Shock!

december 11.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Klasszikushock tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Mayhem: De Mysteriis Dom Sathanas

0524mayhem1Az élő legendák sorsa talán még sivárabb, mint a holtaké. Esetükben a viszonyítási pont minden esetben valami utánozhatatlan, megfoghatatlan újjáteremtésének irányában található, az elvárások mindenkor óriásiak, de szerencsére annak megfelelni amúgy is lehetetlen. A Mayhem esetében a koordinátarendszer origójában minden black metal lemezek archetípusa, a De Mysteriis Dom Sathanas album található, mely komoly küzdelmeket és tragédiákat túlélve, éppen húsz éve látott napvilágot, amennyiben a sötétségben van egyáltalán bármi fény.

„Az élőket a gondolatok különböztetik meg a holtaktól. Az élet melegben fogan, a domboldalban, a sűrű olajfák árnyékában. A halál hideg, a gondolatból születik, és a tapasztalatot jelzi. Ha másokhoz fordulunk, mondandónkat – se szóban, se írásban – ne zárjuk azzal, hogy felhívjuk a figyelmet a halálra. Hiszen eleve benne foglaltatik a mozdulatban, amikor végleg bezárjuk a szánkat. Önmagát nevezi meg." (Harald Voetmann: Plinius szerint a világ)

megjelenés:
1994. május 24.

kiadó:
Deathlike Silence

producer: Pytten & Mayhem

zenészek:
Euronymous (Øystein Aarseth) – gitár Hellhammer (Jan Axel Blomberg) – dobok
Blackthorn (Snorre W. Ruch) – gitár
Count Grishnackh (Varg Vikernes) – basszusgitár
Csihar Attila – ének

játékidő: 46:01

1. Funeral Fog
2. Freezing Moon
3. Cursed In Eternity
4. Pagan Fears
5. Life Eternal
6. From The Dark Past
7. Buried By Time And Dust
8. De Mysteriis Dom Sathanas

Szerinted hány pont?
( 102 Szavazat )

Klasszikus felállásában az oslói black metal maffia kirakatzenekara, a (The True) Mayhem mindössze egyetlen album kiadására volt képes, de alkotói zömének még így is csupán posztumusz dicsőség adatott meg általa. 1994. május 24-én, amikor a helytelen latinsággal De Mysteriis Dom Sathanas névre keresztelt LP végre megjelenhetett, a dalszövegeket jegyző Per Yngve „Dead" Ohlin és a zene oroszlánrészének megálmodója, Øystein „Euronymous" Aarseth egyaránt halott már, utóbbi meggyilkolásáért pedig a kisegítő basszusgitáros és a másodgitáros is börtönbüntetését tölti. Nem csupán Euronymous és Dead, de a Mayhem is merev tekintetű tetem tehát ezidőtájt. Az egyetlen szabadlábon maradt zenekari tagnak, Hellhammer dobosnak, valamint az énekfelvételekre felkért ex-Tormentor vokalistának, Csihar Attilának ekként csupán a kétes értékű hírnév és a banda pár dalból álló öröksége maradt. A De Mysteriishez húsz év távlatából szemlélve is annyi vér tapad, hogy lehetetlen hozzá szimplán zenei entitásként közelíteni, és jelentőségét ekként méltatni, elvitathatatlan azonban, hogy a tobzódó őrület közepette mégis sikerült általa valami esszenciálisat megfogni az akkor még kikristályosodóban levő műfaj, a black metal lényegéből.

Ami Dead öngyilkossága (1991. április 8.) és Euronymous meggyilkolása (1993. augusztus 10.) között történt az oslói black metal undergroundban, arra a résztvevők/érintettek közül ma már szinte senki sem gondol vissza büszkeséggel, a mozgalom „filozófusainak" mérgező aurája mégis megtermékenyítette az arra fogékony zenészi elméket, és egy máig túlélő zsáner felszínre bukkanását segítette elő – előbb erőszakkal, később kreativitásával. A piramis csúcsán az önjelölt, kommunista beállítottságú diktátor, Øystein „Euronymous" Aarseth, aki ekkortájt sokkal inkább elfoglalt a Nagy Black Metal Szabálykönyv szövegezésével, mint hogy csonka brigádjának felállását Dead halála után teljessé tegye. Széles frontot nyit a szájkaratés háborúban az általa hiteltelennek minősített extrém metal bandák felé, miközben a természetes kiválasztódás helyett saját kiadójának, a Deathlike Silence Records And Productions (korábbi nevén Posercorpse Records) piaci erejében bízik. A DSP jó pár formációt „menedzsel" már ekkor, azonban a legendás kiadó nevével fémjelezve csupán kilenc album jelenik meg, elsőként a Merciless The Awakeningje, majd az első Burzum demó, album és EP, később a japán Sigh, az Enslaved és az Abruptum debütáló anyagai, no és persze jelen írás tárgya.

0524mayhem3Keveset szóltunk eddig a lényegről, vagyis magáról a zenéről, nem volt ez másként két évtizeddel ezelőtt sem, lévén a dalok ekkor már lényegében készen álltak, csupán az azokat majdan feljátszó társulat összetételéről kellett még döntést hozni. A Dead által papírra vetett, majd Snorre „Blackthorn" Ruch által kiegészített dalszövegeknek magától értetődő módon, csorbítatlan formában fel kellett kerülniük a debütáló albumra, a mizantróp soroknak igazságot szolgáltató énekes személyének kiválasztása azonban már komolyabb fejtörést okozott Euronymousnak. A történet másik felét természetesen a magyar Tormentor kapcsán kell majd hasonló módon elmesélni, a lényeg az, hogy a minden tekintetben úttörő jelentőségű Anno Domini album (amely ekkor még csupán demó formában létezett) eljutott végül Norvégiába is, a Mayhem döntnökei pedig le is tették voksukat a páratlan hangú frontember, Csihar Attila neve mellé. Attila nem sokkal ezután máris a Grieghallen Stúdióban találta magát Pytten társaságában, ahol a rendelkezésére álló rövid idő alatt is módja volt a black metal történelem részévé és legendává válni, miközben néhányan azért sejtették, hogy ezt a Tormentorral már korábban megtette. A vezérfonalat természetesen Euronymous és a Deaddel rögzített Live In Leipzig koncertanyag szolgáltatta (Attilát társszerzőként egyedül a címadó tételben jegyzik), a végeredményben mégis védjegyszerűen megjelenik a magyar vokalista által hozzáadott érték.

Rendkívül erős a lemezt rögzítő felállás gitárosok terén is, hiszen Euronymous technikai értelemben is korának egyik legjobbja volt, természetesen a stílus által erősen behatárolt keretek között. Ha volt hozzá foghatóan gyors kezű hathúros az akkori norvég színtéren, az csakis Blackthorn lehetett, aki a Thorns fejeként szintén elképesztően hosszú ideig adós maradt a nagylemezes bemutatkozással, ellenben kollégájához hasonlóan már a korai demókon is iskolateremtő munkát végzett. Az Emperorral közös spliten minkét részről feldolgozott Ærie Descent című örökzöld például egészen pontosan megmutatja Blackthorn egyedi elképzeléseit a black metalról – mindenképpen a műfaj egyik kötelező darabja! Hellhammer dobos, az oly' sokszor színházat játszó társulat csendes tagja adott volt ugyebár, ő a rendkívül sűrű és nagyratörő játékával egyértelműen a Mayhem (mindenkori) hangzásának meghatározója. A felállás igazi pikantériáját a basszusgitáros poszton feltűnő Varg Vikernes (Burzum) adja, aki ilyentájt még inkább számított Euronymous pártfogoltjának, mint halálos ellenségének. A jól ismert gyilkossági esetet követően Aarseth családja megpróbálta rávenni a jogokat megöröklő Hellhammert, hogy a basszussávokat újból játssza/játszassa fel, ő azonban – ígérete ellenére – nem volt erre hajlandó, „csupán" lekeverték Varg hangszerét a kiadásra szánt verzión.

A De Mysteriis Dom Sathanas albumot vitathatatlan jelentősége és évtizedeken átívelő hatása ellenére sem vagyok hajlandó teljes mértékben a black metal örökbecsű klasszikusai között emlegetni (a leginkább túlértékeltek között talán, de ennek fejtegetésébe itt nem akarok belemenni), hiszen gyenge pontjai egyértelműen azonosíthatók. A prozódia és a kiejtés máig sem múló zavarai Attilánál, a hangszeres játék pontatlanságai és a hangkép kiegyensúlyozatlansága azonban elhalványul(hat) a dalok nagyszerűsége hallatán, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a Mayhem a legjobb darabjait ekkor még korántsem írta meg. Ezek a monumentális, epikus kompozíciók mégis igazi fekete gyöngyszemek, sőt, azon ritka esetek egyike ez, amikor az albumon szereplő valamennyi dal saját jogán is klasszikussá vált. Legtöbbet talán a Freezing Moont emlegetik/játsszák a De Mysteriisről, a sátáni dimenziókat megidéző címadó vagy a nyitó Funeral Fog mélységei azonban még gazdagabbak, az a bizonyos világnak hátat fordító, eszképista hangulat pedig egyenesen parttalanul hömpölyög a ráspolyos hangok között. Ezt az atmoszférát, hasonló hitelességgel pedig csakis ilyen kaliberű egyéniségek tudták megteremteni, ez szintén vitán felül áll. Mítoszteremtésben sosem létezett a Mayhemnél autentikusabb műhely.

0524mayhem5Meglepő lehet, de a De Mysteriist is jellemző ideológiával kapcsolatban Varg Vikernes idei gondolatait szeretném idézni, kommentár nélkül: „Van egy kifejezés, amely minden másnál jobban összeforrott a black metallal: természetesen a sátánizmusra gondolok. Sokan használják vagy használták arra, hogy magukat és értékvilágukat jellemezzék, de nem ismerek, és soha nem ismertem egyetlen olyan személyt sem, aki sátánistának minősülne, a szó általánosan vett értelmében. 1991-ben az úgynevezett norvég black metal színtér valamennyi tagja totális baromságnak tartotta a Sátán Egyházát, a Sátáni Bibliát pedig értéktelen szemétnek. Természetesen a keresztényi értelmezésben vett sátánizmus sem ütötte fel a fejét, habár sokan úgy tettek, mintha követnék ezt a fajta sátánizmust, hogy elijesszék a pózereket, valamint néha pusztán a hecc kedvéért. A sátánizmus ellenben, mint az összes bibliai vallás elutasítása, valóban jelen volt, és mindazok, akik valóban végiggondolták a dolgokat, és egy bizonyos szinten sátánistának vallották magukat, mindannyian ehhez a fajta sátánizmushoz vonzódtak. Néhányan a középső ujjukat mutatták a világnak azáltal, hogy úgy tettek, mintha másként gondolkodnának erről, és ebből a szempontból Euronymous volt a legrosszabb. De egyikük sem volt ördögimádó, csupán a bibliai vallásokkal álltak szemben. Amikor azonban 1993-ban a média is megjelent a színen, eltérő képet festett a helyzetről, és valamiért az agyhalott hollywoodi és a nevetséges LaVey-féle sátánizmust egyaránt erőteljesen népszerűsítette. Emiatt pedig az ezt követően érkező bandák bemocskolódtak vele, pedig ennek az égvilágon semmi köze nem volt az eredeti norvég black metal sátánizmusához. A bibliai vallásokhoz hasonlóan a sátánizmust is szemétre kellene hajítani, ahová való." (A Magyar Thulean Perspective fordítása alapján.)

A lemezborítón felismerhetően Niðarós (a mai Trondheim) katedrálisa látható, az eredeti kiadáson kék színnel, a később készült nyomatokon lilában, az ábrázolt épület azonban egyértelműen a középkori Észak-Európa legfontosabb keresztény zarándokhelye, amellyel kapcsolatban a szóbeszéd szerint Euronymouséknak is kész terveik voltak. A felgyújtott fatemplomokhoz képest a szimbolikus jelentőséggel is bíró katedrális esetleges felrobbantása jelentette volna a következő lépést a „mozgalom" életében, amelyre azonban a gyilkosság és az azt követő letartóztatások miatt már nem kerülhetett sor, de hogy léteztek ilyen tervek, azt a gyanúsítottaknál megtalált robbanóanyag mennyisége is igazolni látszik.

0524mayhem4Az album természetesen számos kiadást ért meg az utóbbi évtizedekben, a Deathlike Silence első kiadásában 1000 példányos bakeliten is megjelent, borítóján dalszövegek nélkül, benne kizárólag Hellhammer és Euronymous képével. A közreműködők hivatalos névsora is csupán ezt a két utóbbi nevet tartalmazta – a gyilkosságban érintett Varg és Snorre, valamint a magát hirtelen légüres térben találó Attila neve az eredeti kiadványon már nem szerepelhetett. Beszédes az a tény is, hogy a jóval korábban rögzített anyag végül csak a gyilkosságot követő kihallgatási és letartóztatási hullám lecsillapodtával, 1994 májusában láthatott napvilágot, megközelítőleg abban a formában, ahogy Euronymous megálmodta.

Kimondható, hogy a Mayhem és a De Mysteriis Dom Sathanas album nélkül sok minden nem történhetett volna meg a feketefém történelemben, a lemez és elkészültének korszaka elhagyhatatlanul beépült a témával foglalkozó könyvek és filmek legfontosabb forrásanyagai közé. Nem sokan fogadtak volna 1994-ben erre az eshetőségre, de épp a 21. században is újra Csihar Attilával működő Mayhem aktuális kiadványai bizonyítják a legegyértelműbben, hogy ez a sokszor kárhoztatott műfaj mindent túlél, sőt, ma is virágzik.

 

Hozzászólások 

 
#26 Daniel 2019-01-21 20:46
Szerintem a Mayhem legjobb lemeze a Live in Leipzig. Ott ugyanis mèg Dead énekli a dalokat és hát -a gyenge hangminőség mellett is- libabőrös lesz az ember...
Úgyhogy miután először meghallottam a Mysteriist, gyorsan elmentem a boltba és megvettem...nem a De Mysteriist, hanem a Live in Leipziget. Sokkal jobb ugyanis a Lipcse, mint a Mysteriis, éspedig Dead (R.I.P.) miatt.
Idézet
 
 
#25 Lilith 2016-12-13 19:09
Egyszerűen a világ LEGJOBB albuma!
Idézet
 
 
+1 #24 cápaidomár 2015-12-08 16:58
Ja, bocs: 3. és 4. Dt album. Javítva.
Idézet
 
 
-6 #23 cápaidomár 2015-12-08 16:44
Idézet - speirs:
A Mysteriissel nekem egy bajom van, az énekhang. Szerintem Csiharnak egyszerűen röhejes a kaffogása, bármelyik bm énekes jobb lenne.


Hát, ja. Éppen ma próbálkoztam meg vele, de a 3.-nál feladtam. Egyszerűen vállalhatatlan, a hangzás - hiába cukrozzák - rossz, noha itt-ott akad pár jó téma, ez szinte mindenkinél előfordul. Én a Darkthone korai lemezeit várom már (főleg a második és harmadik); azon kevés black metal egyike, ami szerintem tök jó. Pedig a vokál ott is vicces.
De ez a De Mysteriis... izé nekem nem az.
Idézet
 
 
+1 #22 Lilith 2015-10-23 18:29
Idézet - Nornagest:
Vikernes gondolataival most is egyet kell értenem, a sátánizmus valóban ugyanúgy szemétre való mint az egész zsidó-keresztény "civilizáció". Aki sátánistának vallja magát abszolút nem lázad a bibliai vallások ellen, hiszen a sátán szintén a judeo-keresztény univerzum része, mivel Sátán is (eredeti nevén Shaitan) egy zsidó karakter. Az eredeti black metalnak ehhez pedig semmi köze, többek közt ezért is szeretem annyira azt a korszakot.

VARG FOR PREZIDENT!!!


Nem tudom, milyen állapotban írhattad le, amit leírtál, de szerintem nagyon nincs igazad. A Sátánizmusról mindenkinek az jut eszébe, amit itt lepötyögtél, holott ha tudnád, akkor ez egészen máshogy van. A bibliai Sátán egy összelopkodott karakter, sok pogány isten személyiségét sűrítették egybe, aztán rájöttek, hogy ha olyan személyiséget akarnak neki, mint a valóban judeo eredetű istenüknek, akkor udvartartás is kell neki. Anno a két (illetve hozzávéve az iszlámot is) három mainstream vallás előtt elég sokféle mitológia létezett a világon, ami nagyon nem tetszett egyik tábornak sem, így elhatározták, hogy a régi isteneket be kell sározni és ők lesznek majd a tévesen démonoknak nevezett "gonosz" entitások. Nem lévén saját kútfejük, így máséból ollózgattak ki ezt-azt, és így született meg a közismert Sátán, valamint az udvartartása. Úgyhogy ha a Sátánizmust szidod, inkább gondolkodj el párszor, mert lehet, hogy van némi kevés köze a judeo-keresztény "kultúrához" a névre (Sátán) értve, de ez éppen olyan bolondság, mint a finnugor-magyar rokonság emlegetése :D Gondolom, le tudod vonni a párhuzamot, miről írok. Attól, hogy a nyelvben valami hasonlít egy keveset, genetikailag nem biztos, hogy túl közeli rokon a két nemzet. (Csak nézz meg egy tipikus finn és egy tipikus magyar embert, és rájössz, mit akarok mondani.) Tehát a Sátánizmus nem éppen keresztény dolog, hanem inkább valami ősibb gyökerekhez tér vissza kicsit másképp.
Idézet
 
 
+8 #21 Dead again 2014-10-16 05:54
Eddig annyira nem ismertem ezt a lemezt. Múltkor hallgattam a buszon. Beszartam.
Idézet
 
 
-2 #20 speirs 2014-05-26 16:57
Idézet - queensryche999:
Idézet - zombee:
Ettől függetlenül Csihar megkerülhetetle nül a black metal része, és nem a Mayhem miatt, hisz ha nincs a Tormentor, ő sem megy Norvégiába. Egyébként miért röhejes?


Szerintem Csihar jelenleg a műfaj toronymagasan legegyedibb, és legsokoldalúbb hangja. Szó szerint az. A black metalon kívüli dolgait is érdemes meghallgatni, de amit a Mayhemmel csinál, szerintem fantasztikus. Egyébként amikor először belehallgattam a De Mysteriis Dom Sathanas lemezbe - Csihar miatt, mert egyébként kevés ilyen zenét hallgatok -, nekem sem igazán tetszett, mert volt egy prekoncepcióm, hogy milyennek kéne lennie egy black metal hangnak. Aztán később rájöttem, hogy ez sokkal jobb annál.


Lehet, hogy ezen a prekoncepción nem tudok túl lépni. Mondjuk a legutóbbi albumon - és az újból eddig hallottakon - sokkal jobban tetszik a hangja, de sose fogom igazán kedvelni. Mindegy, én bajom. Lehet, hogy magáért a Mayhemért nem lelkesedem annyira, bár régen mondjuk a Mediolanum koncit rojtosra hallgattam.
Idézet
 
 
+4 #19 Gabe von Buddah 2014-05-26 11:15
Először is köszi a cikkért. Másodszor: számomra a legnagyobb csemegét a második beszúrt kép jelentette. Nem is tudtam, hogy maradtak fent képek Csihar Norvégiai útjáról (azóta leesett a tantusz, hogy a kép a Beast of Attila Csihar hátsó borítója). Esetleg valaki tud még más képekről is? Sokat jelentene.
Idézet
 
 
-2 #18 the raven 2014-05-26 10:40
Idézet - Nornagest:
Vikernes gondolataival most is egyet kell értenem, a sátánizmus valóban ugyanúgy szemétre való mint az egész zsidó-keresztény "civilizáció". Aki sátánistának vallja magát abszolút nem lázad a bibliai vallások ellen, hiszen a sátán szintén a judeo-keresztény univerzum része, mivel Sátán is (eredeti nevén Shaitan) egy zsidó karakter. Az eredeti black metalnak ehhez pedig semmi köze, többek közt ezért is szeretem annyira azt a korszakot.

VARG FOR PREZIDENT!!!

Ezt Vargtól hallottad?
Idézet
 
 
+4 #17 queensryche999 2014-05-26 08:52
Idézet - zombee:
Ettől függetlenül Csihar megkerülhetetle nül a black metal része, és nem a Mayhem miatt, hisz ha nincs a Tormentor, ő sem megy Norvégiába. Egyébként miért röhejes?


Szerintem Csihar jelenleg a műfaj toronymagasan legegyedibb, és legsokoldalúbb hangja. Szó szerint az. A black metalon kívüli dolgait is érdemes meghallgatni, de amit a Mayhemmel csinál, szerintem fantasztikus. Egyébként amikor először belehallgattam a De Mysteriis Dom Sathanas lemezbe - Csihar miatt, mert egyébként kevés ilyen zenét hallgatok -, nekem sem igazán tetszett, mert volt egy prekoncepcióm, hogy milyennek kéne lennie egy black metal hangnak. Aztán később rájöttem, hogy ez sokkal jobb annál.
Idézet
 
 
+7 #16 zombee 2014-05-26 07:48
Idézet - speirs:
A vikernes idézet ezúttal is hatalmas, mindig felzokogok az erőlködésén, ahogy az ifjúkori sátánkodós, tolkien-rajongó hülyeségeit próbálja a későbbi zagyvaságaihoz igazítani. Elképesztő hülyeség árad belőle. Persze ettől függetlenül a Burzum klasszikus albumai remekművek.

A Mysteriissel nekem egy bajom van, az énekhang. Szerintem Csiharnak egyszerűen röhejes a kaffogása, bármelyik bm énekes jobb lenne.


Ettől függetlenül Csihar megkerülhetetle nül a black metal része, és nem a Mayhem miatt, hisz ha nincs a Tormentor, ő sem megy Norvégiába. Egyébként miért röhejes?
Idézet
 
 
-12 #15 speirs 2014-05-26 06:18
A vikernes idézet ezúttal is hatalmas, mindig felzokogok az erőlködésén, ahogy az ifjúkori sátánkodós, tolkien-rajongó hülyeségeit próbálja a későbbi zagyvaságaihoz igazítani. Elképesztő hülyeség árad belőle. Persze ettől függetlenül a Burzum klasszikus albumai remekművek.

A Mysteriissel nekem egy bajom van, az énekhang. Szerintem Csiharnak egyszerűen röhejes a kaffogása, bármelyik bm énekes jobb lenne.
Idézet
 
 
+2 #14 speirs 2014-05-25 19:44
Idézet - Nornagest:
Vikernes gondolataival most is egyet kell értenem, a sátánizmus valóban ugyanúgy szemétre való mint az egész zsidó-keresztény "civilizáció". Aki sátánistának vallja magát abszolút nem lázad a bibliai vallások ellen, hiszen a sátán szintén a judeo-keresztény univerzum része, mivel Sátán is (eredeti nevén Shaitan) egy zsidó karakter. Az eredeti black metalnak ehhez pedig semmi köze, többek közt ezért is szeretem annyira azt a korszakot.

VARG FOR PREZIDENT!!!


Bocsi, de nem nagyon tudom máshogy kifejezni: szóval az a helyzet, hogy hülye vagy. És nem is kicsit.
Idézet
 
 
+3 #13 csferi 2014-05-25 09:09
Idézet - sehol:
De engem az már tényleg érdekelne hogy ki mit tart az abszolut black metal albumnak/számnak!


Black Sabbath: Black Sabbath/Black Sabbath :)
Idézet
 
 
+4 #12 Koroknai Balázs 2014-05-25 07:18
Idézet - Spacelab:
Köszi az írást,nagyon jó,de néhány ponton nekem kicsit sántít.
Szvsz ez azon kevés black metal anyagok egyike,ahol sem hangzást,sem a hangszeres játékot nem érheti kritika,ami ugye köztudottan sok klasszikus black anyagra jellemző,de itt pont nem,szerintem a producer Pytten,s a Grieghallen stúdió egyik mestermunkája ez a lemez.
A másik,hogy az itt található nyolc dal már csak a saját jogán is,-lenyesve minden egyéb felhajtást,botr ányt a régi időkből- nyolc "feketén csillogó "gyémánt,örök klasszikus,amik pont Attila amúgy itt-ott néha kicsit sántító kiejtése miatt lettek azok,amik.

Jó volt végre egy klasszikus black anyagról olvasni,remélem lesz még a közeljövőben!

hangzás: annyi bizonyos, hogy Euro nagyon kitalálta ezt a soundot, ahogy azonban az első Emperor anyagoknál, itt is referencia nélkül kellett kikeverni, ez pedig hallatszik. másrészt ha egy hangszert egyszer csak kiveszünk a hangképből, a balansz mindenképpen csorbát szenved. ennek ellenére is a legjobban megszólaló korai bm anyagok egyike ez.

pontatlanság: szentségtörés ilyesmit kijelenteni, de elég meghallgatni például Hellhammer játékát, az objektív fül kihallja, még akkor is, ha nem akarja. ezen persze nem múlik a lemez státusza.

klasszikus bm anyagok továbbra is lesznek, ahogy voltak is (burzum, emperor, marduk...), köszönet a biztatásért!
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Hozzászólások

Galériák

 

Within Temptation - Budapest, PeCsa Music Hall, 2014. március 14.

 

Royal Hunt - Budapest, A38, 2014. március 13.

 

Testament - Budapest, Zöld Pardon, 2013. június 24.

 

Nitzer Ebb - Budapest, Dürer Kert, 2011. május 1.

 

Symphony X - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Wackor - Budapest, Wigwam, 2005. március 18.