Shock!

június 30.
kedd
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

Airbourne: Breakin’ Outta Hell

Airbourne: Breakin’ Outta Hell

Ahogy legnagyobb mestere és példaképe, az AC/DC, úgy az Airbourne sem próbálja meg lemezről lemezre feltalálni a kereket. Most, hogy megérkezett a negyedik album, ki merem jelenteni, amihez amúgy eddig sem fért sok kétség: Joel O'Keeffe-ék végérvényesen lehorgonyoztak annál a stílusnál, amit olyannyira tökéletesen elkaptak a debütáló Runnin' Wildon, és ahogy Angus Youngéknak, úgy nekik sem akaródzik különösebben módosítani a recepten. Ezzel amúgy nincs semmi gond, akadnak zenekarok, akiknek jól áll az ilyesmi, másoknak meg nem. Az Airbourne pedig kétségtelenül az első kategóriába tartozik.

 

Prophets Of Rage: The Party’s Over

Prophets Of Rage: The Party’s Over

Az idei év egyik pozitív fejleménye mindenképpen a Prophets Of Rage összeállása, amit ugyan részben másként hívnak, de a lényeget mindnyájan értjük: ez itt gyakorlatilag a Rage Against The Machine, de mivel Zack De La Rochát a többiek az istennek sem tudják rávenni az érdemi munkára, ezért a lehető legjobb megoldást választották. Most komolyan, kiv...

In The Woods...: Pure

In The Woods...: Pure

Az idei év nagy underground visszatérője, a norvég In The Woods... abból a nem túl szerencsés alapállásból fut neki újra, hogy közmegegyezéses klasszikusukat mindjárt a második kísérletre, még 1997-ben elkészítették. Az Omnio árnyéka azóta is követi a kristiansandi brigád minden lépését, pedig már akkor, két évtizeddel ezelőtt is sejthető volt, hogy ...

Opeth: Sorceress

Opeth: Sorceress

Tapasztalatom szerint többnyire három alapvető ok miatt szoktak a rajongók elfordulni (gátlástalan köpködésbe kezdeni) egy jól bejáratott nevű zenekartól: stílusváltás, önismétlés, tagcserék. Mindezekhez pedig hozzátehetünk egy negyedik jelenséget is: a hallgató lelkesedésének fokozatos csökkenését, ami általában akkor szokott bekövetkezni, ha egy ...

Devin Townsend Project: Transcendence

Devin Townsend Project: Transcendence

Biztos lesz, aki rossz néven veszi, amit írok, de igazság szerint huzamosabb ideje nem tudok már különösebben lelkesedni Devin Townsend új albumai iránt. Mindig megpróbálkozom a többé-kevésbé menetrendszerűen érkező friss cuccokkal, és nyugtázom, hogy jók, de összességében a 2003-as Accelerated Evolution volt az utolsó lemez a kanadai multihangszeres ...

Beartooth: Aggressive

Beartooth: Aggressive

Sok zenekar sok lemeze kapcsán leírtam már, hogy mennyire vicces, amikor más – modernebb és durvább – vonalról érkezett arcok eljutnak a hagyományos rockos panelekig, és azokból építenek valamit. Az ilyen kísérletekből néha persze születnek skizofrén próbálkozások is, de jónéhány hasonló ívású albumot nagyon szeretek az utóbbi tíz-tizenöt évből a P...

Trillion: Dreaming Black

Trillion: Dreaming Black

Nemrég írtunk Áron Andris, azaz Apey új szólólemezéről, ezúttal pedig az a Trillion-album kerül sorra, amelyet akár – jócskán leegyszerűsítve a dolgokat – a Foxes hangosabb, vadabb és nehezebben kezelhető ikertestvérének is nevezhetnénk. Egy hatalmas differencia azért jelentkezik: ezeket a fekete álmokat már nem kizárólag Apey barátunk látja – pláne,...

Vicious Rumors: Concussion Protocol

Vicious Rumors: Concussion Protocol

Az elmúlt néhány évben akárhányszor is sikerült beszélnem Geoff Thorpe-pal, a Vicious Rumors főnökével, mindig hangsúlyozta, hogy a mostani a zenekar történetének legszebb korszaka. Abban ugyan biztos vagyok, hogy nem most vannak népszerűségük csúcsán, az azonban valóban igaz, hogy folyamatosan koncerteznek, és a különböző hanganyagok is szinte éve...

Kansas: The Prelude Implicit

Kansas: The Prelude Implicit

Fanatikus rajongóként még mindig nem igazán tudom eldönteni, hogy jó ötlet-e a Kansas jelenlegi, majdhogynem teljes mértékben átalakított felállását Kansasnek hívni, avagy sem. A zenekart egyaránt menedzselő és a dobosi posztot a kezdetektől betöltő Phil Ehartra viszont még e levegőben csüngő kérdés ellenére sem vagyok képes haragudni, hiszen kitar...

Uzipov: Szennyes

Uzipov: Szennyes

Uzipovék tudják, hogyan kell velősen fogalmazni. Ez elsőre talán nem tűnik valami nagy ördöngösségnek, aztán mégsem megy sok mindenkinek, hogy egyszerűen, de ne túl tufán, röviden, mégis érthetően mondja el, mit is akar valójában. (Bevallom, olykor nekem sem sikerül, de azért most megpróbálom.) Mert bár a fővárosi banda első anyaga, a nagyszerű Baza...

Thy Catafalque: Meta

Thy Catafalque: Meta

Ha William Bruce Rose nem nyomulna olyan látványosan, két fronton is, az Év Zenésze díjat már most gondolkodás nélkül megszavaznám Kátai Tamásnak, aki idén három komplett lemezzel köszönt be a háztartásokba, alaposan megdolgoztatva valamennyi érzékszervünket. Mivel a Sgùrr sem töltötte be még az első életévét, komoly meglepetés volt, hogy a Skócia ih...

Dan Reed Network: Fight Another Day

Dan Reed Network: Fight Another Day

Amikor Ádám pár nappal ezelőtt úgy huszadszorra tette fel az egymillió dolláros kérdést, miszerint megírom-e valaha az új Dan Reed Network-korongról az ismertetőt, nem azt mondtam, amit az előző tizenkilenc alkalommal, hanem ezt: „mit izgulsz, rajtad meg rajtam kívül ez úgysem érdekel senkit..." Ezzel persze nem a Shock! igényes olvasótáborát kíván...

Sinsaenum: Echoes Of The Tortured

Sinsaenum: Echoes Of The Tortured

Helyből elég jól hangzik, ha valahol Joey Jordison (Slipknot, Scar The Martyr, Murderdolls), Frederic Leclercq (Dragonforce) és Csihar Attila (Mayhem) dolgozik együtt, pláne, ha még csatlakozik hozzájuk Sean Zatorsky (Daath) is, illetve cementnek ott áll mellettük két igaz underground harcos is Heimoth basszer (Seth) és Stéphane Buriez gitáros (Lou...

Apey: Foxes

Apey: Foxes

Áron András, huszonnyolc éves, budapesti illetőségű énekes-gitáros-dalszerző nem egy lusta ember. Miután lecsengett fő bandájának, az Apey & The Pea-nek aktuális országjáró körútja, a Neck Sprain pedig ismételten tetszhalott állapotba merevedett, a fiatalember idén nagy hirtelenjében három lemezt is kiadott: egyet a Grand Mexican Warlockkal (am...

Sabaton: The Last Stand

Sabaton: The Last Stand

Nem állítom, hogy tanácstalan vagyok a Sabaton új albumával kapcsolatban, de tény: végkövetkeztetésként nem tudok sokat hozzátenni ahhoz, amit a legutóbbi Heroes ról írtam. A zenekar eltökéltsége és céltudatossága példaértékű, koncerten pedig mindent beleadnak, így abszolút megérdemlik az egyre nagyobb sikereket. Belépőzenekarokra mindig is szüksége ...

Levin Minnemann Rudess: From The Law Offices Of...

Levin Minnemann Rudess: From The Law Offices Of...

A 2016-os esztendőben sem unatkoznak az instrumentális zenék hívei, hiszen a műfaj nagyjai képtelenek abbahagyni az örömzenélést, és minden jel arra mutat, hogy még akkor is lemezeket fognak megjelentetni, amikor már nekik kell fizetniük ezért. Mindenki döntse el maga, hogy ez a műfaj végét jelenti-e vagy sem, a stílus rétegzene mivoltán valószínűl...

ETA: Történelmi hazugságok

ETA: Történelmi hazugságok

Ha engem kérdezel, a magyar rockzene történetének talán legérdekesebb időszaka a '80-as évek eleje volt, amikor is földcsuszamlásszerű változások következtek be – illetve hát következtek volna be, ha a létező szocializmus ifjúsági kultúráért felelős potentátjai hagyták volna. Szinte a semmiből tűntek fel olyan fiatal csapatok, amelyek vajmi kevés k...

The Joystix / High-School Motherfuckers: Skulls Out

The Joystix / High-School Motherfuckers: Skulls Out

A The Joystix és a francia High-School Motherfuckers kapcsolata hosszú múltra tekint vissza, a két zenekar többször is turnézott együtt, és a világot is hasonlóan látják, így ahogy Szöszö is mondta az aktuális interjúnkban , végső soron tényleg érdekes, hogy csak most jutottak el egy split-anyagig. A Skulls Outra mindkét banda öt-öt dallal nevezett b...

Sodom: Decision Day

Sodom: Decision Day

Nem hinném, hogy túl sokan várnak gyomorremegéssel egy új Sodom-albumot amiatt, hogy vajon lesz-e valami elhajlás a működő rendszerben, netán attól tartva, hogy visszaköszönhet a '90-es évek tanácstalansága. Nem valószínű, hogy a germán ráncosok letérnének a jól kitaposott, nem túl fantáziadús, de annál biztonságosabb ösvényről. Nem tették most sem...

Jinjer: King Of Everything

Jinjer: King Of Everything

Mivel a feltörekvő ukrán csapatról eddig csak tőlem lehetett ezeken a hasábokon olvasni, szerettem volna, ha egy másik kolléga írja meg az új lemezük ismertetőjét, egyrészt hogy belőlem ne legyen sok, másrészt pedig mert Ádámék jobban vágják a Jinjer ilyen-olyan-amolyan „-core" és frontcsajos durvulat hatásait. És persze olvasóként, valamint a zene...

Tarja: The Shadow Self

Tarja: The Shadow Self

Annak ellenére, hogy a Nightwish táborának jókora része ma is visszasírja az eredeti énekesnőt, a zenekar mégis újabb és újabb magaslatokat hódit meg Tarja távozása óta, 2016-ra pedig egyértelműen arénacsapattá nőtték ki magukat. Legalábbis Európában. Ehhez képest úgy tűnik, hogy Tarja Turunen karrierje ha nem is hanyatlik, leginkább azonban csak s...

Twelve Foot Ninja: Outlier

Twelve Foot Ninja: Outlier

Aki egy ideje mélyen benne van a keményzenei vérkeringésben, annak mára simán kialakulhatott egy olyan képessége, hogy egy lemezborító alapján közel száz százalékos eséllyel be tudja lőni az adott csapat stílusát, a dalszövegeik témáját, vagy akár még a nemzetiségüket is. Valahogy így voltam én is a számomra egészen mostanáig totálisan ismeretlen T...

Three Trapped Tigers: Silent Earthling

Three Trapped Tigers: Silent Earthling

Manapság már nincs egyszerű dolga a showbizniszben azoknak az előadóknak, akik instrumentális rockzenében utaznak, hiszen ez a műfaj nemhogy napjainkban, de már a hőskorban sem örvendett túlságosan nagy népszerűségnek. Hiába bukkan fel egyre több tehetség és szaporodik gombamód a fiatal generáció, akik frontember nélküli muzsikálásra adják a fejüke...

Diamond Head: Diamond Head

Diamond Head: Diamond Head

Ha meghallod a Diamond Head nevét, nem biztos, hogy rögtön képbe kerülsz, ha viszont azt mondom: Am I Evil vagy Helpless, valószínűleg egyből kapcsolsz, hogy ez az a brit banda, akik bő harmincöt évvel ezelőtt többek között a Metallicára is óriási hatással voltak. Olyannyira, hogy azok fel is dolgozták tőlük az említett nótákat, első lemezük feléve...

Gone Is Gone: Gone Is Gone

Gone Is Gone: Gone Is Gone

Troy Sanders (Mastodon/Killer Be Killed), Troy Van Leeuwen (kismillió formáció, de leginkább a Queens Of The Stone Age) és Tony „nem Troy" Hajjar (At The Drive-In/Sparta) együtt – ó, a francba, már megint egy szupergroup! Na jó, ezek a nevek azért tényleg csengnek annyira jól, hogy az egyszeri zenebolond úgy gondolkodjon, egy hallgatást azért csak ...

The Dead Daisies: Make Some Noise

The Dead Daisies: Make Some Noise

Megmondom a frankót: a Halott Százszorszépek gyülekezete nekem pár éve még híres rockzenészek unaloműző, szedett-vedett hakniprodukciójának tűnt. Aztán úgy két éve történt valami. Bevették Marco Mendoza basszusgitáros-mestert, majd rövid időn belül a hajdani The Scream-énekes John Corabit, akinek mötley-s ténykedésére azóta is könnyes szemmel gondolo...

Poverty’s No Crime: Spiral Of Fear

Poverty’s No Crime: Spiral Of Fear

A '90-es évek végén, vélhetően a csúcsformában lévő Dream Theater sikereinek hatására kisebbfajta progmetal-hullám ütötte fel a fejét. Az ekkor még szinte totál ismeretlen Symphony X, a Pain Of Salvation és a Vanden Plas mellett egy rakat olyan csapat is felbukkant ekkoriban, akik végül vagy csak mindösszesen egy lemezig jutottak (lásd például Divi...

62. oldal / 235

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Portnoy, Sheehan, MacAlpine, Sherinian - Budapest, PeCsa Music Hall, 2012. október 19.

 

Helstar - Budapest, Club 202, 2012. szeptember 12.

 

Slayer - Tokaj, Hegyalja Fesztivál, 2011. július 15.

 

Overkill - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Amorphis - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 21.

 

Dark Tranquillity - Budapest, Dürer Kert, 2010. október 14.