Shock!

E finn csapattal kapcsolatban az alábbi megállapításokat teszem: 1. tökös nótákat bírnak írni, 2. tökös a megszólalásuk, 3. tökös az énekesük. Na, viszlát! Aki ennyivel nem elégedne meg, annak természetesen verselek tovább, de a lényeget a fenti pontok pöpecül tartalmazzák.

Az öt északi fickó méltatását már előző albumuk kapcsán is megejtettem. Szerencsés helyzetben vannak, mert képesek remek nótákat komponálni, majd azokat jó színvonalon elő is adni. Billentyűkkel, vokálokkal bőkezűen megtámogatott szerzeményeik egytől-egyig dallamosak, árad belőlük a lendület és a dinamika. Pasi Rantanen éneke kellőképp karcos, erőteljes, Mirka Rantanen dobos pedig szusszal is, erővel is nagyszerűen űzi a tempókat. A lóhalál dalok épp oly eltaláltak, mint kevésbé seblob társaik. Hajlamosak olykor csembalósan szintizni, de nem hinném, hogy ez bárkit is zavarna közülem!

Az albumon nincsenek gyengécske darabok, de kiemelném a remek melódiákkal felvértezett Without Wings, illetve a Liquid of the Kings és az I Will Come Again fülbemászó érdemeit. (Ez utóbbi nóta egyenesen olyan, mintha egy antik Damn Yankees vagy Hardline opuszt hallanék...) Izmosabb és cseppnyit vérmesebb társainál a fejlóbára késztető Feed the Fire. Szintén említendőnek tartom a lágy líraisággal, balladisztikusan induló, majd dögösbe átlendülő Another Time-ot. Élmény. Mint ahogy élmény az anyagot záró, hosszabbra és monumentálisabb hangvételűre szabott Land of Innocence is. Pompázatos végkifejlet.

A Thunderstone tagsága megbízható, kiegyensúlyozottan jó teljesítményt nyújt. Csak így tovább!