Shock!

december 03.
péntek
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Dűne

dune_1Denis Villeneuve a kiválóan sikerült, de pénzügyileg csúfosan elhasalt Szárnyas fejvadász 2049 után bevallottan azt hitte, hogy soha többé nem kap komoly munkát Hollywoodban. Ehhez képest a Warner Bros. valamiért mégis bizalmat szavazott neki legdédelgetettebb álmához, Frank Herbert 1965-ös A Dűnéjének megfilmesítéséhez. A kanadai rendező-vizionárius pedig élt is a lehetőséggel, és mindent beletett a nagyeposzba, amit a majdani folytatás mellett az utókor minden bizonnyal élete főműveként emleget majd. Méghozzá méltán. Ugyanakkor az új Dűne így sem való mindenkinek.

A gyűrűk urához hasonlóan Frank Herbert A Dűnéjéről is évtizedeken át zengedezték a könyvszéria rajongói, hogy a maga valójában megfilmesíthetetlen. A gyakorlat nagyon sokáig őket igazolta. Alejandro Jodorowsky Moebiusszal és H.R. Gigerrel tervezett változata már az előkészítési szakaszban olyan legendásan keserves szenvedésbe fordult a '70-es években, hogy végül el sem készült (még egy dokumentumfilm is kijött a kalandos fiaskóból). Aztán ugye ott volt David Lynch 1984-es rettenete, aminek persze megvannak a maga hívei, hiszen Lynch szent tehén (még ha mindannyian tudjuk: istenítői is maximum foszlányokban értik a munkásságát), de tegyük a kezünket a szívünkre, az a változat ettől még gyakorlatilag nézhetetlen, az alapmű megcsúfolása. John Harrison tévésorozatos változatára szintén sokan esküsznek, de a Pirx kapitány kalandjait idéző megvalósítás nálam utóbbinál sem segítette a barátkozást.

gyártó:
Warner / Legendary, 2021
forgalmazza:
InterCom
Dune / Dűne
magyarországi bemutató: 2021. október 21.

rendezte:
Denis Villeneuve

forgatókönyv: Frank Herbert regénye alapján Jon Spaihts, Denis Villeneuve és Eric Roth
zene: Hans Zimmer
operatőr: Greig Fraser
vágó: Joe Walker
főszereplők: Timothée Chalamet (Paul Atreides), Rebecca Ferguson (Lady Jessica), Oscar Isaac (Leto Atreides), Josh Brolin (Gurney Halleck), Jason Momoa (Duncan Idaho), Stellan Skarsgård (Vladimir Harkonnen), Zendaya (Chani), Javier Bardem (Stilgar), Dave Bautista (Glossu Rabban), Sharon Duncan-Brewster (Liet-Kynes), David Dastalmachian (Piter De Vries)

játékidő: 156 perc
 
Neked hogy tetszett?
( 50 Szavazat )

Csaknem hatvan évre volt szükség hozzá, de Denis Villeneuve-nek végül sikerült a nagy attrakció: elkészült minden idők egyik legsikeresebb és legfontosabb sci-fijének méltó filmadaptációja. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a friss verzió mindenkinek be fog jönni, Villeneuve ugyanis épp olyan bátran és látványosan szembeköp vele minden mai mozis trendet és tömegigényt, mint tette azt a Szárnyas fejvadász 2049-cel is. Elképzelhető, hogy a minden túlzás nélkül roppant illusztris sztárgárda és a trailerek kissé félre is vitték azok elvárásait, akik nem olvasták Herbert regényfolyamát. Aki azonban ismeri és igazán szereti a könyveket, vélhetően ugyanolyan elégedetten üli majd végig ezt a két és fél órát, mint én. Még akkor is, ha ez itt, ebben a monstre időkeretben is csak bevallottan az első könyv első szakasza.

Mint ebből is bárki rájöhet, Villeneuve Dűnéje teljes természetességgel veszi fel Herbert regényének kimérten, komótosan hömpölygő tempóját, és amennyit vászonra lehet vinni a könyv filozofálgatós, sokszor álomszerű hangulatából, annyit vászonra is visz belőle. Némi hiányérzet talán épp a regény minden bizonnyal leglenyűgözőbb erőssége, a világépítés filmre álmodása terén jelentkezhet – na, ez viszont tényleg ugyanúgy megfilmesíthetetlen, mint ahogy Tolkiennél, netán Martinnál sem lehet visszaadni, amikor a szerző egy-egy mellékes félmondattal, utalással komplett sztoriötleteket, mitológiákat vázol fel a háttérben. Ettől eltekintve viszont nem véletlenül emlegettem pont Peter Jackson első filmtrilógiáját, ez a Dűne ugyanis adaptációs téren minden más tekintetben A gyűrűk urára emlékeztet. Vagyis láthatóan a mítosz értő, fanatikus híve készítette, aki minden rajongását beleépítette a végeredménybe.

dune_3

Ebből fakadóan a többi értő, fanatikus hívő még a kimaradt részek, rétegek ellenére is elégedett lesz, a 156 percben ugyanis nem valamiféle groteszk, egomán saját vízió kel életre a szemünk előtt – mint Lynchnél –, hanem tényleg a könyv. És nagyjából minden olyan is, ahogy azt elképzeltük, a homokférgektől kezdve a toptereken át egészen az Arrakis végtelen sivatagáig. Nem tudom, mennyi értelme van belemenni ebben a keretben a sztoriba, főleg, mert ha valaki megkérdezné, mégis miről szól A Dűne, nehezen tudnám összefoglalni neki. Nagyjából mindenről – mondhatnánk, Villeneuve pedig nem is segíti az Arrakis-szűz nézőket semmiféle szájbarágással. Ugyanakkor a '84-es iszonyattal szemben a homályban hagyott részletek, fokozatosan kibomló elemek itt vélhetően azoknak sem tűnnek majd értelmetlen, öncélúan bizarr baromságnak, akik életükben nem hallottak Bene Gesserit-rendről, Kwisatz Haderachról, Butleri Dzsihadról, Harkonnenekről, shai huludról, mentátokról, fremenekről. Utóbbi közönség esetében az a kulcskérdés, hogy sikerül-e elcsípni a film lassú építkezését, akció helyett az atmoszférára koncentráló megközelítését.

dune_4

Nem szeretnék abba a hibába esni, mint a kommentszekciókban számos Herbert-fan: a magam részéről komoly tévedésnek tartom lesajnálni azokat, akiknek sok ezt megugrani. Mert bizony az az igazság, hogy baromira elszoktunk az elmúlt évtizedekben az ilyen típusú filmektől, ráadásul a Dűne legendáriuma önmagában is nagyon zárt világ, amit könyvben is ki kell ismerni, meg kell érteni, időt kell neki adni, hogy a bőröd alá kúszhasson, hogy ráérezz. Nincs ez másképp a filmnél sem, ahol sokszor látszólag nem történik semmi – aztán persze épp emiatt tud még nagyobbat ütni az a kevés pörgős blokk. A szinte valószínűtlenül grandiózus tablókkal operáló Dűne látványvilágra mindenesetre azoknak is egészen lenyűgöző élményt nyújthat, akik a fentiekkel nem tudnak mit kezdeni, még a maga szándékos színszegénységében is (egészen briliáns megoldás, ahogy az Arrakisnak, a Caladannak és a Giedi Prime-nak ugyanúgy megvan a maga uralkodó és domináns színvilága). Greig Fraser operatőri munkája fesztiválnagydíjak után üvölt, mint ahogy Hans Zimmer minden pilanatban jelen lévő, a képi világot tökéletesen kiegészítő, zseniálisan eltalált filmzenéje is.

dune_5

Villeneuve Dűnéje szereplőválogatás terén is bohócműsorrá alázza Lynch változatát. Timothée Chalamet sokkal autentikusabb Paul Atreides Kyle MacLachlannél, magát a karaktert is sikerült lényegesen jobban megfogni, minden világos és sötét oldalával együtt ábrázolni, mint annak idején. A többi figura alapból is vázlatosabb, de Rebecca Ferguson Lady Jessicája, Oscar Isaac Letója, Javier Bardem Stilgarja vagy Stellan Skarsgård Harkonnen bárója így is emlékezetes marad, mint ahogy a verőember-szekció is impozáns Josh Brolin Gurney Halleckjével, Jason Momoa Duncan Idahójával és Dave Bautista Rabbanjával. Utóbbi mondjuk egyelőre nem kapott túl sok játékidőt, mint ahogy a Chanit alakító Zendaya sem, de hát nekik majd a következő részben lesz nagyobb szerepük. Mert most már ugye tudjuk azt is, hogy lesz folytatás, ez ugyanis eddig – a moziforgalmazás anyagi eredményei függvényében – kérdéses volt. De a Warner egyelőre elégedett a számokkal, tehát 2023 őszére megérkezik a második rész, amire nagy szükség is van, elvégre sikerült logikusan, de cseppet coitus interruptus-jelleggel lezárni az első részt. A végére pont annyira gyorsul be a film, hogy az ember szívesen nézné tovább újabb két és fél órán át.

Nem szaporítom tovább a szót: a könyv hívei javarészt imádni fogják Villeneuve Dűnéjét, a többieknél pedig a fentebb említett ráhangolódáson múlik majd, hogyan viszonyulnak ehhez az egészhez. Szerintem más téren is érdemes néha kicsit lelassítani, és hagyni, hogy valami kézen fogjon, aztán vigyen magával – itt mindez fokozottan igaz. És mondanom sem kell, ez a film természetesen nem leillegált, laptopos verzióban, hanem moziban nézendő.

dune_2

 

Hozzászólások 

 
#20 Selmecziné Újvári Marika 2021-11-12 17:23
Idézet - Túrin:
Idézet - Selmecziné Újvári Marika:
Totálisan másik világban élünk.


Amivel nincs is semmi baj. Elférünk. ;)


Persze. Így kellene gondolkodni máshol is.
Idézet
 
 
#19 Túrin 2021-11-12 12:25
Idézet - Selmecziné Újvári Marika:
Totálisan másik világban élünk.


Amivel nincs is semmi baj. Elférünk. ;)
Idézet
 
 
#18 Selmecziné Újvári Marika 2021-11-12 08:11
Idézet - Túrin:
Sajnos gyenge lett.

Pedig nagyon vártam és nagyon szerettem volna szeretni.
De iszonyatosan vontatott (a rossz értelemben), üres, a regények hangulatából és filozófiájából semmit nem ad át, a karakterek pedig papírmasészerűe k, a dialógusok szárazon kopognak, a dramaturgia roppant gyenge.
És a beharangozott látványtól sem voltam elájulva, egyedül a kombájn és az ornithopter tetszett ténylegesen.
A szereplőválaszt ást teljesen elrontottnak érzem, a Jessicat alakító nő olyan volt, mint Paul kissé idősebb nővére, nem az anyja, nulla karizmával, Duncannek meg Momoa túl macis, túl joviális.
A csaták koreográfiája meg ódivatú és nevetséges.
A zene külön minusz pont, hihetetlen, hogy Hans Zimmer sem képes már újat kitalálni, mint a minden sivatagos témájú filmbe berakott fejhangú női kántálást, iszonyat kínos és idegesítő. A hangkeverés botrányos, a moziban ezektől a mélynyomottaktó l, kürtöktől meg borzasztó kaparászásoktól ki akart szakadni a dobhártyám.

10-ből 7 a film, -1 pont a zene, -1 pont a moziban a hangkeverés és -1, mert szegény asszonypajtás is ott kínlódott mellettem a kedvemért (pedig szereti a jó sci-fit). Szóval 10-ből 4 pont volt a moziélmény.

Ennél a Lynch féle mozis verzió sokkal, de sokkal jobb, minden összecsapottság ával, de még a tévés is.


Totálisan másik világban élünk.
Idézet
 
 
#17 Túrin 2021-11-12 00:17
Sajnos gyenge lett.

Pedig nagyon vártam és nagyon szerettem volna szeretni.
De iszonyatosan vontatott (a rossz értelemben), üres, a regények hangulatából és filozófiájából semmit nem ad át, a karakterek pedig papírmasészerűe k, a dialógusok szárazon kopognak, a dramaturgia roppant gyenge.
És a beharangozott látványtól sem voltam elájulva, egyedül a kombájn és az ornithopter tetszett ténylegesen.
A szereplőválaszt ást teljesen elrontottnak érzem, a Jessicat alakító nő olyan volt, mint Paul kissé idősebb nővére, nem az anyja, nulla karizmával, Duncannek meg Momoa túl macis, túl joviális.
A csaták koreográfiája meg ódivatú és nevetséges.
A zene külön minusz pont, hihetetlen, hogy Hans Zimmer sem képes már újat kitalálni, mint a minden sivatagos témájú filmbe berakott fejhangú női kántálást, iszonyat kínos és idegesítő. A hangkeverés botrányos, a moziban ezektől a mélynyomottaktó l, kürtöktől meg borzasztó kaparászásoktól ki akart szakadni a dobhártyám.

10-ből 7 a film, -1 pont a zene, -1 pont a moziban a hangkeverés és -1, mert szegény asszonypajtás is ott kínlódott mellettem a kedvemért (pedig szereti a jó sci-fit). Szóval 10-ből 4 pont volt a moziélmény.

Ennél a Lynch féle mozis verzió sokkal, de sokkal jobb, minden összecsapottság ával, de még a tévés is.
Idézet
 
 
#16 kornel 2021-11-02 21:03
Idézet - Draveczki-Ury Ádám:
Idézet - Venomádi:
Az is félelmetes, hogy mennyivel komolyabb sci-fi ez, mint a Star Wars, aminek bizony manapság minimum ilyennek kéne lennie. Ha valaki még emlékszik a Knights of the old republicra, számomra ott ért véget a Star Wars. Azt se értem, hogyan tudtuk ennyien beszopni a Zsivány Egyest, ami egy hatalmas blöff volt, egyedül csak arra volt jó, hogy John Knollnak és csapatának méltán megérdemelt szobrát kifaragják végre. Az utolsó két részről nem is beszélve. Most minden bizodalmam, egy rendes, odabaszós sci-fi-hez a Dűnében van.

A közszájon forgó vélekedésekkel ellentétben a Star Wars sosem volt sci-fi, hiszen tudomány nincs benne nyomokban sem. A szó szoros értelmében véve az bizony nettó fantasy, csak az űrben játszódik, nem pedig valami középkori Európára hajazó fiktív világban, és nem orkok meg elfek vannak benne, hanem vukik és ewokok.

Ha már feljött, szerintem a Dűnénél is erősen véleményes, hogy hol helyezkedik el a két műfaj határán, de ez kábé olyan, mint hogy valami melodikus hard rock, AOR vagy west coast, eldönthetetlen és talán nem is lényeges. :)

A SW egy mesefilm,ez tény és ha ragaszkodunk a műfaji megnevezéshez inkább csak a fiction illik rá,de annak idején annyira újszerű lehetett ez is,hogy széles körben a tudományos-fantasztikus vonalon mindenki az űrben,idegen bolygókon játszódó történetekre is asszociált.Pedig a fantasztikumhoz se űr,de űrhajó meg semmi hasonló nem szükséges.A Dűne abban az értelemben nem mese szerintem,mint a SW,más síkon is értelmezendő,ez már a könyvek alapján is egyértelmű volt,de tudományosnak se nevezném.A SW-hez képest árnyaltabb,össz etettebb az egész,nem véletlen a kult státusza.Ami a Zsiványt illeti,akkor az egy baromi jó blöff volt.Én csúnyán beszoptam és azóta is.Nálam a klasszik részek közül 2őt is üt,1gyel meg kb holtversenyben van.Az Utolsó jedik is jól blöffölt,mert paraszthajszáll al van a Zsivány mögött.
Idézet
 
 
#15 Matt 2021-11-02 19:59
Nekem is igy kell megtudnom hogy Villeneuve Blade Runnerje ekkora anyagi bukas lett. Nekem az is borzasztoan tetszett, ez is remek, almomban nem gondoltam volna hogy aki ilyet ossze tud rendezni, az azon aggodik hogy lesz-e valaha meg munkaja :)
Idézet
 
 
#14 Selmecziné Újvári Marika 2021-11-02 14:03
Szerintem a Star Wars egy űrbe tett népmese. Legalábbis a klasszikus trilógia.
Idézet
 
 
#13 Draveczki-Ury Ádám 2021-11-02 10:06
Idézet - Venomádi:
Az is félelmetes, hogy mennyivel komolyabb sci-fi ez, mint a Star Wars, aminek bizony manapság minimum ilyennek kéne lennie. Ha valaki még emlékszik a Knights of the old republicra, számomra ott ért véget a Star Wars. Azt se értem, hogyan tudtuk ennyien beszopni a Zsivány Egyest, ami egy hatalmas blöff volt, egyedül csak arra volt jó, hogy John Knollnak és csapatának méltán megérdemelt szobrát kifaragják végre. Az utolsó két részről nem is beszélve. Most minden bizodalmam, egy rendes, odabaszós sci-fi-hez a Dűnében van.

A közszájon forgó vélekedésekkel ellentétben a Star Wars sosem volt sci-fi, hiszen tudomány nincs benne nyomokban sem. A szó szoros értelmében véve az bizony nettó fantasy, csak az űrben játszódik, nem pedig valami középkori Európára hajazó fiktív világban, és nem orkok meg elfek vannak benne, hanem vukik és ewokok.

Ha már feljött, szerintem a Dűnénél is erősen véleményes, hogy hol helyezkedik el a két műfaj határán, de ez kábé olyan, mint hogy valami melodikus hard rock, AOR vagy west coast, eldönthetetlen és talán nem is lényeges. :)
Idézet
 
 
#12 Montsegur 2021-11-02 09:32
Egyetértek a recenzióval, megnéztem a filmet kétszer, tökéletesen hozza a könyv utáni elvárásaimat (azt ötször vagy hatszor is elolvastam, nekem az abszolút sci-fi kedvenc az Alapítvány, a Hyperion és az Ender's Game társaságában. Szigorúan csak a könyvekről beszélek, az Ender-film nem hozta a könyvet, az Alapítvány sorozatot meg a szereplőcserék miatt meg sem fogom nézni.)

A magam részéről örülök, hogy a Jodorowsky-film nem valósult meg, az előzmények alapján ugyanolyan öncélú katyvasz lett volna, mint a Lynch-verzió, talán még katyvaszabb is. És ha az is bukik (és bukott volna), akkor talán már Villeneuve se kapott volna lehetőséget egy újabb Dűne-filmre.
Idézet
 
 
#11 Cseke Feri 2021-11-01 21:47
Idézet - Wendiii:
Idézet - Cseke Feri:
Idézet - Wendiii:
Teljesen egyetértek a recenzióval, egy dolgot azért hozzátennék. Az egyetlen, ami Lynch Dűnéjében kifejezetten tetszett, az a homokférgek megjelenése. Ezt sem a 2000-es sorozatban, se itt nem tudták úgy megjeleníteni, ahogy kellene (a sorozat CGI-férge egyenesen rettenetes volt)


Lynch Dűnéjét szigorúan Lynch-filmként kell kezelni! El kell tudni vonatkoztatni a könyvtől, máskülönben tényleg pocsék élményt fog nyújtani. Akinek nem jön be a bizarr, szürreális vonal, az nyilván alapból ekézni fogja. És nem csak a homokférgek voltak nagyon jók ott, hanem a Toto által jegyzett, korszellemet hűen tükröző filmzene is, de egyébként tényleg nem a legjobban sikerült adaptáció a '84-es.

Eszem ágában sincs ekézni. :) Egyszerűen csak nem az én világom. De attól még biztos alkotott nagy dolgokat, különben nem lenne "szent tehén". Amúgy igazad van, a filmzenéje is nagyon jó.


Lynch egy külön univerzum, nehéz azonosulni a művészetével ez tény. :) Amúgy az ő verziójában még az is tetszett, hogy ő legalább megkísérelte bemutatni a könyv leglényegesebb mondanivalóját: az Arrakison kitermelt Fűszerért zajló háború miértjét, ami ugye a világok és a dimenziók közötti időtlen utazást tette lehetővé. Volt is benne egy jelenet (álomkép), ahol a fűszer hatása alatt lévő Paul egy testen kívüli, csillagközi utazáson vesz részt. Az más kérdés, hogy hogyan volt ez megcsinálva (szerintem szarul), de az új Dűnéből ezt nagyon hiányoltam, hiszen ez volt a sztori lényege, amire szerintem egy kulcsjelenetet kellett volna felfűzni... De talán a második részben bővebben kifejtik.:)
Idézet
 
 
#10 Adam 2021-11-01 19:44
Idézet - Asidotus:
Nekem is nagyon bejött a film, de nekem annak idején a Lynch-féle film is tetszett. 13-14 évesen láttam, majd középiskolásan a könyvet is elolvastam, ami természetesen még jobban tetszett. Tavaly megvettem a könyvet, kétszer is elolvastam, szóval ...
Azokat kérdezem, akik olvasták a többi könyvet, érdemes magunkévá tenni?


A vélemények nagyon megoszlanak, neked kell eldöntened. A többi könyv nagyon más, és nagyon másról is szólnak. Nekem bejött mindegyik (nem egyformán), legjobban talán a második és a negyedik kötet tetszett. A negyedik kötet után meg annyira megváltozott az univerzum, hogy Dűnének sem nevezném...
Idézet
 
 
#9 Wendiii 2021-11-01 18:54
Idézet - Cseke Feri:
Idézet - Wendiii:
Teljesen egyetértek a recenzióval, egy dolgot azért hozzátennék. Az egyetlen, ami Lynch Dűnéjében kifejezetten tetszett, az a homokférgek megjelenése. Ezt sem a 2000-es sorozatban, se itt nem tudták úgy megjeleníteni, ahogy kellene (a sorozat CGI-férge egyenesen rettenetes volt)


Lynch Dűnéjét szigorúan Lynch-filmként kell kezelni! El kell tudni vonatkoztatni a könyvtől, máskülönben tényleg pocsék élményt fog nyújtani. Akinek nem jön be a bizarr, szürreális vonal, az nyilván alapból ekézni fogja. És nem csak a homokférgek voltak nagyon jók ott, hanem a Toto által jegyzett, korszellemet hűen tükröző filmzene is, de egyébként tényleg nem a legjobban sikerült adaptáció a '84-es.

Eszem ágában sincs ekézni. :) Egyszerűen csak nem az én világom. De attól még biztos alkotott nagy dolgokat, különben nem lenne "szent tehén". Amúgy igazad van, a filmzenéje is nagyon jó.
Idézet
 
 
#8 Venomádi 2021-11-01 17:09
Szerintem simán közel 20 éve kerülgetem a Dűne világát (még az annak idején izometrikus C&C játékok mellett ismertem meg a Westwood játékadaptációj ával). Most moziban látva, nem mondom, hogy csont nélküli gól, de ez valami különleges volt akkor is. Egyedül csak a vége felé éreztem, hogy kezd a játékidő feltűnni, amit amúgy több mint két órán keresztül zseniálisan feledtetett. A kicsit lassú fényképezés, és időzés is olyasmi, amire manapság nagyon szükség van. Az is félelmetes, hogy mennyivel komolyabb sci-fi ez, mint a Star Wars, aminek bizony manapság minimum ilyennek kéne lennie. Ha valaki még emlékszik a Knights of the old republicra, számomra ott ért véget a Star Wars. Azt se értem, hogyan tudtuk ennyien beszopni a Zsivány Egyest, ami egy hatalmas blöff volt, egyedül csak arra volt jó, hogy John Knollnak és csapatának méltán megérdemelt szobrát kifaragják végre. Az utolsó két részről nem is beszélve. Most minden bizodalmam, egy rendes, odabaszós sci-fi-hez a Dűnében van.
Idézet
 
 
#7 Asidotus 2021-11-01 17:07
Nekem is nagyon bejött a film, de nekem annak idején a Lynch-féle film is tetszett. 13-14 évesen láttam, majd középiskolásan a könyvet is elolvastam, ami természetesen még jobban tetszett. Tavaly megvettem a könyvet, kétszer is elolvastam, szóval ...
Azokat kérdezem, akik olvasták a többi könyvet, érdemes magunkévá tenni?
Idézet
 
 
#6 GTJV82 2021-11-01 12:17
Én is moziban néztem meg, szinte elröppent az a 155 perc.
Zseniális, nem tudok mást mondani.
Az elmúlt 5-8 év legjobb filmje. 10/10.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Depeche Mode - Budapest, Puskás Ferenc Stadion, 2013. május 21.

 

Suicidal Tendencies - Budapest, Zöld Pardon, 2012. július 11.

 

Symphony X - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Apocalyptica - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.

 

Solar Scream - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 6.

 

Wendigo - Gödöllő, Trafó, 2004. október 8.