Nemrég egy turné keretében közösen ünnepelhettük a Marduk harmincadik születésnapját, az a koncert pedig a legkevésbé sem egy múltba révedő, önmagát ünnepeltető brigád haknija volt, sokkal inkább egy sallangmentes, puritán köszöntő a nagy út egy állomásán. A svéd black metal intézmény a jelenkori teljesítménye alapján is kiköveteli magának a megkülön...

Egy közelmúltban felmelegített régi nyilatkozat és az Alice Coopert évtizedek óta támadó keresztény kinyilatkoztatások hatására, elkezdtem érdeklődni a kényes témakör iránt, amiről egyébként mindig is elég csekély ismeretekkel rendelkeztem. Katolikus neveltetésemnek köszönhetően első körben jómagam is elmorzsoltam az imákat nevezett s eltévelyedett...

Hat éve, a 2017-es Motherblood óta nem készített új albumot a Grave Pleasures, én meg szinte már meg is feledkeztem Mat McNerney, azaz Kvohst e bandájáról. Ebben az esetben azonban a hosszú szünet szerencsére kifejezetten áldásos hatással volt a zenekarra, a Plagueboys ugyanis csaknem tökéletes stílusgyakorlat a bandától. Ott folytatják, ahol abbahag...

Kissé furcsa helyzetben jelent meg az új Devildriver. Bár az albumot egy időben írták és rögzítették az előző, 2020-as első résszel , a kettő között az összes hangszeres lecserélődött Dez Fafara énekes és Mike Spreitzer gitáros mellett. Ezen felül mintha kissé magára is hagyta volna a banda ezt az új albumot, hiszen a frontember a megjelenés után gya...

A Danger Danger tulajdonképpeni utódcsapatának is tekinthető The Defiants mindenképpen a mérleg pozitív serpenyőjében helyezkedik el az utóbbi évek dallamrock-történései között. Bruno Ravel basszusgitáros, Paul Laine énekes és Rob Marcello gitáros ugyan nem faragott koncertező, ténylegesen létező és aktív bandát a formációból, de a Drive már a harm...

Ritka manapság az olyan lemez, főleg a metálszíntér vezető kiadói istállóiból, amit szabályosan alig bírok végighallgatni. Régóta bejáratott keretek között mozog az egész műfaj, az alappillérként és kapuőrként működő komoly, tőkeerős underground és fél-underground cégek pedig általában odafigyelnek rá, hogy ne engedjenek át nagyon léc alatti produk...

Ünnepel a Voivod! Snake, Away, Chewy és Rocky a zenekar megalakulásának negyvenedik évfordulójára torta helyett egy speciális dalcsokorral készült, amelyre egy-egy dalt vettek újra 2005-ben elhunyt alapító gitárosuk, Piggy halála előtt született nagylemezeik mindegyikéről, egy kivétellel. Két helyen viszont apró kiegészítést kell tennünk ehhez kapc...

Bejöttek a várakozásaim, a demó után gyorsan megérkezett a komplett LP is a Nattehimmeltől, amely hírről az érintettek nyilván már régóta tudnak, hiszen még májusi a lemezmegjelenés, amelynek recenzálására most végre sikerül sort keríteni. És persze jöjjön az a zenekarnév, amely pár évig még biztosan elszakíthatatlanul tapad majd a Nattehimmelhez: az...

Nyilván nem véletlenül az a címe ennek a lemeznek, ami, hiszen a Dieth nevű formációt két nagyon kellemetlen botrány után újrakezdő zenész hozta össze. Kettejük közül ugyan David Ellefson az ismertebb, akinél már le sem írom, mi miatt került ki a Megadethből, a Decapitated volt dobosa, Michał Łysejko azonban még nála is sokkal nagyobbat szívott, am...

Őszinte sajnálatomra jelenleg úgy tűnik, hogy nem készül több Fates Warning-lemez, ugyanakkor azért kinéz némi vigasz a connecticuti progresszív legenda rajongóinak, hiszen a tagság a leágazásokon igen tevékeny. Jim Matheos szólóban is aktív, de ott van neki a Kings Of Mercia is, míg Ray Alder tavaly leszállította az A-Z projekt nagyszerűen sikerült lem...

A nehéz idők általában kihozzák az alkotók kreativitását. Josh Homme esetében eddig sem volt ezzel különösebb gond, de azt azért sejtettem, hogy a legutóbbi Villains hez képest ismét közelebb kerül majd régebbi önmagához az utóbbi évek traumái – válás, covid-tragédiák, rákbetegség – után. Ebből a szempontból nem jelent meglepetést, hogy az In Times N...

A Tygers Of Pan Tang nem egy amerikai kisváros baseballcsapata, hanem egy brit zenekar, akik még 1978-ban alakultak. Kicsit ironikus persze, hogy ezeket a lassan negyvenöt-ötven éves bandákat a mai napig a Brit Heavy Metal Új Hullámának nevezzük, de úgy tűnik, a NWOBHM-címke végérvényesen ráégett már a színtérre és annak képviselőire. Pan Tang tigr...

Fogalmazzunk úgy, hogy a Cavalera testvérpár finoman szólva sem tett le sok kiemelkedő dolgot az asztalra az elmúlt bő évtizedben. A futószalagon érkező lemezek egyik márkanév alatt sem túl emlékezetesek – a kivétel a Killer Be Killed, bizonyára azért, mert ott nem Max fújja a passzátszelet –, és akik látták őket valamelyik tematikus nosztalgiaturn...