Végül persze elért hozzánk a Therapy? covid miatt elhalasztott jubileumi turnéja, és – csak hogy gyorsan lelőjem a poént – az északír trió a tőlük várható frenetikus koncerttel köszönte meg a rajongóinak, hogy ismét felkeresték a minden résztvevő által jól ismert hajó belsejét egy remek kis terápia kedvéért. Egy gyors előzetes pillantás a várható setlistre, és máris tudtam, hogy csalódás aligha érhet.
A két és fél évvel ezelőtti, fergeteges Ghost-buli kapcsán azt jövendöltem, hogy Tobias Forge a következő lemezzel fog visszavonhatatlanul arénákat megtöltő sztárrá válni. Ez be is jött, az Impera letarolta listákat Amerikától Ausztráliáig, január óta iszonyatos teltházak előtt zajlik a turné tőlünk nyugatabbra. Nagy lelkesedésemben azt is képes voltam...
Vagyok olyan szerencsés, hogy az utóbbi években szinte minden tételt kipipáltam a koncertes bakancslistámon, így aztán a covid okozta tömegrendezvény-kényszerszünet önmagában különösebben nem borította meg a lelkivilágomat. Ennek ellenére én is világosan éreztem, hogy 2022-re fordulva a dolog kezdett már-már kezelhetetlen hosszúságúra nyúlni, így ko...
Lassan éledezik a koncertpiac a járványsokkból, és ugyan acélos lábakon még nem áll a dolog Európában, azért úgy fest: javul a helyzet. A Dream Theater a lezárások előtti utolsó hetekben járt nálunk legutóbb , most pedig, nem sokkal az általános nyitás után megint itt köszönthettük őket – ugyan mi más utal ennél szebben arra, hogy kezdünk visszazökke...
Nem hiszem, hogy bizonyos körökben lett volna idén ennél a koncertnél várósabb esemény. A tavalyi, Mezolit néven futó projekt ugyan a Fekete Zaj fesztiválon már előhírnöke volt a most megvalósult eseménynek, de akárhogy is nézzük, ez bizony világprömier volt a javából. Az, hogy a buli meghirdetése után két nappal már elfogytak a jegyek, elég sokat elmond a...
Lassan, de biztosan beindulni látszik újra a nemzetközi turné-élet. Elvétve ugyan a sötét covid évek alatt is idetévedtek nemzetközi zenekarok, turné is már azóta, de komolyabb léptékből a korlátozások teljes feloldása óta ez az esemény volt az első ilyen megmozdulás. Ráadásul kényelmes módon a húsvéti hosszú hétvégére esett, így a vasárnap sem jel...
Őszintén szólva, amikor az eredetileg 2020 áprilisára meghirdetett koncert második halasztását is bejelentették, semmi esélyt nem láttam arra, hogy megvalósulhat ez a Gotthard-buli. A covid miatt eltolt bulik nagy része nem érte meg a harmadik dátummódosítást... Szerencsére ezt a koncertet mindenki kibekkelte, így végül nem nyolc, hanem közel tíz é...
Harmadik alkalommal jött el grandiózus show-jával a kedves germán zeneszerző hozzánk, de év elején még szerintem senki sem tudta, hogy az esemény tényleg megvalósulhat vagy sem. 2016-ban az első koncertje mélyen karcoló örök élményt és életre szóló katarzist okozott, a második egy évvel később úgyszintén, ezek után mi mást várhattam egy harmadik haso...
Csak eljött a pillanat, hogy ha csikorogva is, de elinduljanak a turnék, és lassan-lassan, hozzánk is újra elérjenek a határokon átívelő turnék is. A covid alatt alig egy-egy ilyen megmozdulás volt metálfronton (hirtelen csak a Korpiklaanival közös buli, meg a tavaly nyári Kreator/Jinjer/Eluveitie-hepaj ugrik be. A poszt-covid tavaszköszöntő és sze...
Az idejére sem emlékszem, mikor voltam utoljára Ricsén! Rémlik egy Ráday klubos buli, valamikor a 2000-es évek legelejéről, de az biztos, hogy az elmúlt tizenöt évben valahogy nem jutottam el megnézni őket. Ferót azért láttam itt-ott, de sosem a zenekarával együtt, ami már csak azért is fura, mert régi ismeretség a miénk: Utálom az egész XX. század...
Ahogy nagyjából minden nagyobb rendezvény, úgy Hobo születésnapi koncertje is elég sokat csúszott, mire végül megtarthatóvá vált: a Hobo 75-nek hirdetett esemény végül Hobo 77-ként valósult meg. Ellentételezésként a sors megadta, hogy a dátum február 13-ára essen, azaz nem csak nevében volt születésnap, Hobo ugyanis épp aznap töltötte be a 77-et. E...
Az egyértelmű jelek ellenére (esemény neve, helyszín) igazából nem is gondoltam át, milyen jellegű koncert lesz ez. Amint megláttam, vettem is a jegyeket, néha azért én is érzelmi-indulati beállítottságú lény vagyok, főleg, ha régi kedvencről van szó. Nem mellesleg pedig a fergeteges Purple-ünnepnek köszönhetően berögzült asszociációk is beindultak, ...
Szóval tehát nagyon jó, hogy ismét van klubélet, és hogy a két ünnep között számos koncert közül választhattak azok, akik ki akartak szakadni a tetőző bejglikóma szeretve ölelő, de fojtogató karjaiból. Thrashbarátok számára természetesen nem volt kérdés, hová visz az út ezen az estén, hiszen a Remorse sokadik feltámadása végre egy (általunk is igen...
Nemcsak azért fogalmaztam úgy az eseményről posztolt fotó mellett a kísérőszövegben a Shock! közösségi felületén, hogy az idei év legkultikusabb buliján vagyunk, mert egyáltalán létrejött, hanem mert a Holy Mother tényleg sportot csinál a kultstátuszból. Kezdjük ott, hogy hiába jelent meg idén új lemezük a semmiből tizennyolc év után (bár mi is írtu...
Ahogy együtt öregszünk, úgy csípem egyre jobban Norrköping büszkeségét, a Mardukot. Annak idején az Emperor irányából kóstoltam bele a black metalba, és hozzájuk képest Morgan Håkanssonék üzenete túl erőszakos, túl szimpla volt az akkori ízlésemnek. A múltba visszaásva kiderült persze, hogy az ő történetük sem mentes a cifra vargabetűktől, és a kor...
Bármilyen nemzetközi koncertet megnézni kiemelt jelentőséggel bíró eseménynek számít manapság, az pedig, hogy a folyamatosan változó szabályozások közepette az ember még utazzon is érte, kis túlzással a sci-fi kategóriájával vált egyenértékűvé. Pedig alapvetően nem az, csak a lehetőségek szűkültek be alaposan. A helyzet ismert: minden elmarad, lemo...
Nemrég merengett egyik kolléga azon, hogy milyen furcsa érzés volt egy héten belül két külföldi zenekar koncertjén részt venni, pedig pár éve ez teljesen természetes tevékenységnek számított, még akár rockzenén belül is. Sőt, magam is emlékszem olyan estékre, amikor három különböző helyszínen játszott Shock!-kompatibilis előadó, és akkor még nem is...
Sokszor elmondtam már én is, hogy ma már kevés elcsépeltebb dolog létezik a rockzenében, mint a szimfonikusokkal való párosítás. Ettől még persze lehet jó egy ötezredik ilyen produkció is, de anélkül, hogy újra belemennék ennek teljesen felesleges elemezgetésébe, muszáj újra kiemelni, hogy a Deep Purple Concertójának bármilyen újrajátszása-felidéz...
Két egymás utáni nap koncertre lehet menni, tisztára, mint a Régi Szép Időkben, ezzel a gondolatfoszlánnyal, és egy nosztalgikus könnycseppet elmorzsolva a szemem sarkában rákerestem Google Mapsen, hol is van az az Analog Music Hall, mert még sosem jártam ott. A világ végén – nekem – ráadásul valamiért kisebb helyet vizionáltam előtte, pedig teljes...
Teljesen szürreális a mai világban, hogy bő két héten belül a második nemzetközi előadó jött el hozzánk, illetve rögtön ketten is. Fent nevezett zenekarok turnéját nem halasztották, nem maradt el, mostanában az ilyen események előtt már tűkön ül mindenki, és várja a jó híreket, hogy tényleg lesz. Aztán csak eljött ez az este, az A38 még mindig a h...
Vélhetően nem vagyok ezzel egyedül, de az idei évem nekem sem úgy alakult, ahogy terveztem, azt a kevés nyári koncertet, amit megnéztem volna, keresztülhúzta néhány előre nem látott esemény, így ebben az évben egyedül a júniusi Tankcsapdát láttam, aztán jött egy hosszú, pokoli pauza. Mindenesetre talán most már felfelé ívelnek a dolgok, és ugyan 2021...
A Fekete Zaj egyszerűen és lényegre törően fogalmazva mindig az év (egyik) leghangulatosabb, leginkább emberközeli, kicsit sem mellesleg legjobban szervezett nem tematikus fesztiváleseménye a Mátra oldalában. Emiatt van az is, hogy a néhány év kihagyás után nemrég rebootolt happeninget érdeklődői és szervezői oldalról is többé-kevésbé magáénak érzi...
Szar dolog újra és újra ugyanazt leírni. Hogy mennyire jó ez az egész. Hogy vajon miért nem jönnek naponta ötszázan? Hogy miért nem a X banda van ott, ahol Y? ... De ezek a gondolatok szerencsére mindig csak utólag támadnak be. Ott és akkor, a színpadra tapadt tekintettel, a riffekre csavarodott fülcimpákkal nem ér rá az ember ilyen hiábavalóságoko...
Reményeink szerint egyre több koncertbeszámolóval jelentkezünk majd, ahogy egyre jobban megyünk befelé a nyárba, de mivel főleg hazai előadókat tudunk mostanában megnézni, természetesen nem szeretnénk túlreprezentálni egyiküket sem. Mégis érdemesnek gondoltuk megemlékezni a valóban nagyszabású parkos koncert után egy „sima″ Tankcsapda-buliról is, mer...
Eljött hát ez a nap is. Amikor, emberemlékezet óta először, újra lehet „nagykoncertre” menni, és ezzel megteszünk egy újabb lépést afelé, hogy a normálisnak vélt életünket visszakapjuk. Persze, azóta már bennünk a chip, és újabb plasztikkártya őrzi adatainkat, de hát valamit valamiért. És a Tankcsapda harmincéves történetének első évtizedét elmesél...
A Mad Robots idei lemeze, a Pareidolia nálam az év egyik legjobbja úgy anblokk, és ahogy telnek-múlnak a hónapok, egyre erősödik bennem az az érzés, hogy ugyan teljesen véletlenül, de ez a furcsa, kicsit nyomasztó hangulatú, mégis magával ragadó zene tökéletes lenyomata 2020-nak. Ilyen gondolatokkal nekifutva elmondhatatlanul vártam már ezt a szeptem...
165 nap. Pontosan ennyi nap telt el az utolsó koncert óta, amit láttam , ha nem sarkítanék, mert augusztus nyolcadikán megnéztem kedves barátaim bimbózó korszakban lévő zenekarának performanszát, de oda még fényképezőt sem vittem, tényleg a puszta szórakozás motivált azon az estén. Szóval maradjunk a százhatvanöt napnál, jól is hangzik, illetve borza...
Facebook
Twitter