Második albuma a kaposvári zenekarnak, szokás szerint a harcos heavy metal jegyében. Bár érdekes, hogy a fotókon közelebb áll a zenekar egy igazi true metal formációhoz, mint a lemezen. Zeneileg és énekben is inkább az Akela, Moby Dick párhuzam ugrik be először, talán Molnár Zsolt énekes smicis hangja miatt is.

Újabb női énekessel megáldott metalzenekar Lengyelországból. Ezen azóta nem csodálkozom, mióta idei nyaralásomkor volt szerencsém látni egy lengyel zenei csatornát, hol tonnaszám ontották a női énekesnős rockzenekarokat. Meg mást is.

Döbbenetes, mire nem képes az unatkozó zenésztársadalom. A svéd Midnight Sun mai felállása az ex-Flower Kings dobost, Jaime Salazart, a még Flower Kings tag basszusgitáros Jonas Reingoldot, a tehetséges gitárosnak kikiáltott Magnus Karlssont, és a vokalista Jakob Samuelt rejti.

Még emlékszem azokra az időkre, amikor a dán Royal Hunt neve legfeljebb ha a japán piacon okozott izgalmakat, az öreg kontinensen a kutya sem ismerte őket. Nekem anno az azóta kihalt Wackond 'zine főmunkatársai mutatták meg az akkor aktuális Moving Target albumot (amelyen tudvalevőleg már a zseniális D.C. Cooper énekelt), kisvártatva pedig a Parado...

Kellemetlen ez a déja vu érzés. Sajnos a közelmúltban már eleget rágódtam e bánat fölött, nevezetesen: MIÉRT kell elcseszni, ami eddig jó volt?! Itt van ez a szegény Eternal csapat, akik kiadtak egy frenetikusan jó albumot, amelyet hallva mindenki a tenyerét dörzsölve, ajzottan várta, vajh mivé fejlődnek még a srácok, ha már elsőre ennyire süti vol...

Turilliék bekattantak. Nekem pedig visszatért a taljánokba vetett hitem, ami az évek folyamán egyre fogyadozott. Annak idején üdvözült mosollyal, odaadással csüngtem első munkáikon - aztán kezdtem belefásulni, amikor úgy éreztem, a csapat mintha mókuskereket hajtana és nem igazán tud megújulni, fejlődni.

A Dream Theater, Spock's Beard, Marillion és Flower Kings tagokból álló - illetve egy-egy tagból álló Transatlantic project második sorlemeze. Az első után volt egy koncertlemez, de stúdiólemeznek második. Project project hátán, ember legyen a talpán aki meg tudja jegyezni ezeknek a prog. rockereknek a lemezeit, ki kivel mikor, én már feladtam, az ...

A brazil Angra eddigi munkáira se nagyon lehetett panasz (ha nem Max Cavalera szemszögéből nézzük a dolgot...) és a Rebirth lemezzel megint beletrafáltak. Pedig nagy kérdés volt, hogyan tudják pótolni a jellegzetes hangú André Matost. Viszont az új torok, Eduardo Falaschi sem akárki. Inkább énekel "bikából", mint André, de szintén remek adottságai ...

Második korongjával jött ki a Metal Blade-nél a kanadai Eidolon, és az már ismeretes előttem, hogy jelen lemezanyag az előző kiadásakor teljesen készen volt, tehát olyan óriási zenei váltásra nem is lehet gondolni. Megdörren a nyitó nóta, jobban, mint a Nightmare World akármelyike, a hangzáson javítottak, de a dobokat még mindig nem találták el (a ...

Az Accept 1996-os Predator korongja a hanyatlás erőteljes jeleit mutatta, mintha csak muszájból csinálták volna meg. Nem is csodálkoztam, amikor a csapat bedobta a törülközőt, a ráspolyos hangú Udo Dirkschneider meg a szólókarrierjét indította újra a dobokról gitárra váltó Stefan Kaufmannal.

Tilo Wolffnak sosem volt problémája azzal, hogy egy kiadó igényeinek megfelelő muzsikát kelljen komponálnia, hisz a kezdetektől fogva - amikor a Lacrimosa név mögött még csupán egyes-egyedül rejtőzött - saját kiadója által jelentette meg műveit. Tilo Wolff nagyon szerencsés emiatt. Ugyanis soha nem lenne képes megalkudni és fejet hajtani bármiféle ...

Megmondom őszintén, az előző két Therapy? lemez okozta komoly csalódások után nem gondoltam volna, hogy még egyszer ebben az életben fel fog még izgatni új T? úgy, ahogy a Shameless tette. A Semi-Detached (1997) szürkesége, az ötletek, a dinamika és a kellő T?-íz hiánya teljesen kiábrándított Therapy? fanatizmusomból.

A Symmetryből lett Perfect Symmetry első nagylemezét tartom a kezemben, jó néhány demó, valamint válogatásokon való szereplés után itt van az a dalcsokor, ami oly sok évet ölel át... Ha valaki esetleg még nem tudná, a zenekar a korai Queensryche és a Fates Warning bizonyos korszakainak a zenei örökségét oltotta a sajátjába, Kusinka Tamás kiválóan m...