Végre, végre, végre, végre, végre, végre, végre, végre, végre, végre (szorozd meg végtelennel, plusz egy) valaki elhozta piciny kis hazánkba a Deftonest. A dolog pikantériája, hogy nem a jól ismert metal koncertszervezők egyike tette mindezt, hanem egy olyan cég, amelyik ritkán szervez zúzdát, bár akkor általában finom zenekarokat hozott.
Ismét Bang Your Head fesztivál és ismét velünk! Ebből most már biztos, hogy komoly hagyomány lesz: a BYH legnagyobb előnye ugyanis, hogy egyesíti a kultfesztiválok és az igazán nagy népünnepélyek legjobb tulajdonságait, mindezt pedig elérhető közelségben.
“Ha az asszony csaphat görbe estét, akkor én is” – gondoltam, majd fogtam magam ezen a kánikulai pénteken, meló után kocsiba vágtam magam és irány Fehérvár, hogy cimborám korábbi invitálásának eleget tegyek. A bicepszre gyúrás (gy.k. korsóemelgetés) mellett egy jó kis prog metal koncert is szerepelt a napirenden: Age Of Nemesis-ék amúgy is ritkán ...
Igazán meghirdetve sehol sem láttam ezt a bulit, szinte véletlenül bukkantam rá valami netes programajánlóban. Pedig mennyire szerettem volna már élőben is látni a nyolc őrült színesbőrűből álló Los Angeles-i Fishbone zenekart – még ha több évtizedes pályafutásuk nagy részét nem is ismerem igazán. Sajnos az általuk kreált szinte leírhatatlan st...
Pár napon belül sikerült kétszer is látnom az újra éledező Perfect Symmetry zenekart. Azaz a jól sikerült szerdai pécsi koncert után döntöttem úgy, hogy mindenképpen repetázok belőlük a pénteken amúgy is útba eső fővárosban.
Közhelyszámba menő megállapítás, hogy a zseniket és az őrülteket csak egy vékony határvonal választja el egymástól. Arról persze mindenkinek megvan a saját különbejáratú véleménye, hogy William Bailey, ismertebb nevén W. Axl Rose melyik kategóriába tartozik, abban viszont megegyezhetünk, hogy a Guns N’ Roses 2006-os budapesti fellépésének körítése ...
Na, azért az nem egy semmi esemény, hogy végre nálunk járt King mester utazó horrorcirkusza. És tekintve, hogy előző nap Pozsonyban volt meghirdetve King Diamond koncert, úgy gondoltam, érdemes lehet a dupla élvezetet egy kellemes kirándulással tetézni, úgysem jártam még a bratyizó szlávok (Bratyi-szlava, ééérted?? Eh-eh) fővárosában azelőtt. Nos, ...
Az Elvenking ből az utolsó négy számot volt szerencsétlenségem elcsípni, és ez alapján remélhetőleg soha többé nem randevúzunk sem élőben, sem lemezen. Az olaszok hegedűvel megberhelt véramatőr csűrdöngölőmetalt - sőt, metált - játszottak egy olyan énekessel, akit jobb érzésű kezdő zenészek alighanem még a garázsból is furkósbotokkal üldöznének el, n...
Húsvét vasárnapján került sor a Fear Factory hozzám legközelebb megrendezett koncertjére Angliában. A Pyramids-ról annyit kell tudni, hogy egy hatalmas uszoda, de természetesen nem egy medencében kellett végigtombolni a bulit, hanem a kb. 600 fő befogadására alkalmas előcsarnokban. Folyamatosan jöttek be az emberek, de teltház nem volt. Eredetileg ...
Ismét egy több mint korrekt összeállítású koncert Budapesten. In Flames-éket ugye mindig jó látni, ráadásul a gyenge hangzású Szigetes koncerten nagyon nem laktam jól velük, a Sepultura pedig meghatározó tinédzserkori überkedvenc, még akkor is, ha ez a banda már nem az a banda. A közönség a két illusztris fellépőnek köszönhetően folyamatosan gyűlt ...
Ha jól számolom, ez volt a negyedik alkalom az utóbbi négy évben, hogy Rage koncerten voltam, ebből kettő előzenekaros fellépés volt (Primal Fear, Helloween), kettőt pedig főzenekarként nyomott a trió. Ha tavaly odaértünk volna a Masters Of Rock fesztiválra a cseheknél, akkor meglenne az öt és pezsgőt is bonthatnánk. Valamennyire tehát meg kell...
Pécs városában nemrégiben új szórakozóhely nyílt – ez és a Black-Out fellépése elég örvendetes ténynek bizonyult, hogy egy autónyi társasággal útra keljünk, és péntek esténket a koncertlátogatásnak szenteljük. Az első csalódás engem a nehezen fellelhető, sötét gyártelep hátsó udvarában található hevenyészett deszkaviskó láttán ért – ha filmet aka...
Hogy miért is írok erről a két tucat embert behozó buliról, ami az igen jó nézőszámot felmutató Black-Out buli másnapján volt a pécsi vasútállomás tőszomszédságában, és a fellépő zenekar nevét a környék underground szakértőin kívül igen kevesen hallották csak? Pont azért, hogy ezek a tényezők – ha csak kis mértékben is – de változzanak.
Emlékszem, mennyire meglepődtem a minden elvárásomon felüli felhozatalon, amikor a decemberi Opeth koncerten megláttam a 2006-os Metalmania programtervét. És bár a Testament helyett a Therion lett végül az estet záró fellépő, a Negative Art jelesre vizsgázott fesztiválszervezésileg.
Nem igazán értem, milyen szempontok szerint választanak előzenekart a hazai szervezők a Deep Purple elé. 2003-ban a Hooligans nyitott nekik az Arénában, akik finoman szólva sem passzoltak eléjük, de a HARD nak is csak egy körrel sikerült náluk beljebb kerülnie. Elismerem én Kalapács mester munkásságát, nem is beszélve a többiekéről, egytől egyig kipr...
Nem mertem volna fogadásokat kötni, hányan jönnek majd össze erre a koncertre, a 7 rugós jegyár ugyanis minden, csak nem rajongóbarát, de végülis nem volt ciki a nézőszám: a tavaly októberi Nevermore buli mintájára felénél lefüggönyözött csarnok kihasználható tere rendesen megtelt, sejtéseim szerint olyan 8-900-an gyűlhettünk össze, hogy tanúi lehe...
Az idén 25. születésnapját ünneplő soproni Moby Dick egy igen nagyszabású bulival emlékezett meg negyedszázados fennállásáról február 10. napján a Petőfi Csarnokban. Előzenekarok is akadtak szép számmal persze, ám a csúcspont mindenképpen a soproni srácok kétórás, őstagokkal és sztárvendégekkel fűszerezett koncertje volt.
Kezdő metalhead koromban – mint sok más kortársam esetében is – az Iron Maiden / Helloween “szentkettősséggel” indult a külföldi csapatok inváziója a szétcsapott NDK-s mono rádiós magnómban. A Powerslave és a Keeper lemezek vittek bele a fémbe, még ha ez azóta cikisnek is hangozhat.
A lasagna-evős névnapozás spontán koncertlátogatássá fajult, és szerintem egyikünk sem várta, hogy a tengerentúl legamerikaiatlanabb sztárcsapatát ilyen korrekt módon idézi majd meg a Steal This System zenekar. Előzenekar nem volt, így kb. 11-ig a kivetítőn futó Metallica koncert kötötte le figyelmünket - már akiét.
Lehet, hogy az én bioritmusom a beteges, de egyszerűen képtelen vagyok ép ésszel felérni, miért kell matinéidőben kezdeni a rockkoncerteket, és ez még akkor is így van, ha a főattrakció rajongótáborának túlnyomó része alapvetően a 14-18 éves korosztályból kerül ki. A volt The Crown frontember Johan Lindstrand új bandáját, a One Man Army And The Un...
Szerencsére a koncert előtti interjú miatt megúsztam a PeCsa előtti fagyoskodó sorban állást, így volt lehetőségem még kényelmesen végigböngészni a merchandise-részleget. A tavalyelőtti Opeth logós tangákat most otthon hagyták, helyette volt zászló, felvarró és matrica, de inkább egy papírízű sonkásszendvicset vállaltam be a büfé kínálatából, no me...
Eddig nem volt megszokott koncerthelyszíne a Wigwam a Queen rajongóknak: az Emlékzenekar is a PeCsában játszott az elmúlt években december tájékán, így mindnyájan kicsit félve gyülekeztünk a helyszínen, ahol bitang hideg volt, és a szívbajt hozta ránk, hogy 10 körül még csak a zenészekkel és rokonaikkal csevegtünk egyen-ketten.
Facebook
Twitter