen cseng ...

Dislocated Styles: Pin The Tail On The Honkey

Dislocated Styles: Pin The Tail On The Honkey

Tavalyi cucc, a mostanság egyre divatosabb zenékre vadászó Roadrunnertől. Mit mondjak? Nehezemre esett végighallgatni. Tipikus amerikai hip-hop metal. Rap, néha ének, minimalista riffek, amit gyorsan el lehet fogyasztani. Hamburger-zene.

Panksapka: Kék osztriga

Panksapka: Kék osztriga

A Panksapka 1992-ben alakult Szolnokon, egy szilveszteri házibuli alkalmából. Születése szorosan összefonódott a szolnoki Tremens együttessel, ugyanis tagjai Auróra és Tankcsapda rajongók voltak, és azért hívták életre a Panksapkát, hogy a fenti csapatok dalait játsszák. Saját nótákat 1999-től kezdtek el írni, majd 2000. március 27-től a szolnoki D...

Powers Court: Nine Kinds Of Hell

Powers Court: Nine Kinds Of Hell

Igen! Eljött a nagy nap, Zámbó Jimmy feltámadt, és újra köztünk van! Csakhogy most a tengeren túlon sikerült reinkarnálódnia, egyenesen Danie Powers torkába költözött négy és fél oktáv erejéig, aki szervezett maga köré egy heavy/power metal zenekart... akarom mondani csak egy basszusgitárost és egy dobost, merthogy a gitárt Danie pengeti.

Darkane: Insanity

Darkane: Insanity

Új kedvencet avattam. Darkane a neve. Pedig az első percben azt hittem a NB már komolyzenei albumokat is megjelentet, persze nem, ez csak az intro, melyből rögtön kibontakozik a szívemet melengető muzsika, futurisztikus progresszív thrash/death metal.

Derek Sherinian: Inertia

Derek Sherinian: Inertia

Nem kisebb nevekkel zenél az egykori Dream Theater billentyűs Inertia c. szólóalbumán, mint Steve Lukather (gitár, Toto), Zakk Wylde (gitár, Ozzy, Black Label Society), Tony Franklin (basszusgitár, The Firm, Blue Murder), Tom Kennedy (basszusgitár, Al DiMeola), Jimmy Johnson (basszusgitár, Allan Holdsworth), Jerry Goodman (hegedű, Mahavishnu Orches...

Dimmu Borgir: Puritanical Euphoric Misanthropia

Dimmu Borgir: Puritanical Euphoric Misanthropia

Azt hiszem, nem voltam egyedül azzal, hogy roppant kíváncsian vártam az új Dimmu korongot a zenészek jövése-menése után, aztán most az x-edik hallgatás után is csak annyit vagyok képes kinyögni, hogy: ez kurva jó! Bár első körben a falhoz vágtam volna a cédét, a lekeverős anyjakínyját a kiadónak, mikor a legjobb rész jönne, halkítják le, szóval a v...

Mood: The Fourth Ride Of Doomanoids

Mood: The Fourth Ride Of Doomanoids

Beszélő cím, merthogy ez már a negyedik korongja a hazai doomszterek legjobbjának. Az előző, '99-es Wombocosmic-kal azóta sem tudtam teljesen megbarátkozni, valahogy nem azt vártam tőlük, ami ott és olyan formában szerepel, ezért kicsit tartottam tőle, hogy az új korong világa merre mozdul majd.

HIM: Deep Shadows And Brilliant Highlights

HIM: Deep Shadows And Brilliant Highlights

Az első album idején óriási fan voltam. A másodikkal kiegyeztem, mert bár kommerszebbre sikerült, továbbra is jelen volt benne a banda legtöbb erénye, erőssége: nagyszerű dalok, lendület, dinamizmus, lelkesedés, egyediség. Mi van most? Megmondom, mi maradt az egykori fanból: fan-yalgás.

Amon Amarth: The Crusher

Amon Amarth: The Crusher

Harmadik Metal Blade-es albumán a svéd Amon Amarth hű maradt a viking témakörhöz, az igényesen megszerkesztett borítófestményen Thor kalapácsa csattan. Mindenképpen dicsérendő a hagyományokhoz való ragaszkodás, illetve az ősi történetek szövegi megjelenítése, szívesen elolvasnám az eredeti sztorit mellé.

Stonehenge: Angelo Salutante

Stonehenge: Angelo Salutante

"Na végre!", lélegezhetett fel egy emberként az a hazai társaság, akik évek óta csak várták, várták, hogy talán egyszer csak sikerül a zenekarnak. Mármint AZ ELSŐ LEMEZt kiadni. És itt van. Ami maga a tömény borzongás, hidegrázás, egy órán keresztül jelenlévő tartós libabőr, persze mindez jó értelemben, nem térek magamhoz, mióta megkaptam - és azt ...

Rammstein: Mutter

Rammstein: Mutter

Hol van, hol nem van, van egyszer egy anya, s annak 11 gyermeke. Nos, kevés anyáról mondható el, hogy amikor megszólal, valósággal letapossa, földbe döngöli azt, aki hallja. Márpedig a Rammstein harmadik sorlemeze, a Mutter kirobbanó, elsöprő dinamikája képes erre. Egyike a manapság létező legjobb hangzású albumoknak.

Rage: Welcome To The Other Side

Rage: Welcome To The Other Side

Utolsó versenyzőnk ebben a felfokozott heavy érában a klasszikus múlttal rendelkező Rage lett. Lehet, hogy ez a heavy dömping nyomja rá kritikáimra a negatív élt, így sajnos a Rage anyaga sem menekült meg az általam kreált sablonos kategóriától.

Zonata: Reality

Zonata: Reality Ha emlékeztek, ennek a svéd bandának az első lemeze jött ki azzal a szörnyen nevetséges borítóval, amelyen egy Szőrmóksegg-forma ocsmány szerzet feszített valami tök idióta maskarában... Azért, hogy a zenéről is essék néhány szó, ez bizony Kai Hansen és Yngwie Malmsteen stílusának vegytiszta ötvözete - amit egyetlen szóval ma úgy nevezünk, Stratova...

Underground Moon: Underground Moon

Underground Moon: Underground Moon

Nagy reményeket fűztem az amerikai Underground Moonhoz, az tavalyi előzetes négy számot tartalmazó EP elég szépen betalált az ízlésvilágomba. Akkor még annyit tudtam róla, hogy a csapat lelke Dominic Moon, ma már azt is tudom, hogy e név a Dokken ex-basszusgitárosát, Jeff Pilsont takarja.

Mortician: Domain Of Death

Mortician: Domain Of Death

Jelen kritikáért lefogadom, hogy megint kapok a fejemre a nyájas olvasóktól, mint azért a bizonyos Gorgoroth irományért már bő két éve folyamatosan, de nincs mit tenni, a Mortician egész egyszerűen szar. A bődületesen mélyre hangolt gitárok a sima reszeléstől a sima reszelésig témáznak, azt is egy - maximum két hangon -, ráadásul egy idétlen mellék...

Will Haven: Carpe Diem

Will Haven: Carpe Diem

Nem sok jót olvastam eddig a Will Havenről. Ettől függetlenül kíváncsi voltam miért ennyire rossz. Kellett nekem kíváncsiskodni... A Will Haven új lemeze tökéletes példája annak, hogyan gyártsunk egy riffből egy egész lemezt, mindezt megfejelve azzal, hogy az az egy szem riffecske sem eredeti.

Ephel Duath: Phormula

Ephel Duath: Phormula

Régi restanciámat pótolom, no nem azért, mintha olyan rossz lenne a lemez, hogy nem akaródzott írnom róla valamit. Egyáltalán nem. Az Ephel Duath az első percekben belopta magát a szívembe. Hogy képben legyetek, a zenekar olasz, két tagból áll, mint Giulliano (gitár, bgitár, szinti, dobprogramok, vokál) és Davide (gitár, szinti, vokál).

Pink Cream 69: Pink Cream 69's Mixery

Pink Cream 69: Pink Cream 69's Mixery

Még a tavalyi év vége felé került piacra ez a hatszámos EP, egy jó kis PC69-vegyesfelvágott. Rajta van gyakorlatilag minden, aminek egy ilyen jellegű kiadványon helye lehet. Indításként megkapjuk a nagy favorit, az első lemezes One Step Into Paradise mai változatát. Fölösleges rá a szót vesztegetni, ez a nóta David Readman énekével is álomszerű!

Cydonia: Cydonia

Cydonia: Cydonia

Végre valahára Olaf Thorsen (ex-Labyrinth) gitáros megtalálta helyét az olasz metal életben és összehozta saját formációját Cydonia néven.

207. oldal / 224
Hirdetés

Kereső

Friss

Hozzászólások

Galériák

 

Alter Bridge - Budapest, Petőfi Csarnok, 2014. június 11.

 

Nevermore - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Solar Scream - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 6.

 

Pain of Salvation - Budapest, A38, 2010. október 24.

 

ZZ Top - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2009. október 15.

 

Wisdom - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 14.