Nyugodtan mondhatjuk, hogy NAGYON vártam ennek a könyvnek a magyar kiadását, az elsők között szálltam be a Dudich Ákos fordító által meghirdetett crowdfunding kampányba még a tavalyi év végén, hogy aztán idén tavasszal végre a kezembe foghassam a kötetet. Esetemben a kitüntetett figyelem elsősorban a főszereplő, Peter Steele személyének, illetve személyiségének szól. Bár a borítón legnépszerűbb zenekarának neve virít, ez itt valójában Peter füveskönyve, amit sajnos ő maga már nem tudott tollba mondani, így Jeff Wagnerre hárult a feladat, hogy az információmorzsákat megpróbálja egy kalap alá rendezni. Szerencsés helyzetnek tartom, hogy nem vagyok igazi Type O-rajongó, hiszen a könyv nagyban demisztifikálja a mainstreamben a zenekarról élő képet, nem egy esetben komplett összeesküvés-elméleteket döntve porba, és ha engem kérdezel, ez nem válik hátrányává. A fókuszban Peter bonyolult lelkének milliónyi rétege áll, amely szerintem sokkal izgalmasabb a Bloody Kisses-korszakos Type O Negative tesztoszteronbomba frontemberének sokadszori (amúgy teljesen jogos) piedesztálra emelésénél.
