Állandóan siránkozunk mi is a színtér állapota miatt, viszont azt kell mondanom, hogy az idei év azzal együtt is elég erős, hogy a hosszú ideje olyannyira áhított, reveláció-szerű újdonság, a teljes metalvilágot megrázó nagy csoda most sem jött el. Lehet, hogy már nem is fog soha, és az is elképzelhető, hogy hibás kiindulópont is állandóan ebben reménykedni. Főleg, hogy azért így is időről időre megjelenik valami olyan, amelynek hallatán az ember még a jelentéktelen, unalmas, egyforma zenekarok áradatában is azt mondja, hogy igen, van még remény. A svéd Tribulation harmadik lemeze, a The Children Of The Night is ebbe a kategóriába tartozik.
