Shock!

március 22.
vasárnap
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Interjú

Tim „Ripper” Owens: a hazajáró vendég

Tim „Ripper” Owens: a hazajáró vendég Második szólóbuliját követően Ripper épp csak szusszant egyet, benyomta vacsoráját - melynek maradéka még ott díszelgett az asztalon - majd olyan jókedvűen, frissen és készségesen válaszolt kérdéseinkre a szeptemberi budapesti koncertje után, mintha nem is éjjel egy óra lenne…
 

Bloody Roots: „Ha takaréklángon is működünk, legalább van zenekar”

Bloody Roots: „Ha takaréklángon is működünk, legalább van zenekar” Egy kívülálló szemszögéből nézve rengeteg a kérdőjel mostanában a Moby Dick háza táján. Mindezt csak fokozza, hogy a banda lelkének számító énekes/gitáros, Smici idén megjelentette új zenekara, a Bloody Roots bemutatkozó lemezét, mely ráadásul egy bivalyerős korong, amit bátran odatehetünk a klasszikus Moby Dick anyagok mellé. A jövőt illetően Smic...

Therapy?: 20 év, egy pillanat

Therapy?: 20 év, egy pillanat Majd félórás fel-alá rohangászás, néhány telefon, és a biztonsági őrök őrületbe kergetése után csak sikerült a Fezen fesztivál második napján eljutnunk a Therapy? öltözőjébe. Annak ellenére, hogy a srácok egy TV-stábot vártak, készségesen álltak rendelkezésünkre, a futó látogatásból pedig egy húszperces, igen jó hangulatú beszélgetés kerekedett a z...

Uriah Heep: korántsem öreges zene

Uriah Heep: korántsem öreges zene Valamely furcsa elgondolásból a Fezen fesztivál szervezői az interjúsátrat pont az Est színpaddal szemben, ráadásul ajtóval a színpad felé, attól körülbelül 70 méterre helyezték el. Mivel interjúnk alatt épp a Heaven Street Seven állt be, így egy meglehetősen furcsa, egyszavas kérdéseket, és rövid válaszokat felvonultató, kiabálva elővezetett beszé...

Fear Factory: újra hasít a félelemgyár

Fear Factory: újra hasít a félelemgyár Hagyjuk a múltat és a szappanopera-jellegű kavarásokat, hiszen a Fear Factory jelene és jövője bombabiztosnak tűnik, amihez elég volt ránézni a totálisan felszabadult és jókedvű Dino Cazaresre és Burton C. Bellre, akikkel a koncert délutánján nyílt alkalmunk villámbeszélgetni.

30 Seconds To Mars: hitelesség és verejték

30 Seconds To Mars: hitelesség és verejték A 30 Seconds To Mars jött, látott és… részben győzött a Szigeten. Igazi szupersztárok, akik roppant türelmesen interjúztak a koncert délutánján, hiszen mindenki akart belőlük egy szeletet – természetesen mi is így voltunk ezzel. Shannon Leto, a zenekar hihetetlenül közvetlen dobosa állt rendelkezésünkre tíz percig az esti koncertjük előtt.

Papa Roach: fesztiválhangulat és komolytalanság

Papa Roach: fesztiválhangulat és komolytalanság A 90-es évek nagy nu metal hullámának egyik túlélője a kaliforniai Papa Roach, akik ugyan még mindig vonzzák a kiscsajokat koncerten, ám zenéjük egyre inkább belesimul a kiszámítható amerikai rádiórockba. A szigetes koncert délutánján a szívtipró külsejű Tobin Esperance basszusgitárost és a nem túl régóta náluk doboló Tony Palermót kaptuk meg pár p...

Children Of Bodom: folyton a csúcson

Children Of Bodom: folyton a csúcson A finn Children Of Bodom egy megállíthatatlan gépezet, lehet őket utálni és lehet szeretni, de az tény, hogy ma már nemcsak Alexi Laiho partizásai hagytak tartós nyomot maguk után a metalvilágban. A Szigeten szerencsénk volt, az öt perces villáminterjú helyett duplaannyi időre megkaptuk a zenekar szócsövét, Henkka Seppälä-t.

Annihilator: „Kevesen voltak olyan állhatatosak, mint mi”

Annihilator: „Kevesen voltak olyan állhatatosak, mint mi”

Egy európai metal rajongó számára talán hihetetlen, hogy az Annihilator a '90-es évek első fele óta egyáltalán nem játszik Észak-Amerikában, és a lemezeiket is kizárólag az öreg kontinensen, illetve Ázsiában forgalmazzák, de Jeff Waters a jelek szerint már beletörődött a dologba. Különösen annak fényében, hogy az utóbbi években végre megtalálni lát...

Accept: „Tisztában voltunk azzal, hogy sokat veszíthetünk”

Accept: „Tisztában voltunk azzal, hogy sokat veszíthetünk”

Előzetesen az év egyik legkockázatosabb húzásának tűnt az Accept visszatérése az eredeti frontember, Udo Dirkschneider nélkül, a német heavy metal színtér egyik legnagyobb bandája azonban kiütéses győzelmet látszik aratni az augusztusban kiadott Blood Of The Nations albummal. Az újjáalakulásról, az Udo-sztoriról és az új énekesről, Mark Tornillóról...

Vörös Attila: „Még most sem fogtam fel teljesen”

Vörös Attila: „Még most sem fogtam fel teljesen”

Az idei év első fele a hazai rocksajtóban Vörös Attila nevétől volt hangos, ami nem csoda, hiszen szinte mesébe illő történettel került kedvencei mellé a színpadra. Hogy mindez miképp kezdődött, és mi zajlott a színfalak mögött, egy verőfényes nyári nap délelőttjén kérdeztük meg Attilát.

Queensryche: ősi és törzsi

Queensryche: ősi és törzsi Geoff Tate-et gyakran bélyegzik különcnek, csodabogár hangulatembernek, aminek bizonyára akad is alapja. A Queensryche legendás énekesét nemcsak megjelenése, de gentleman-modora, választékos beszédstílusa és visszafogottsága miatt is inkább nézné az ember jól menő fejesnek valami komoly nagyvállalatnál, mintsem rock-ikonnak – pedig az, már csak azé...

Crowbar: fűnyírás és a világ legsúlyosabb riffjei

Crowbar: fűnyírás és a világ legsúlyosabb riffjei Sok csapatra rásütik, hogy kultikus, a New Orleans-i Crowbar azonban tényleg az: mióta csak 1993-as második lemezükkel ismertté váltak az undergroundban, a világ minden pontján maroknyi, ám annál fanatikusabb rajongótábor lesi az egyszemélyes motor Kirk Windstein énekes/gitáros összes megmozdulását.

Megadeth: a jövő veszélyes terep

Megadeth: a jövő veszélyes terep David „Junior” Ellefson volt az egyetlen ember, aki a Megadeth alapításától kezdve egészen a 2002-es bizarr feloszlásig meg bírt maradni Dave Mustaine zenekarában. Végül aztán ő is összerúgta a port a főnökkel, és csúnya huzavona kerekedett az egyes nézeteltérésekből, amit persze a sajtó is alaposan dokumentált.

Devildriver: „A változás a legfontosabb dolog”

Devildriver: „A változás a legfontosabb dolog” A sors most úgy döntött, nem kell újabb 11 évet várni egy újabb Dez Fafara interjúra, így szinte takra egy év után újra hazai színpadon üdvözölhettük a kedélyes frontembert, aki a koncert előtti beszélgetésen olyan barátsággal üdvözölt, mintha tegnap váltunk volna el…

Volbeat: karmikus siker

Volbeat: karmikus siker Aki egyszer is belekóstolt a Volbeat zenéjébe, vagy megnézte őket koncerten, garantáltan a zenekar bűvkörébe került. Az meg tiszta mázli, hogy idén egy önálló koncert után másodszor is meg lehetett őket nézni – igaz, a Metallica előtt. A koncert kora délutánján nyílt lehetőségünk beszélgetni a zenekarral, ráadásul rögtön kettőjükkel:

Gus G.: nyitott ajtók előtt

Gus G.: nyitott ajtók előtt

Gus G., azaz Kostas Karamitroudis idén szeptemberben ünnepli 30. születésnapját, és alighanem még néhány évvel ezelőtt sem gondolta volna, hogy a jeles nap a világ egyik leghatalmasabb turnégépezetében köszönt majd rá. A Firewind, a Dream Evil és a Nightrage révén az európai metal színtéren már komoly nevet szerzett görög gitáros tavaly került be O...

Demonica: démoni thrash

Demonica: démoni thrash 2010 a thrash éve: kirobbanó formában tért vissza a színtérre az Overkill és a Heathen, májusban zseniális albumokkal jelentkezik az Exodus és a Soulfly, nyáron a történelem folyamán először közös színpadokon lép fel a Négy Nagy (akik közül hosszas szünet után ketten végre Magyarországon is felbukkannak a következő hetekben), és emellett már gyúrha...

Crazy Lixx: elő a szemceruzát

Crazy Lixx: elő a szemceruzát Még csak április van, de már most sem panaszkodhatunk túlságosan az idei melodikus metal felhozatalra. A svéd Crazy Lixx második lemeze, a New Religion még a számos erős album közül is kiemelkedik: a négyesfogat honfitársaik nagyrészével ellentétben ezúttal nem a dirty rock'n'rollos, hanem a rádióbarátabb oldalról közelítette meg a műfajt, így aztá...

Sick Of It All: „A hardcore ma már nem feltétlenül jelent életmódot”

Sick Of It All: „A hardcore ma már nem feltétlenül jelent életmódot” Tőlük szokatlanul hosszú idő, 4 teljes év után tért vissza új lemezzel a Sick Of It All névre hallgató eleven hardcore intézmény. A legutóbbi Death To Tyrantshez hasonlóan a Based On A True Story is arról tanúskodik, hogy a New York-i legenda az évek során mit sem vesztett frissességéből, épp olyan szenvedélyesen játsszák ezt a zenét, mint a Just L...

Stone Temple Pilots: „Minden olyan, mint régen volt”

Stone Temple Pilots: „Minden olyan, mint régen volt”

A Stone Temple Pilots tagsága a rájuk jellemző káosszal széledt szét valamikor az évtized első felében, hogy kicsit kipihenjék egymás társaságát, nagyon sokáig azonban nem bírták ki egymás nélkül.

Jeff Loomis: a titokzatos új gitáros

Jeff Loomis: a titokzatos új gitáros

Aligha férhet hozzá kétség, hogy Jeff Loomis napjaink egyik legfontosabb és legjobb metal gitárosa. Jeff ezúttal nem a Nevermore-ral érkezett Magyarországra, hanem egy speciális gitárklinika-körút keretében lépett fel Budapesten és Debrecenben, mi pedig a fővárosban ültünk le vele beszélgetni egy hangszerboltban, ahová éppen dedikálásra érkezett. Te...

Airbourne: az új ausztrál ütőkártya

Airbourne: az új ausztrál ütőkártya Szerencsére Magyarországra is egyre gyakrabban jutnak el még felszállóágban lévő rockbandák, így alig egy nappal második lemezük, a No Guts, No Glory megjelenése után Budapesten koncertezett az ausztrál Airbourne. A buli délutánján Ryan O'Keeffe dobossal ültünk le a Dürer-kert egyik csendes zugában.

Paddy And The Rats: ír kocsmapunk itthonról

Paddy And The Rats: ír kocsmapunk itthonról Ha valaki szeretne itthon autentikus ír kocsmazenére táncolni, keresve sem találhat jobb mulatságot a Paddy and the Rats koncertjeinél. A debütáló lemez kapcsán kerestük meg a csapat énekes/gitárosát, Paddy O’Reillyt…

Armored Saint: tíz évvel a Revelation után

Armored Saint: tíz évvel a Revelation után Pontosan tíz évvel az előző Revelation után új albummal jelentkezett minden idők egyik legjobb amerikai power metal zenekara, az Armored Saint, ahonnan annak idején az Anthrax is beújította John Bush énekest.
A La Raza című lemez talán nem olyan örökérvényű kinyilatkoztatás, mint az 1985-ös Delirious Nomad vagy az 1991-es Symbol Of Salvation,

Wrong Side Of The Wall: „Ha törik, ha szakad, zenész maradok örökre”

Wrong Side Of The Wall: „Ha törik, ha szakad, zenész maradok örökre” Az utóbbi hónapok egyik legerősebb magyar lemezét egész biztos a budapesti Wrong Side Of The Wall tette le az asztalra. A modern, súlyos és groove-os, de nagyon fogós dallamokat sem nélkülöző csapatból Knapp Oszkár énekes válaszolt a Shock! kérdéseire.

Taking Dawn: „Szex, szex és rock’n’roll”

Taking Dawn: „Szex, szex és rock’n’roll” Ritka eset, hogy egy fiatal banda dalait az első lemez megjelenése után néhány héttel már kívülről fújja a közönség egy bulin, de ha megtörténik, biztosan vetíti előre, hogy az adott zenekarra még nagyon komoly jövő vár. A Las Vegas-i Taking Dawn a Skid Row vagy a Mötley Crüe energiáját vegyíti az Avenged Sevenfold frissességével, és a már-már röhe...
22. oldal / 40
Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Friss

Népszerű

Hozzászólások

Galériák

 

Anna Murphy - Budapest, Club 202, 2014. április 4.

 

Within Temptation - Budapest, PeCsa Music Hall, 2014. március 14.

 

Voivod - Budapest, Club 202, 2011. május 11.

 

Riverside - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 6.

 

Whitesnake Tribute Band - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. május 4.

 

Watch My Dying - Budapest, Kultiplex, 2005. november 12.