Meglepett a Cloudscape zenéje. Progmetal, azzal a jófajta gatyaszárakat is megmozgató súly riffeléssel, ami mondjuk az Evergrey-t vagy a Vanden Plast juttatta eszembe (inkább az előbbit). Szépen hátra is dőlök és és élvezem a zenét...



Szerintem 2005 tavaszán még bőven belefér egy 2004-es album ismertetője, úgyhogy hajrá! Annál is inkább, mert ha jól láttam, eddig egy szó, nem sok, annyi sem esett a Shock! hasábjain a Stygma IV.-ről és jogelődjeiről (Stygmata, Stygmata IV. meg a jó ég tudja, még hány nevük volt a metal világában névválasztásban talán legszerencsétlenebb bandának)...
Lassan meg lehetne tenni, hogy egy frissítést csak és kizárólag a metalcore zenekaroknak szentelünk. Izgi lenne asszem, megdobná a látogatottságot nagyon... Ebből kitalálhattátok, hogy a Winter Solstice mit játszik. Azt. Ráadásul nem épp penge sounddal. Kicsit túleditálták a dobot pl. Meg nem szól szépen. Ámde csúnyán igen.
Hhhhuuuuaaaaarrrrrggghhhhhh! Kábé ez a hang szakadt ki belőlem úgy tíz másodperccel a "play" gomb megnyomása után. El is mesélem, miért. Volt egyszer egy lelkes diákzenekar. El is küldtek egy lelkesedéssel telített, ám még igen sok gyerekbetegséggel küszködő demót. Volt benne valami, érdeklődve hallgattam, és úgy éreztem, meg kell hálálnom ezt a le...
Ez nem egy francia divatlap címe, hanem lelőhetetlen Rolf Kasparek cimboránk legfrissebb alkotása. Rolf, miután az egója kellőképp messzire üldözött mellőle minden élő és mozgó muzsikust, jobb híján saját maga tákolja össze az albumait mostanság. Erényére legyen megjegyezve: a dobolással egyelőre még nem próbálkozik önkezűleg... Nos, az eredmény ma...
Kis vartyogós-effektezős bevezető után zakatolva nyit a Soilwork új lemeze, azonnal a címadó dallal. Szempillantás alatt kibontakozik a dallamos vezértéma, ami alá azonnal visszajön a stacatto riff is. Aztán érkezik az erőszakos versszak, majd a szárnyaló refrén, ami már másodikra dúdoltatja magát. És hiába sejtettem mindezt előre, tetszik a dolog....
Basszus, a Mars Volta tényleg nagyon jó. Egy ideig kevertem az At The Drive-int, a Queens of the Stone Age-et meg a többi indie és méjnsztrím sajtó által egyaránt istenített csapatot az amerikai délről, hiába mondták oly sokan, hogy azért ne hagyjam ki őket. Ostoba voltam és tudatlan. Hamut szórok a fejemre.
Metalcore az érthetetlenül artikuláló fajtából. Dallamos refrénekkel. Floridából. Kicsit nyálasak a refrénnél, de hát MTV-n nevelkedtek, mit lehet tenni. De pont ettől hiába kidolgozottak a dallamos részek, túlságosan klisések. Bár a zene is az. Talán ha nem lenne több metalcore zenekar a világon, mint mekdonácc, akkor több izgalmat okozna ez a lem...
Az Akela zenekar fő-ordasa nehezen elvéthető művészi alterego mögé rejtőzve adta ki első saját lemezét, és ezzel szinte egy időben megítélték neki az Év Szövegírójának járó Emerton-díjat is. Kicsit rácsodálkoztam e tényre, így elhatároztam, hogy beleásom magam a Rovott a múlt szövegvilágába, hisz az általam eddig ismert, Katona László fémjelezte le...
Gene Simmons - akad vajon olyan az idetévedők közül, aki ezt a nevet nem ismeri? Aligha. Ha mégis: Simmons a KISS alapító basszusgitáros/énekese, eredeti nevén Chaim Weitz, aki 1973 óta több, mint 85 millió lemezt adott el, és saját bevallása szerint mintegy 4600 nővel volt kapcsolata élete során. Egyébiránt magyar felmenőkkel büszkélkedhet, akik a...
Mennyi esélye van egy féllábúnak egy focimeccsen? Kb. annyi, mint a tini-pop Liquido-nak egy rockzenére szakosodott magazinnál. Először ugye elcsodálkozunk azon, hogy egyáltalán mit keres itt, aztán kicsit sajnáljuk, mert azért láthatólag próbálkozik, de valahol végig ott kísért a gondolat, hogy miért nem kérdi meg végre valaki, hogy mi a francot a...
Nesze nekem. Kikaptam a cupákos multimilkós kérdést, mely imigyen szól: mi az ördög púpos-göcsörtös háta ez??? Előfigyelmeztetés: senkihez és semmihez sem tudom hasonlítani őket! Aki támpontot vár tőlem arra nézvést, mit érdemes beszereznie és mit nem, most épp úgy vakarhatja a búbját, miként én teszem.
Nagyon kifejező borítót kapott az ír "szabadságharcos" csapat új lemeze! A baljósan szürke égen elhúzó sötét madárraj tökéletes képi megjelenítése a 60 percnyi hömpölygő dalfolyamnak, ami a korongon vár ránk. A Primordial a kezdetek óta csak rájuk jellemző módon játssza nyomasztó hangulatú, blackes gyökerekkel rendelkező muzsikáját, és remélem, hog...
Itt egy bagázs (vagy ahogy King nevezné: ka-tet), amely egymás után köpi ki magából a megbízhatóan jó színvonalú albumokat. A Damage Done különösképp bejött nálam és nincs ez másként most, a Character esetében sem. A svéd arcok hatásos környezetvédelmi tevékenységet folytatnak, mivel igencsak tudják, mitől döglik a légy.
Előkutattam, mit vetettem papírra (monitorra) annak idején, az előző Firewind album kapcsán és örömmel tapasztaltam: jelenlegi véleményem csaknem szóról-szóra azonos az akkorival. Ami a vaddisznóságot illeti, az a Forged By Fire anyag egészére színúgy igaz, mint a David T. Chastain által istápolt banda előző munkájára.
Miután meghallgattam az új Kreatort, első gondolatom az volt, hogy kimegyek a fürdőszobába a borotvapengéért. A szövegkönyv olvasása közben hallgatni a zenét ugyanis olyan hatást vált ki, hogy még Disneyland fölött is garantáltan elsötétül az ég, ha az ember épp ott nyomatja discmanben a korongot. Terror, halál, szenvedés, azaz a szokásos Kreator-t...
Kedves képernyőnéző gyerekek! Ez az a borító, amit érdemes közelebbről megszemlélni, elnézően kuncogni egy jót, majd örökre elfelejteni. (Esetleg gonosz mód mutogatni azoknak, akiknek hosszú távú rémálmokat kívántok.) Utoljára a szomszéd kisfiú, Lajcsika irkafirkás füzetében láttam ehhez hasonlót. (Lajcsika alsó tagozatos, de már kétszer megbukott ...
Ismerek valakit, aki ezt az albumot csípőből porig alázná és szanaszét fikkantaná - de most én írok róla. Én pedig mérsékeltebb és jóindulatúbb leszek a talján bandához, mert születési rendellenességből kifolyólag vajszívem van... Persze nem kizárólag az omladékonyságomról van szó: belőlem közel sem vált ki olyan erős ellenszenvet vagy fanyalgást e...