Van abban egy nagy adag irónia, hogy Doug Aldrich gitáros a legjobb köreit akkor futotta, amikor jóformán csak a szakma ismerte a nevét. A kriminálisan alulértékelt Lion és annak szerves folytatását képező Bad Moon Rising neve Japánon kívül még hajmetálos körökben is csak azok számára mondott valamit, akik nagyon képben voltak a műfajt illetően. Pedig elválaszthatatlan harcostársával, Kal Swan frontemberrel mesterművek egész sorát tették le az asztalra azzal együtt, hogy a relatív kultstátuszból egyikkel sem volt esélyük kitörni. Mind közül az egyik legjobbnak alighanem a tavaly harmincéves jubileumához érkezett második Bad Moon Rising-opusz, a különleges atmosztférájú Blood minősül, melynek készítésére Doug Aldrich segítségével emlékezünk vissza.




























